Előfizetés

Veszélyes üzemben a szociális ágazat

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.12.02. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kétszer olyan gyakran fertőződik meg koronavírussal egy szociális területen dolgozó szakember, mint a központi tesztelésen résztvevő többi szakma képviselői.
Kétszer olyan gyakran fertőződik meg koronavírussal egy szociális területen dolgozó szakember, mint a központi tesztelésen résztvevő többi szakma képviselői – ez derül ki a szűrés első fordulója után tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Számítani lehetett erre az eredményre a bentlakásos otthonokból menetrend szerint érkező drámai beszámolók alapján, mégis megdöbbentő, hogy mintegy mellékesen sorolta fel az adatok között a területi közigazgatásért felelős államtitkár: a szociális területen dolgozók 3,73 százalékának lett pozitív a tesztje. Az elvégzett 181 ezer vizsgálat 2,5 százaléka mutatott ki koronavírus- fertőzést, de a bölcsődékben csak 1,8 százalék az arány, a legveszélyesebbnek tartott egészségügyben is kisebb mint 2 százalék, vagyis a kormánytól a járvány kezdete óta a legkevesebb elismerést kapott szociális ágazat áll a legrosszabbul. A KSH szerint több mint 99 ezren dolgoznak a szociális ellátás különböző pontjain, egynegyedüket, 24 452 embert teszteltek le az első körben, közülük 911-nek lett pozitív a mintája. A bentlakásos intézményekben sorra alakulnak ki járványgócok, de több mint két hete nem adott ki semmilyen tájékoztatást a kormány, vagy az operatív törzs, hogy hány fogyatékosokat vagy időseket gondozó intézményben tört ki a járvány. Tegnap az ATV számolt be arról, hogy a nagykanizsai idősotthonban két hét alatt heten haltak meg, tucatnyian kórházban vannak, a 18 dolgozóból legalább 4 szintén fertőzött. Ahogy arról hétfőn a Népszava is beszámolt, több helyen ennél is rosszabb a helyzet. A főváros XVIII. Kerületének DK-s polgármestere pedig bejelentette, hogy százszázalékos táppénzt biztosítanak a koronavírusos önkormányzati dolgozóknak, köztük a szociális területen alkalmazottaknak.

