Előfizetés

Bidennek is szólt az iráni gyilkosság

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.29. 18:58
Mohszen Fahrizadeh iráni atomtudós
Fotó: AFP
A megválasztott amerikai elnök diplomáciai erőfeszítéseit akarják megnehezíteni azok, akik pénteken megölték az iráni atomprogram atyját. Teherán szerint a jelek Izraelre mutatnak.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő péntek este meglehetősen jókedvű bejegyzést tett közzé a Twitteren. Mint írta, sikerek sorát érte el a héten, de sejtelmesen hozzátette, mindegyiket nem oszthatja meg a közvéleménnyel. Hogy milyen titkos sikerekre is utalhatott, ezt talán épp a néhány órával a bejegyzés előtt érkezett hír magyarázhatja meg: Iránban egy Abszard nevű kisváros közelében lévő főúton fényes nappal megölték a "perzsa Oppenheimernek" is nevezett Mohszen Fahrizadeh atomtudóst. Mindez idáig nem tették közzé, hogy pontosan mi is történt, de egy pokolgéppel preparált kisteherautó felrobbanása után tűzharc zajlott le a tudós testőrei és a támadók között. A 62 éves Fahrizadehet kórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. Irán rögtön az izraeli titkosszolgálatot sejtette az akció mögött – nem véletlenül, hiszen a Moszad az izraeli atomprogram több személyiségével végzett már. Hasszan Rohani elnök Izrael mellett az Egyesült Államokat vádolta, a legfőbb vallási vezető Ali Hamenei  pedig megtorlást helyezett kilátásba. Fahrizadeh a 2003-ban hivatalosan felfüggesztett iráni katonai nukleáris program kulcsfigurája volt. Nyugati szakértők a potenciális iráni atombomba atyjának tartották, innét származik az első amerikai atombomba megalkotójával, Robert Oppenheimerrel kapcsolatos analógia. Fahrizadeh már régóta az izraeli titkosszolgálat célkeresztjében volt és sokatmondó, hogy már nem egy munkatársa halt meg hasonló akciókban. Az atomtudós különleges védelmet élvezett a Forradalmi Gárda tiszteletbeli tagjaként, meggyilkolása ezért is igényelt átfogó és rendkívül alapos előkészítő munkát, ami szintén titkosszolgálati háttérre utal. A Moszad már bő egy évtizeddel ezelőtt tervezett akciót ellene, akkor azonban lefújták a tervezett merényletet, túl kockázatosnak tartva azt. Nem világos, hogy a tudósnak milyen szerepe volt a mostani, békés célúnak hirdetett nukleáris programban. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már régóta szerette volna meghallgatni, de ezt Teherán mindig elutasította. Irán bosszút ígért, de amikor az idén év elején az amerikaiak Bagdadban megölték Kasszem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda tábornokát, Teherán beérte azzal, hogy rakétákat lőtt ki az Egyesült Államok két iraki támaszpontjára. A tragikus gazdasági helyzetben lévő perzsa állam aligha tudna finanszírozni egy elhúzódó háborút, ráadásul január óta még drámaibb lett a költségvetés hiánya a koronavírus-járvány miatt.  Izrael érthetően aggódik az iráni nukleáris program miatt, ráadásul Teherán felgyorsította az urán dúsítását azután, hogy Donald Trump két éve felmondta a nukleáris megállapodást. Az atomtudós megölését azonban aligha ezek a félelmek magyarázzák. Trump, hogy minél jobban megnehezítse a megválasztott elnök, Joe Biden helyzetét, már két hete katonai csapást akart indítani a perzsa állam ellen. Tanácsadói lebeszélték, de a jelek szerint Izrael elvégezte helyette a piszkos munkát. Most ő is megosztott egy Twitter bejegyzést, amely szerint Izrael állhat az akció mögött. Feltételezések szerint a támadók iráni válaszcsapást akartak kiprovokálni, amivel alapot szolgáltathatnának egy Iránnal szembeni katonai beavatkozáshoz. Mark Fitzpatrick egykori amerikai diplomata, az amerikai külügyminisztérium korábbi munkatársa szerint az elkövetők célja, hogy megakadályozzák a korábbi megállapodáshoz való visszatérést. Jarrett Blanc, aki korábban az amerikai külügyminisztériumban a megállapodás megvalósításáért felelt, a BBC-ben úgy vélte, nem véletlen az atomtudós megölésének időzítése és kételkedett benne, hogy az tényleg Irán nukleáris programjának gyengítését szolgálta. Ő is úgy látta, hogy a cél egy kemény iráni reakció kiprovokálása, amivel jelentősen csökkentenék a párbeszédre törekvő Biden mozgásterét.  A leendő amerikai adminisztrációt felháborították a fejlemények. A demokratákhoz közel álló egykori CIA igazgató, John Brennan egyenesen állami terrorizmusnak minősítette a likvidálást. Raz Zimmt, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete munkatársa úgy véli, az lehet a háttérben, hogy Biden adminisztrációja már nem adna automatikusan zöld utat a péntekihez hasonló akcióknak. Netanjahunak Trump alatt semmiféle ellenállásra sem kellett számítania. Az Egyesült Államok a feszültség miatt a Perzsa-öbölbe vezényelte a Nimitz repülőgép-hordozót és több más hadihajót, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy így biztosítsa az amerikai katonák Irakból és Afganisztánból való kivonását.

