Előfizetés

Már csak a nettó bérek felét érik a nyugdíjak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.12.04. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A 3 százalékos egységes januári nyugdíjemelés tovább mélyíti az idősek elszegényedését, a korosztályon belüli feszültségeket.
Megjelent a jövő évi nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet, a várakozásoknak megfelelően a 2021-re tervezett 3 százalékos inflációnak megfelelő mértékben növekednek több mint 2 és félmillió ember juttatásai január elsejétől. Novák Katalin családügyi miniszter tegnap közreadott számításai szerint egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíjasnak 4300 forinttal nő a havi járadéka, vagyis éves szinten 51 600 forinttal költhet többet. Jól mutatja, hogy már ilyen látszólag egyszerű számításnál is milyen távol áll egymástól a kormány és az ellenzék észjárása, hogy a Szociális Demokráciáért Intézet közelmúltban megrendezett nyugdíjkonferenciáján Miklós László közgazdász nem a milliós nyugdíjak miatt magasabb átlaggal, hanem a valós képet jobban mutató medián nyugdíjjal számolt a jövő évi többletpénz megállapításánál.  Az átlagnyugdíj a KSH adatai alapján jelenleg 142 114 forint, a medián azonban, aminél ugyanannyian kapnak többet és kevesebbet, csak 127 ezer forint, így az éves összeg növekedése ezzel számolva csak 47 500 forintot tesz ki. Lehet legyinteni, hogy ez a négyezer forintos különbség nem lényeges, de ha nem az átlagot vesszük, hanem mondjuk egy ma már egyáltalán nem ritka 800 ezer forintos nyugdíjat, ott a növekedés jövőre Miklós László adatai szerint már 288 ezer forint lesz. Csak ebből az emelésből kijönne egy átlagnyugdíjas kéthavi kifizetése! Az ellenzék pártjai és az országos nyugdíjas szervezetek túlnyomó többsége nem tartja igazságosnak a kormány 2012-ben bevezetett nyugdíjrendszerét, hosszabb távon nyugdíjreformot sürgetnek, rövid távon pedig a leszakadók hátrányát csökkentő azonnali lépéseket várnak. A kormány azonban szemrebbenés nélkül lép túl saját önellentmondásain, amikor félresöpri a javaslataikat. Szeptember végén például azt felelte Oláh Lajos kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, hogy a „társadalombiztosítási nyugdíjrendszer biztosítási elvre épül”. A DK politikusa azt próbálta megtudni, hányan kapnak 60 ezer forintnál kisebb nyugdíjat az országban, válasz helyett kapta az általános kioktatást, amivel a legnagyobb baj, hogy már régóta nincs szó biztosítási hátterű nyugdíjakról. A nyugdíjjárulékot az állam adóként szedi be, sőt idén július elseje óta nincs is különválasztva a többi korábbi biztosítási járuléktól, hanem egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékként vonják a dolgozó bruttó béréből. Ezen az alapon tehát csak feltételezhetjük, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett bevételei ebből a forrásból származnak. A tisztánlátást nehezíti, hogy a megváltozott munkaképességűek már régen nem a nyugdíjkasszából kapják a pénzüket, a 13. havi nyugdíj jövőre esedékes egyheti összegére szánt 77 milliárd forintot és a nyugdíjprémium 53,4 milliárdos kiadását sem ebből, hanem a Gazdaságvédelmi Alapból fizeti a kormány – ahogyan Rétvári Bence egy másik DK-s politikus, Vadai Ágnes kérdésére még szeptemberben válaszolta. A kormányzati retorika mégis mindig kitér arra, hogy az Orbán-kormány 2010-ben 357 milliárd forintos hiánnyal vette át a nyugdíjkasszát, azt hirdetve, mintha azóta minden rendben lenne. A valóságban azonban a máshonnan fizetett nyugdíjcélú kiadások ellenére a nyugdíjkassza 2019-es hiánya több mint 127 milliárd forint lett. A már említett nyugdíjkonferencián Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár, egyetemi tanár is azt hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítási alapok önállósága rég megszűnt, az Orbán-kormány lépései tömegeket fosztanak meg a tisztességes időskori nyugdíj lehetőségétől. Leginkább az mutatja meg a mostani vezetés nyugdíjasokhoz való hozzáállását – emelte ki a szocialista szakember, hogy míg a kormányváltáskor, 2010-ben a GDP 12,2 százalékát fordította a nyugdíjkiadásokra a magyar állam, addig 2019-ben 8,7 százalékát, 2020-ban pedig már mindössze 7,3 százalékát. A meredeken csökkenő aránynál is jobban mutatja a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről szóló reklámszöveg hazugságtartalmát, hogy miközben a 2008-as pénzügyi válság kirobbanásának évében még a nettó átlagkereset 69,1 százalékának felelt meg az átlagnyugdíj Magyarországon, addig tavaly már mindössze 51,8 százaléknak. Ezért követeli az ellenzék a nyugdíjas szervezetekkel együtt, hogy állítsák vissza az éves várható infláció mellett a nettó béremelkedést is beszámító svájci, más néven vegyes indexálást a januári nyugdíjemeléseknél, adjanak legalább 50 ezer forintos egyszeri támogatást az átlagos nyugdíjnál kevesebből élőknek, és legyen egyszeri felzárkóztató emelés a legalacsonyabb nyugdíjaknál, majd legyen differenciált az emelés mértéke. Ezek a javaslatok a legsúlyosabb feszültségeket enyhítenék addig, amíg egy szakértői és társadalmi vitában ki lehetne érlelni egy átfogó, a mainál igazságosabb nyugdíjrendszert. A felvetésekre azonban eddig érdemben nem reagált a kormány.  

