Előfizetés

Biden kizárólag nőkre bízza az irányítást

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.30. 07:10
Joe Biden
Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP
A demokrata párti elnökjelölt kommunikációs csapatában egyetlen férfi sem kapott helyet.
Kizárólag nőkből áll majd Joe Biden demokrata párti elnökjelölt kommunikációs csapata, amelynek tagjait a politikus helyi idő szerint vasárnap kiadott közleménye ismertette. Eszerint a Fehér Ház kommunikációs igazgatója Kate Bedingfield lesz, az elnöki hivatal szóvivője pedig Jen Psaki. Bedingfield korábban az elnökjelölt kommunikációs tanácsadója volt, Psaki pedig Barack Obama elnöksége idején 2013 és 2015 közt a külügyminisztérium, 2009-ben pedig a Fehér Ház szóvivői tisztségét töltötte be. A csapat összesen hét nőből áll, közülük többen afroamerikaiak. Ellentétben más posztokkal, a kommunikációs csapat tagjainak a névsorát a Szenátusnak nem kell jóváhagynia. Noha az elnökjelölt a héten személyesen is bemutatta kormányának több, kulcsfontosságú tagját, egyebek közt a külügyminisztérium és a belbiztonsági tárca várományosait is, Donald Trump amerikai elnök egyelőre továbbra is vitatja a novemberi elnökválasztás eredményét. Trump a november 3-i választás után vasárnap adott először élő televíziós interjút. Az elnök a Fox Business News-nak telefonon azt mondta, választási csalás történt. Pénteken Trump már egy hálaadás napja alkalmából rendezett videokonferencián leszögezte: tömeges csalás volt a választásokon, de ha az elektori testület Joe Biden demokrata párti jelöltet választja, akkor ő átadja a Fehér Házat. Mindazonáltal hozzátette, hogy több tagállamban egy sor kereset nyomán per zajlik, így "még sok minden fog történni január 20-áig", azaz az elnöki beiktatás napjáig. 

