felsőoktatás;Oktatás;

2020-11-28 07:00:00

Gránitszabályok az egyetemeken

Újabb törvénymódosításokkal betonozná be a kormány az állami egyetemek alapítványi kiszervezését. Az egyetemi tanárok kinevezését pedig megkönnyítenék.

Több pontban is kiegészítené a nemzeti felsőoktatási törvényt az a javaslatcsomag, amelyet szerda éjjel nyújtott be a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyebek mellett az egyetemeket fenntartó alapítványok jogainak törvényi – némely ponton sarkalatos törvényi – megerősítésével igyekszik bebetonozni a közelmúltban lezajlott fenntartóváltásokat.

Az elmúlt két évben nyolc állami egyetem – elsőként a Corvinus Egyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem – fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz. A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken pedig azt közölte: 2021-től a Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül.

A szerdán benyújtott javaslatcsomagban már benne is van, hogy ehhez két új alapítványt hoznak létre: a Pannon Egyetemért Alapítványt és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványt. Emellett olyan paragrafusokkal is kiegészítenék a törvényt, amelyek egyértelműsítik a fenntartói és a tulajdonjogi viszonyokat, valamint egy olyan speciális vagyonátadási modellt is megteremtenek, amellyel az állam által ingyenesen átruházott vagyon visszaszerzésének lehetőségei igencsak leszűkülnek.

– Az egyetemek tekintetében mindez azt a cél szolgálja, hogy a kormány által létrehozott alapítványokhoz szervezzék ki az intézmények fenntartásával járó állami felelősséget és az állami vagyont – véli Deák Dániel egyetemi tanár, kutatóprofesszor. Hozzátette, az egyetemek „privatizációja” csak látszólagos, a modellváltó intézmények talán még a korábbinál is jelentősebb állami befolyás alatt működnek majd. Ezt támasztja alá az is, hogy az alapítványok kuratóriumaiban több, a kormányhoz közel álló személy kapott helyet.

A felsőoktatási törvényt kiegészítenék egy olyan bekezdéssel is, amely az egyetemi tanárok kinevezését könnyítené meg. Ha a törvényt elfogadják, akár a hazai felsőoktatás legfőbb minőségbiztosítási szerve, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szakértői véleménye nélkül is oda lehet adományozni ezt a címet mások mellett olyanoknak is, akik külföldön már kaptak hasonló minősítést, illetve már láttak el „egyetemi tanári munkakörnek megfelelő” feladatot vagy „kiemelkedő kutatói tevékenységet” végeztek. Hogy utóbbi pontosan mit takar, azt a javaslat nem részletezi, így igencsak tág értelmezésnek ad lehetőséget.

Igaz, Áder János államfőt eddig sem zavarta, ha olyan, a kormányhoz közel álló személyeket kellett egyetemi tanárnak kineveznie, akiket a MAB nem támogatott. Idén februárban a Népszava írta meg, hogy a Fidesz korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselője, Pelczné Gáll Ildikó úgy lett egyetemi tanár, hogy a MAB nem javasolta a kinevezést. A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila is úgy kapott professzori kinevezést 2016-ban, hogy még doktori fokozattal sem rendelkezett. A Testnevelési Egyetem rektora, Mocsai Lajos kézilabdaedző szintén úgy lett egyetemi tanár 2015-ben, hogy pályázatát a MAB nem támogatta. Ha a törvénymódosítást elfogadják, hasonló esetekben már nem kell szembenézniük az érintetteknek olyan „apróságokkal”, mint a MAB szakmai véleménye.