Civil áldozatok a jemeni polgárháborúban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.29. 18:17
Pénteki légitámadás Jemen fővárosában, Szanaa-ban
Fotó: MOHAMMED HUWAIS / AFP
Síita húszi lázadók tüzérségi támadást hajtottak végre egy falu ellen.
Legalább hét polgári személy meghalt vasárnap, amikor a síita húszi lázadók tüzérségi támadást hajtottak végre egy falu ellen a nyugat-jemeni Hodeida tartományban – közölték a kormányhoz hű erők. A tengerparti Hodeida várostól délre fekvő település elleni támadásban tíz másik ember megsebesült. Hodeida és a stratégiailag fontos kikötője 2014 vége óta a lázadók kezén van. Az elővárosokat a kormányerők ellenőrzik.  Jemen hatalmi harcok színtere 2014 vége óta a Szaúd-Arábia támogatását élvező kormány és a Rijád fő térségbeli ellenlábasa, Irán támogatta húszi lázadók között. A vasárnapi támadásról akkor érkeztek a hírek, amikor kiszélesedőben vannak a harcok a húszik és a Szaúd-Arábia vezette katonai szövetség között. A szövetség légitámadásokat intézett a héten Jemen ellen, miután a húszik közölték, hogy rakétát lőttek ki az Aramco szaúdi olajvállalat dzsiddai létesítményére. A szaúdi hatóságok később megerősítették a támadás tényét. A konfliktus az éhínség határára sodorta a szegény országot és lerombolta az infrastruktúráját. 

Ismét ezrek tüntettek Fehéroroszországban, több mint 120 embert őrizetbe vettek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.11.29. 17:20

Fotó: Viktor Tolochko / AFP / Sputnik
Médiajelentések szerint a rendőrök követték a tiltakozókat a lakónegyedekben a házak udvarába és könnygázt vetettek be a tüntetők ellen.
Ismét ezrek tüntettek vasárnap Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko elnök ellen, a biztonsági erők több mint 120 tiltakozót őrizetbe vettek. A fővárosban a tüntetők lakónegyedekben gyülekeztek, hogy a fehér-piros-fehér történelmi zászlók alatt a korábbi nagy menet helyett kisebb csoportokban a belvárosba vonuljanak. A helyi média szerint mintegy húsz, a Nasa Niva független hírportál szerint 60 gyülekezőhely volt Minszk különböző negyedeiben a 0 Celsius-fokhoz közeli téli hidegben és hóesésben.
A Vjaszna (Tavasz) jogvédő szervezet 123 ember nevét tette közzé, akiket őrizetbe vettek. A Telegram üzenetküldő portálon közölt videofelvételek szerint több tüntetőt mikrobuszokba tuszkoltak a biztonsági erők.

Médiajelentések szerint a rendőrök követték a tiltakozókat a lakónegyedekben a házak udvarába és könnygázt vetettek be a tüntetők ellen. Hasonló tüntetéseket tartottak Fehéroroszország más városaiban is, egyebek között Bresztben, Vicebszkben és Hrodnában. Mint a korábbi vasárnapokon, a belügyminisztérium több száz egyenruhás alkalmazottja járőrözött a fővárosban. A videofelvételeken rabszállító járműveket, vízágyúkat lehetett látni a főváros utcáin. A belváros nagy részét a biztonsági erők kordonokkal zárták le.
Hat metróállomást bezártak és szünetelt a mobilinternet-szolgálatás. Egyes elővárosokban kikapcsolták az áramszolgáltatást.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta van belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot 26 éve irányító, 66 éves Alekszandr Lukasenkót hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával. Az azóta tartó hétvégi tüntetéseken többször százezren is részt vettek, ami rekordnak számít az 1991 óta független volt szovjet tagköztársaságban. A tüntetések kezdete óta legalább négy ember meghalt a megmozdulásokon, illetve a kihallgatásokon. Az utóbbi időben csökkent a tüntetők száma, a hatalom pedig elutasít mindenféle engedményt. Az Európai Unió nem ismeri el Lukasenkót elnöknek, az ellenzék pedig a választáson hivatalosan a második helyen végzett Szvetlána Tyihanovszkaját tekinti győztesnek. A Litvániába menekült Tyihanovszkaja videoüzenetében hajtott fejet a tiltakozók előtt, akik – mint mondta – hűségesek maradtak önmagukhoz a rettenetes erőszak és embertelenség ellenére is. A bebörtönzött Marija Kalesznyikava ellenzéki vezető a Der Spiegel című német hírmagazinnal ügyvédje által elküldött nyilatkozatában közölte, hogy aggódik a fehérorosz nép jóléte miatt.
„A hatalomhoz való semmilyen ragaszkodás sem indokolhat ilyen példa nélküli erőszakot”

– mondta.

Hozzátette, hogy békés tüntetőket vertek, kínoztak, sebesítettek és öltek meg. „Rendőrállamban élünk” – jelentette ki.