Szabad szemmel: a világsajtó is Demeter Szilárddal foglalkozik

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.30. 06:54

Hihetetlen módon megsértették az összes áldozatot, de sajnos ami történt, az beleilleszkedik Orbán Viktor antiszemita megnyilvánulásaiba – írja egy osztrák lap.
Reuters A magyar kormány nem válaszolt a hírügynökség kérdésére, hogy osztja-e Demeter Szilárd véleményét. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a nacionalista Orbán Viktor jó ideje becsmérli Soros Györgyöt, ami része a bevándorlás elleni kampánynak. A politikus azzal vádolja Brüsszelt, hogy az az üzletember utasítására migránsokat igyekszik rákényszeríteni az országra, de azt is rossz néven veszi a kormányfő, hogy a befektető évek óta támogat liberális magyar szervezeteket, illetve intézményeket.
NZZ Demeter Szilárd a jogállami mechanizmus ügyében hasonlóképpen érvelt, mint Orbán Viktor szokott. Hogy a brüsszeli bürokraták Soros utasítását követik, amikor korlátozni próbálják a tagállamok szuverenitását. Csakhogy – jegyzi meg a hírügynökség – Budapest és Varsó ezzel a felfogással teljesen magára maradt az unióban. Kitér ugyanakkor arra, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a kormányfő feltétlen bizalmát élvezi. Egy sor fontos bizottság tagjaként irodalmi és zenei támogatások odaítéléséről dönt. Önmagát egyszer úgy jellemezte, hogy fanatikus orbánista.
Neue Kronen Zeitung A NEOS osztrák ellenzéki párt egyik parlamenti képviselője azt mondta a Demeter ügyről: megengedhetetlen, hogy valaki bagatellizálja a holokausztot. Brandstätter egyben követelte, hogy Ausztria reagáljon hivatalosan a zsidóellenes üzenetre, hiszen hihetetlen módon megsértették az összes áldozatot. De ami történt, az sajnos, beleilleszkedik Orbán Viktor antiszemita megnyilvánulásaiba – állapította meg.
Washington Post/AP Támadások kereszttüzébe került Demeter Szilárd miniszteri biztos, amiért Hitlerhez és a nácikhoz hasonlította Soros Györgyöt, a magyar kormány kemény bírálóját. Tiltakozott a magyar zsidó közösség, beleértve az EMIH-et is. A befektető, aki maga is túlélő, gyakran célpont a magyar politika számára, miután emberbaráti alapon liberális ügyeket támogat. A hatalom közeli média kampányai miatt azonban felvetődött az antiszemitizmus vádja.
Business Insider  A Springer-konszern Amerikában bejegyzett üzleti-pénzügyi portálja úgy keretezi a Demeter-ügyet, hogy Orbán gyakran nekimegy Sorosnak, amiért az emberbaráti tevékenységet folytat, főként liberális ügyeket pártfogolva. Emellett a kormányfő azzal is megvádolja, hogy fel akarja hígítani az európai nemzeti identitást. A 90 éves milliárdos idáig több mint 32 milliárd dollárt áldozott jótékonysági célokra. Személyes vagyonát 8,3 milliárd dollárra becsülik.
Die Presse Az osztrák elnök úgy gondolja: akkora pénz forog kockán mind a következő uniós költségvetés, mind a koronaalap kapcsán, hogy Magyarország és Lengyelország kétszer is meggondolja, lemondjon-e ilyen hatalmas összegről a vétó miatt. Van der Bellen épp ezért azt tanácsolja az EU-nak, hogy csak nyugalom, hiszen a két ország az uniós támogatások legnagyobb kedvezményezettje. Emellett szerinte a transz-atlanti viszony aligha tér vissza a korábbi szintre, mert Amerika számára Nyugat-Európa helyett immár Kelet-Ázsia jelenti a külpolitikai súlypontot, Kína gazdasági felemelkedése, illetve katonai megerősödése miatt. Az államfő ugyanakkor együttműködést sürgetett Európa részéről Oroszországgal, bár elismerte, hogy ahhoz mind a két fél szükségeltetne.
FAZ Az unió nem veszítheti el a harcot Magyarországgal és Lengyelországgal szemben! – írja a német zöldek törvényhozási frakciójának európai ügyekben illetékes szóvivője, aki teljesen kiakadt azon, hogy a lengyel külügyminiszter a minap a lapban megjelent kommentárjában azt bizonygatta: országa számára szentek és sérthetetlenek a szerződések. Miközben – mutat rá Franziska Brantner – Varsó és Budapest mást sem csinál, mint felrúgja az egyezményeket. Mindkettő tudatosan kikezdi az EU jogállami alapjait. Pedig az értékek és a piac kölcsönösen feltételezik egymást. Már csak azért is, hogy a független bíróságokon utána lehessen járni a korrupciós ügyeknek. De a jogállami mechanizmusra az alapelvek védelmében is szükség van. Jellemző ugyanakkor, hogy a két kormány nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészséghez. A képviselőnő emlékeztet arra is, hogy ha nem ért egyet az új szabályozással, akkor a magyar és a lengyel vezetés bármikor az Európai Bírósághoz fordulhat. De inkább a politikai zsarolással próbálkozik, mert tudja, hogy nincs semmi esélye a luxemburgi testület előtt. Hiszen szó sincs a nemzeti szuverenitás sérelméről, a cél a közösségi jog érvényesítése. Ám ha ez nem sikerül, akkor oda az EU hitele nem csupán a nemzetközi színpadon, hanem saját polgárai előtt is. De pont az adófizetők érdekében el kell érni, hogy a pénzek ne olyanoknál landoljanak, akik a liberális demokrácia ellen harcolnak. Az EU-nak ki kell állnia az elvek mellett, azok értelmezését nem szabad a szubszidiaritás helytelen felfogása folytán a tagállamokra ráhagyni. Az unió nem hagyhatja, hogy zsarolják. Ezért komolyan fontolóra kell venni, hogy a gazdasági újjáépítési alapot akár a magyarok és a lengyelek nélkül is létrehozza. Nem engedheti meg, hogy cselekvőképességét elvegyék olyanok, akik szétverik a demokráciát. Mert különben tényleg értéktelen lesz az unió, illetve értékek nélkül marad.
