Diplomáciai irodát és tiszteletbeli konzulátust nyit Jeruzsálemben Csehország, jelentette be szerdán a prágai külügy. A cseh kormány döntése annak az ősz óta felgyorsult folyamatnak a része, amely során nagykövetségek és diplomáciai irodák nyíltak Jeruzsálemben. Az amerikai elnökválasztási kampánnyal egybeeső időszakban Jeruzsálemben diplomáciai képviseletet nyitott Koszovó, Szerbia – utóbbi két ország azt követően, hogy vezetőik Washingtonban tárgyaltak Donald Trumppal-, a Dominikai Köztársaság és Malawi. Az Európai Unió tagállamai közül elsősként, még 2019-ben, Magyarország avatott diplomáciai és kereskedelmi képviseletet a Trump által Izrael fővárosként elismert, de a nemzetközi jogban vitatott státusú Jeruzsálemben. Prága három évig halogatta a döntést, noha Trump 2017. decemberi bejelentése után az elsők között jelezte hajlandóságát Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerésére. A mostani diplomáciai képviselet ugyan még nem jelent hivatalos elismerést, hiszen nem cseh nagykövetség nyílik a városban, de mindenképpen szembehelyezkedik az Európai Unió álláspontjával. Dániel Máron, Izrael csehországi nagykövete a Jiszráél Há-Jom újságnak nyilatkozva ezek után úgy fogalmazott, ebben a döntésben a legnagyobb érdem Milos Zeman elnöké, aki ezzel kiérdemelte azt, hogy „Jeruzsálem védőjének” nevezzék.
A nagy szimbolikus horderejű cseh döntés azonban most elsikkad az újra fellángolt izraeli belpolitikai válság miatt. Izrael megállíthatatlanul közeleg ahhoz, hogy két éven belül negyedszer rendezzen előrehozott választást, miután a kneszet szerdán első olvasatban jóváhagyta a parlament feloszlatásáról és az előrehozott választások kiírásáról szóló törvénytervezetet. Ha jövő héten a parlament mindhárom olvasatban jóváhagyja a tervezetet, akkor márciusban rendezik meg az újabb voksolást.
A jelenlegi politikai erőviszonyok alapján azonban, akárcsak az előbbi három, ez sem hoz majd áttörést egyik oldal számára sem. A politikai törésvonalak annyira befagytak Izraelben, hogy a koronavírus-járvány kormányzati kezelésével szembeni lakossági elégedetlenség sem tudja azt valamely oldal irányába kibillenteni. A válságkezelésre összeállt nagykoalíció azért bomlik, mert Benjamin Netanjahu és az ellenzék korábbi vezetője, Beni Gánc volt vezérkari főnök a költségvetés kapcsán nem tudott közös nevezőre jutni. A parlament feloszlatása azonban azt is jelenti, hogy a csak jövő tavaszra várható új kormány és parlament felállásáig nem is lesz költségvetés. „Ez az egész egy tragédia. A koronavírus járvány harmadik hullámának legelején vagyunk, az egész országban nagy a feszültség, az emberek mentálisan, anyagilag ki vannak merülve, diákok százezrei vannak arra kényszerítve, hogy abszolválják a tanévet, miközben például a lányom március óta itthon van. Erre tevődik rá az, hogy az ultraortodox és az arab közösség a leginkább fertőzött, pont ők, akik amúgy is megosztók, ráadásul a leginkább ellenzik a Covid-19 elleni oltást. És mi erre a kormány válasza? Hogy nincs költségvetés és áprilisig biztosan nem is mozdul semmi” – írta le a közhangulatot lapunknak az Izraeli mentőszolgálat, a Magen David Adom egyik munkatársa.
Az knesszet szavazás utáni első felmérések is jelzik a lakossági felháborodást. A hadsereg tavaly januárban leszerelt vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot még be sem jegyzett, csupán beígért új pártja máris harmadik erő lenne az új parlamentben, ha valóban létrejönne és indulna a választáson. A 13-as csatorna szerda esti közvélemény-kutatása szerint, Eisenkot akár 15 mandátumra is számíthat. A volt vezérkari főnök és a vele egy platformra sorol szereplők, mint Ron Huldai, Tel Aviv polgármestere, vagy a jelenleg a politikától visszavonult korábbi ellenzéki vezér Cipi Livni, jelen körülmények között új szereplőknek számítanak, rájuk nem irányul a válságkezelés miatti választó harag. De úgy tűnik, hogy még ez sem hozhatna radikális változást. Netanjahu Likudja továbbra is első helyen végezne 27 mandátummal, második helyen Naftali Bennett jobboldali Jamina pártja végezhetne, 21 mandátumot szerezve. A baloldali centrista ellenzéket azonban lenullázta Gánc és a Kék Fehér kilépése a szövetségből és a Netanjahuval való koalíció. A Jáir Lapid vezette Jes Atid/Telem 14, Gánc Kék–Fehérje pedig 10 mandátumra számíthatna. Izraelben azonban a kispártok koalíciós hajlandósága döntő tényező, ezek alapján pedig Netanjahu az ellene folyó korrupciós per és a válságkezelés hiányosságai dacára nyugodtan várhatja az újabb előrehozott voksolást.