Több ezer fertőzött pedagógust találtak a köznevelési intézményekben

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.12.02. 06:40

Fotó: Krizsán Csaba / MTVA
Az általános iskolákban 95 102 dolgozót vizsgáltak és a tesztek 2,3 százaléka lett pozitív.
Továbbra sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az iskolák ne lennének a koronavírus-járvány gócpontjai – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás, miután az Operatív Törzs kedden ismertette a pedagógusok múlt heti, országos tesztelésének eredményeit. Az érdekvédő szerint noha a pozitív tesztek aránya első pillantásra alacsonynak tűnhet, a több mint háromezer – jellemzően tünetmentes – fertőzött bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozó kiszűrése nem jelentéktelen. Az önkéntes tesztelésnek a bölcsődékben vettették alá magukat a legnagyobb arányban a dolgozók, a részvétel 79 százalékos volt, ami 11 113 embert jelent – közülük 195-en lettek pozitívak, ami a résztvevők 1,9 százaléka. Az óvodákban 34 964-en (74 százalék) teszteltették magukat, nekik 2,3 százalékuk, 811 ember volt fertőzött. Az általános iskolákban 95 102 (73 százalék) pedagógust és iskolai dolgozótól vettek mintát, a pozitív esetek száma 2170 volt, ami szintén 2,3 százalékos pozitivitási arány. A legalacsonyabb részvétel (64 százalék) a szakképző intézményekben volt, igaz, ezekben az iskolákban már hetek óta digitális munkarend van, s csak a gyakorlati képzésben résztvevő oktatók járnak be. Itt 5653 dolgozót teszteltek, közülük 146-an (2,6 százalék) voltak koronavírusosak. A PSZ alelnöke szerint az oktatási intézményekben ezeknél jóval magasabbak lehetnek a fertőzöttségi arányok, hiszen sokan nem vállalták a szűrést, ráadásul nincsenek nyilvános adatok arról, mennyi olyan pedagógus és más dolgozó van, aki már a tesztelés időpontjában is karanténban volt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyorstesztek a negatív eredmények tekintetében csak 50-60 százalékban megbízhatóak. Mindemellett a diákokat egyáltalán nem tesztelik. – Az elmúlt egy hétben jelentősen megnőtt azoknak az intézményeknek a száma, ahol rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet kellett elrendelni, ez is azt igazolja, hogy komoly a helyzet – mondta Totyik Tamás. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint kedden 330 óvodában egy-egy csoportot érintően, 163 óvodában és 116 általános iskolában az egész intézményt érintően volt rendkívüli szünet. Emellett 562 általános iskolában egy-két osztályt és 53 általános iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrend. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolai osztályoknak már majdnem a negyede (22 százaléka) tantermen kívüli munkarendben tanul. A PSZ álláspontja továbbra is az, hogy ahol csak egyetlen fertőzöttet is találnak, el kell rendelni a teljes intézménybezárást. Totyik Tamás szerint ezzel lehetne megfékezni a járvány terjedését a köznevelési intézményekben, úgy véli, az nem elég, ha egy-két osztályt hazaküldenek. Hangsúlyozta, valódi kontaktkutatásra is szükség lenne, hogy ne fordulhasson elő például olyan, hogy egy diák, akinek az egyik családja tagja igazolt Covid-fertőzött, minden gond nélkül járhat iskolába. – A pedagógustesztelés eddigi eredményeiből nem lehet országos következtetéseket levonni – vélekedett Falus Ferenc. A korábbi országos tisztifőorvos szerint nagyon sok a hiányzó adat, ugyanakkor a szűrésnek így is volt értelme, a járvány elleni védekezés esélyein javíthat, ha azok a dolgozók, akik tünetmentesen fertőzöttek voltak, mostantól otthon maradnak. – Ha például az általános iskolákban 2,3 százalék volt a pozitív tesztek aránya, az pont 2,3 százalékkal több, mint szabadott volna – mondta Falus Ferenc. Az országos szűrés ezen a héten folytatódik. Azok is kérhetnek újabb tesztet, akiktől a múlt héten már vettek mintát. A kormány és a szakszervezet is azt kéri, aki még nem vettette alá magát a vizsgálatnak, éljen a lehetőséggel.

Újabb iskolákat fertőtlenít a honvédség

A héten újabb 16 oktatási intézmény fertőtlenítését végzi el a honvédség a koronavírus-járvány elleni védekezés során - közölte a Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljának parancsnoka, amikor a katonák kedden végrehajtották Budapesten a kőbányai Aprók Háza Óvoda biológiai mentesítését. Az MTI tudósítása szerint Miklovich János ezredes azt is elmondta, az óvodában öt ózongenerátorral vetettek be. Ezek a berendezések elpusztítják a levegőben és a felületeken lévő vírusokat, baktériumokat.

