A fűtési szezonban nem csak a tűzesetek, a szén-monoxid mérgezéses esetek száma is megnő. Az otthoni kockázatok közül az egyik legveszélyesebb ennek a színtelen, szagtalan, a köznyelvben „csendes gyilkosnak” is nevezett gáznak a jelenléte, ami súlyosabb esetben halált is okozhat. Pedig a tragédia könnyen megelőzhető lenne, ráadásul nem is túl drágán. Egy egyszerű szén-monoxid érzékelőt már pár ezer forintért meg lehet vásárolni.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ez évben is bevizsgálta a háztartási szén-monoxid-érzékelő készülékeket és honlapján közzétette a megfelelő és nem megfelelő szerkezetek listáját. A megvételre ajánlottak között 29, a nem megfelelőek esetében 32 szerkezet található jelenleg (ezeket ki is vonták a foraglomból), érdemes tehát alaposan utánanézni, melyiket vegye, aki ilyennel szerelné fel otthonát. Az ezekről kapcsolatos tudnivalókról Mukics Dániel tűzoltó alezredest, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjét kérdeztük. Elmondta, hogy ahol nyílt égésterű eszközzel fűtenek, vagy melegítik a vizet, ott ezek az eszközök a szoba levegőjét használják az égéshez. Miután sokan a fűtési költségek csökkentése érdekében jól szigetelő új ablakokat és ajtókat szerelnek be, ennek köszönhetően a helységben nincs levegőutánpótlás, így a berendezés sem jut elég levegőhöz. Emiatt tökéletlen égés alakul ki és másodpercek alatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid jön létre. A leggyakoribb ok mindig a levegő-utánpótlás hiánya. Nem csak a gázzal működő berendezések okozhatnak tehát szén-monoxid-mérgezést, a kandallóval, cserépkályhával, olajkályhával, konvektorral, vegyes tüzelésű kazánnal fűtők, nyílt égésterű vízmelegítők is forrásai lehetnek a mérgező gáznak.
Az érzékelők forgalomba hozatala az uniós szabványoknak való megfelelés alapján történik – mondta Mukics Dániel. A közösségi szabályok szerint, ha az Unió bármely országában engedélyezték a terméket, az automatikusan itthon is forgalomba hozható. A hazai piacfelügyeleti hatósági ellenőrzéseket a katasztrófavédelem végzi. Ha az Európai Gazdasági Térségen belül egy terméket valamelyik tagországban jogszerűen forgalomba hoznak, az előzetes vizsgálatok nélkül Magyarországon is jogszerűen forgalmazható.
Arról, hogy az országba érkező áruk, köztük a szén-monoxid-érzékelő készülékek egyáltalán milyen feltételekkel kerülhetnek a kiskereskedelmi forgalomba, Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szóvivője beszélt lapunknak. A közismert CE-jelölés mutatja, hogy egy adott termék megfelel-e az EU minőségi előírásainak. Több különböző szabvány ad iránymutatást arra, hogy az adott termékkörben milyen eljárásrend szerint kell megfelelőnek lennie az árunak ahhoz, hogy ezt a jelzést használhassa a gyártó. Ezután már a boltokba kerülhet, és ha nem merül fel probléma vele kapcsolatban, vagy a hatóság szúrópróbaszerű vizsgálata nem deríti ki róla, hogy nem megfelelő a minősége, akkor minden további nélkül árusítható. A Fogyasztóvédelmi Hatóságnak minden évben van ellenőrzési terve, az évnek ebben e szakaszában vizsgálhatják a szén-monoxid-mérő készülékeket, vagy éppen a karácsonyfaégőket. Természetesen nem tudják mindegyiket megvizsgálni, olyan nagy az országba belépő áru mennyisége. Az EU pontosan ezért hozta létre az eljárásrendjét, amely hazánkban is érvényes. Ha a rossz készülék balesetet okoz, akkor a gyártó felelőssége is felmerül, sajnos utólag lehet, hogy már nem sokat ér, de ha ott a CE-jelölés, akkora vásárlónak vélelmeznie kell, hogy a dokumentációja alapján az adott szabványnak megfelel a termék.