FT Mivel Bulgáriában egyre jobban kiütközik a kegyencrendszer és a korrupció, Brüsszelben erősödik a félelem, hogy Szófia e tekintetben felzárkózik a térség különleges osztagához: Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Ráadásul Boriszov akadályozza, hogy megkezdődhessenek az uniós felvételi tárgyalások Észak-Macedóniával, és vagyis ütközik az EU-val, és ez szintén arra utal, hogy csatlakozik a magyar-lengyel fronthoz. Már csak azért is, mert egy független szakértő szerint az uniós támogatások a bolgároknál is egyre gyakrabban kötnek ki illetéktelen zsebekben, az államot foglyul ejtették bizonyos üzleti körök. És a közösségi pénzekből felvásárolták a sajtó jó részét, aminek révén azután fedezik a politikusokat. A bolgár visszásságok azonban sokáig kevesebb figyelmet keltettek, előbbi a pénzügyi, majd a migrációs válság miatt. De a tavalyi román kormányváltás után mégis előtérbe kerültek, mert általános aggály a kelet-európai tekintélyelvű sodródás miatt. Bulgária ügyében a Bizottság jogállami jelentése tele van nyugtalanító megállapításokkal, a többi közt az újságírókra gyakorolt nyomás, és a külföldi támogatást élvező civil szervezetek elleni törvényjavaslat miatt. A nyáron az Európai Bíróság jogtalannak minősítette a hasonló magyar szabályozást. A Transparency International korrupciós indexén Bulgária kibérelte az utolsó helyet, a sajtószabadságot tekintve pedig egyre rosszabb besorolást kap. A lakosság nagy része úgy látja, hogy a közpénzek elsikkasztása mindennapos. Közben a Velencei Bizottság félreverte a vészharangot, mert olyan módosítás készül, amely igen széles jogkört adna a főügyésznek, a miniszterelnök bizalmasának. Azaz – mondja a már idézett elemző – Brüsszel felismeri a veszélyt, csak éppen már későn. Az EU-t azonban végre rá kell ébreszteni, hogy ha nem tesz semmit, akkor Boriszov beáll Orbán és Kaczynski mögé. A politikusnak idáig menlevelet jelentett, hogy a Néppárt tagja, de tartózkodik az illiberális magyar-lengyel retorikától. Viszont az erősödő korrupció és populizmus miatt egyre inkább úgy tekintenek rá, hogy beletartozik abba a veszélyes irányzatba, amely túlságosan is könnyen utat talál az európai döntéshozatal fórumaihoz.
CNN Trump veresége világszerte csapás a populizmus számára, de azért a mozgalom ép és eleven. Az elnök négy éven át a jobboldali demagógia zászlóvivőjének számított, a földkerekség legerősebb hivatalának súlyával legitimálta az irányzatot. Úgy hogy most főként azok nézhetik meg magukat, akik ugyanazt az autoriter vonalat képviselték, mint ő. Beleértve a migrációellenes, idegengyűlölő, szexista és LMBT-ellenes politikát, illetve hangot. Ám védőbástya leomlott. Csakhogy ez nem okvetlenül jelenti azt, hogy a hullám már túlvan a csúcspontján. Hiszen Trump 47 %-ot kapott, ami több mint 73 millió vokssal egyenlő. A megosztó, populista politika elutasítása nem így néz ki. Emellett a kezdeti képtől eltérően a járvány sem sem kezdte ki a mozgalmat. Több helyütt ugyan az elején visszaestek az autokraták, de azután visszaszerezték a népszerűségüket. Putyin megint 69 %-nál jár. Közép-Európában egy-két vezető még rá is erősít a megosztó politikára. Orbán nemrégiben olyan változtatásokat javasolt a választói jogban, ami megerősítené befolyását, noha már így is kétharmada van. Egyben törvénybe akarja foglaltatni a társadalmi nem korlátozó meghatározását. A lengyeleknél drámai módon megszigorítanák az abortuszt. Pippa Norris, a Harvard Egyetemről kifejti, hogy a populizmus hosszú ideje tartó kulturális változások eredménye, ezért nem fog egyhamar elhalványulni. Ráadásul főleg a gazdasági válságok nagyon is kapóra jönnek neki. Az irányzat vizsgázni fog két év múlva, mert Franciaországban elnökválasztás lesz és urnákhoz járulnak a magyarok is, hogy döntsenek az Orbán-fél migrációellenes, euroszkeptikus politika további sorsáról. De a szemek Amerikára figyelnek, mert a félidős választások megmutatják, hányan támogatják Bident, illetve hogy inkább ismét nagyobb hatalmat adnának-e a republikánusoknak. Márpedig ők aligha szakítanak a trumpizmussal, ami új életet adott a pártnak.