Atlétikai stadion: felpörgött a költségszámláló

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.02. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Újabb milliárdokat költenek az épülő fővárosi atlétikai stadionra: ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel.
Gyorsan közelít a számláló a Budapesti Atlétikai stadion kormány által októberben meghatározott 204 milliárd forintos bekerülési költségéhez. A nemzetközi közbeszerzési portálon hétfőn közzétett tájékoztató szerint a projekt lebonyolításával megbízott BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. 2,88 milliárd forintot fizet a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztési és Mérnöki Zrt. - Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. párosnak a stadion, a szabadtéri edzőpályák, a gyalogos és kerékpáros hidak, illetve más projektelemek lebonyolításáért, valamint tanácsadói és ellenőri feladatokért. A tendernyertes cégek a NER hűséges mérnök vállalkozói. Szinte valamennyi nagyobb állami beruházásban szerepet kapnak, legyen szó a múzeumi negyedről, az Opera felújításáról, a Puskás stadionról, különböző út- és vasútépítésről.
A fenti szerződéssel már 178 milliárd forint felett jár a projekt és hol van még a vége. Holott az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban 120 milliárdos tételként szerepelt. A szakma már akkor is a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartotta meghatározó irányszámnak. A Puskás példája azonban azt mutatja, hogy a beruházásra biztosított 204 milliárd is kevés lehet, főként úgy, hogy jelen esetben a Duna-parton felépülő csarnok mellett hidak, edzőpályák, árvízvédelmi létesítmény, aluljáró és kikötő is épül. A számláló eddig is gyorsan pörgött.
A projektnek helyet adó egykori Vituki-telepet is magába foglaló telket 16,5 milliárdért szerezte meg az állam, úgy hogy nem a területet, hanem az azt birtokló céget vásárolta meg. Az építészeti terveket az úszóarénát és az új Néprajzi Múzeumot is tervező Napur Architect szállította nettó 4,7 milliárdért.
A terület megtisztítására, az egykori Vituki-torony és a többi vízműves épület bontására, valamint a tereprendezésére vonatkozó szerződést 2018 novemberében sikerült tető alá hozni. A tendert Mészáros Lőrinc gyerekeinek – Mészáros Beatrixnek, Mészáros Ágnesnek és ifj. Mészáros Lőrincnek – a cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte meg 4,1 milliárd forintos ajánlatával.
A kivitelező céget meghívásos eljárásban választották ki. A Beruházási Ügynökség eredetileg öt céget kért fel, de két jelentkezést érvénytelennek nyilvánítottak, így végül csak a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., a SWIETELSKY Magyarország Kft., valamint a ZÁÉV Építőipari Zrt.-Magyar Építő Zrt. páros adott be ajánlatot. Kevesek meglepetésére ismét Mészáros gyerekek cége (ZÁÉV) valamint az immáron Tiborcz István közelinek számító Magyar Építő diadalmaskodott. Jól megy nekik a közös munka. Együtt építették a Puskás Stadiont, most pedig a Néprajzi Múzeumot.  A forintok mellett a hónapok is gyorsan gurulnak. Három évvel ezelőtt még úgy számoltak, hogy 2020 első felében megkezdődik az építkezés, de a kivitelezői tendert is alig két hete sikerült lezárni. Kérdés, hogy behozható-e ez a csúszás. Az időpontok és összegek tekintetében igen óvatos – a Puskást és az úszóarénát felépítő - Fürjes Balázs államtitkár korábban úgy fogalmazott a Népszavának: az atlétikai stadion akkor készülhet el a 2023-as világbajnokságra, ha 2020 első felében aláírják a kivitelezői szerződést. Ez pedig nem sikerült.
A stadionépítést kiemelt beruházássá nyilvánították, így könnyített engedélyeztetési szabályokkal kellett számolniuk. Nem is volt gond. A stadion már tavaly megkapta az építési engedélyt az állami kérésnek eddig még soha ellent nem mondó Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalától. Az árvízvédelmi művek engedélyeztetését eleve leválasztották a projektről, hogy ne akadályozza a stadion építését. A Pest megyei Kormányhivatal pedig idén júliusban zöld utat adott a létesítménynek. A bontáshoz pedig engedély sem kellett.

Szövevényes cégháló

A Magyar Építő többségi tulajdonosa közvetve néhány évvel ezelőttig Mészáros Lőrinc barátja és állandó üzlettársa, Szíjj László volt, a tiszakécskei vállalakozó azonban két éve túladott a társaságon. A Magyar Építők ekkor került a WHB Befektetési Kft. és az Épkar Zrt. közös többségi tulajdonába. Orbán Viktor veje, Tiborcz István még az Elios adásvételekor keveredett üzleti kapcsolatba a Paár Attila tulajdonában álló WHB Befektetési Kft.-vel, míg Szeivolt István által birtokolt Épkar Zrt. a vizes vb-n kaszált nagyot.