Enyhítés Észak-Olaszországban, kedvező adatok Nagy-Britanniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.29. 22:04
Torinóban már szombaton is érezhető volt az enyhülés a feminista tüntetésen
Fotó: Mauro Ujetto / NurPhoto via AFP
Tömegek tódultak Milánó és Torinó utcáira vasárnap, amikor a járványügyi intézkedések sorában megnyitották a hónap elején bezárt üzleteket.
Lombardia és Piemont és Calabria tartományban enyhítették a korlátozásokat: vasárnap megnyitották az üzleteket, és Milánó, valamint Torinó belvárosát maszkot viselő vásárlók tömege lepte el. A milánói dóm előtti téren sokan sétáltak, az üzletek előtt távolságtartással sorban állva várakoztak a boltokba való egyenkénti belépésre.
Az említett három tartomány besorolása a kiemelten veszélyes, vörös zónáról közepesen veszélyes, narancssárga színűre változott. A vendéglátás továbbra is zárva tart, de Milánó városában például 12 ezer üzlet nyitott újra, a Dóm téren pedig megkezdődött a fenyőfa felállítása.

A gócpontként ismert tízmillió lakosú Lombardiában vasárnap valamivel több mint háromezer új fertőzöttet szűrtek ki a november eleji majdnem tízezer után. Egy nap alatt országosan 20 648 új beteget igazoltak a szombati több mint 26 ezer után, de majdnem ötven ezerrel kevesebb teszteléssel. Majdnem nyolcszázzal csökkent a kórházban kezeltek száma, amely megközelíti a 33 ezret. Napok óta csökken az intenzív osztályon levő betegek száma is, amely jelenleg 3753. Az aktív fertőzöttek száma valamivel több mint 759 ezer. Az elvégzett tesztek és a szűrt betegek aránya 11,6 százaléknak felel meg a november elején mért majdnem húsz százalékhoz képest. Csökken a halottak napi száma is: 541 beteg halt meg a korábbi 686 után. A halottak száma elérte az 54 904-t, vagyis hétfőn várhatóan 55 ezer felett lesz a február óta elhunyt betegek száma. Ugyancsak kedvező adatokat jelentettek Nagy-Britanniából.  A legfrissebb adatok szerint jelentősen csökkent az új koronavírus-fertőzések és a Covid-19 betegség okozta halálozások száma. 
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap este közzétett összesítése szerint az elmúlt 24 órában 12 155 koronavírus-szűrés eredménye lett pozitív. Egy nappal korábban 15 871 új koronavírus-fertőzést mutattak ki tesztekkel. Az elmúlt hetekben rendre, és általában jelentősen meghaladta a húszezret a naponta újonnan kiszűrt nagy-britanniai koronavírus-fertőzések száma.

A legutóbbi csúcsot november 12-én mérték: aznap 33 470 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Az elmúlt napon 215 olyan halálesetről érkezett bejelentés, amelynek közvetlen oka a Covid-19 betegség volt. Nemrégiben még rendre ötszáz feletti napi halálozási számokat jelentettek a brit egészségügyi hatóságok.

Német ellenzéki belháborúhoz vezetetett a járvány

A koronavírus-járvány miatt tett kormányzati intézkedések körüli viták határozták meg a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD) vasárnap véget ért éves kongresszusát. Az észak-rajna-vesztfáliai Kalkarban rendezett kongresszuson a párt társelnöke, Jörg Meuthen beszédében felvetette, bölcs dolog-e diktatúraként jellemezni a szövetségi kormány és a tartományi kormányok járványügyi védekező intézkedései révén kialakult helyzetet. Úgy vélte:
Németországban nincs diktatúra, amit az is bizonyít, hogy egy ellenzéki párt az emberek szabadságát szigorúan korlátozó rendkívüli szabályok mellett is megtarthatja kongresszusát.

Hozzátette: azt is érdemes megfontolni, hogy az AfD-nek vajon föltétlenül közösséget kell-e vállalnia a magát másként gondolkodók mozgalmának (Querdenker) nevező laza szövetséggel, amely mások mellett különböző összesküvés-elméletek hívőit fogja össze, és az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) elleni védekezés szükségességének megkérdőjelezésére szervezett tüntetésekkel vált ismertté. Jörg Meuthen kongresszusi beszéde felháborodást okozott a küldöttek körében. Alexander Gauland tiszteletbeli elnök – aki a Bundestagban korona-diktatúrának nevezte a kormányzati járványügyi lépésekkel kialakított közállapotokat – kijelentette, hogy nem hajlandó a társelnök által szorgalmazott „cenzúra” alá vetni magát. Az Alexander Gauland körül csoportosuló radikális kongresszusi küldöttek határozatban akarta visszautasítani és elitélni a társelnököt, ám végül őket szavazták le.