Reakciók

 A „pánikkormány” szándékosan és tudatosan tervez alacsonyabb inflációval, mint ami valójában várható, így spórolnak aljas módon a nyugdíjasokon – így reagált a Demokratikus Koalíció a 3 százalékos januári nyugdíjemelés hírére. Az MSZP is úgy látja, a szinte minden évben alultervezett inflációval a Fidesz-kormány „garantálja, hogy aki idén nyomorog, az jövőre is nyomorogni fog, és a nyugdíjak közötti különbségek tovább nőnek”. A szocialisták azt javasolják, egy átmeneti ideig a svájci indexálás alapján kiszámolt nyugdíjemelésre szánt pénzből minden nyugdíjas azonos összegben részesüljön. Ezzel a módszerrel a nyugdíjasok 98 százaléka a mostanihoz képest nagyobb nyugdíjemelést kapott volna – olvasható a párt közleményében. Mivel ez nem teljesült, azt javasolják, hogy az azonos összegű kifizetést a februárban esedékes 53. heti nyugdíjnál kezdje el a kormány. 

Szép-e egy szélerőmű?

M. I.
Publikálás dátuma
2020.12.03. 19:29

Fotó: Christoph Hardt / AFP
Az éghajlati vitákban több teret kellene szentelni a természet és az épített környezet szépségének – hangzott el egy konzervatív klímaintézet fórumán. A kérdést a szélerőművek kapcsán is vizsgálnák.
A táj és az épített környezet szépségével kapcsolatos szempontokat hiányolta a közéleti vitákból Domaniczky Orsolya politológus, nemzetközi és környezetpolitikai szakértő a Green Policy Center felkérésére írt „Környezetvédelem mint hazaszeretet” című tanulmányát bemutató online konferencián. Huszár András, a magát látszólag keresztény-konzervatív klímapolitikai műhelynek nevező intézet igazgatója a szélerőművek kapcsán is felvetette a kérdést. Domaniczky Orsolya szerint több ezer település tiltakozott az ilyen áramtermelők ellen. Filippov Gábor, a szintén idén indult Egyensúly Intézet meghívott kutatási igazgatója szerint viszont a szélerőművek igenis szépek. Megjegyzendő: az Orbán-kormány által elrendelt szélerőmű-építési tilalmat széles körű szakmai értetlenség övezi. Az Energiaklub minapi tanulmánya a tömeges helyi tiltakozásokról szóló híreket valótlannak nevezi.

Mégis éghet az avar, ha azt a helyi képviselőtestület engedi

M. I.
Publikálás dátuma
2020.12.03. 19:28

Fotó: Shutterstock
Igaz, a füsttel a vírus is jobban terjed.
Amíg a veszélyhelyzet tart, az önkormányzatok hatáskörében marad az avar- és kertihulladék-égetéssel kapcsolatos szabályok megalkotása – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendeletekből. Bár az avar- és kertihulladék-égetést fő szabály szerint 2010 óta kormányrendelet tiltja, egy 1995-ös törvény alapján a helyhatóságok ez alól adhatnak felmentést. A lehetőséggel a hazai települések zöme él is, ami azonban széles körű tiltakozást váltott ki a környezetvédők körében, de akár önkormányzati szervezetek részéről is. A szakmai követeléseknek engedve idén áprilisban a kormány a helyi képviselőtestületek eme jogát jövő év januári hatállyal törölte. Vagyis mostantól lépett volna életbe a teljes, országos, kivételmentes avar- és kertihulladék-égetési tilalom. Ám a mostani intézkedés szerint a veszélyhelyzet alatt ez az intézkedés mégsem lép hatályba. A kormánydöntés háttere nem ismert. A kabinet nem hirdette meg, hogy a veszélyhelyzet alatt felfüggesztené környezetvédelmi törekvéseit. Ezirányú önkormányzati kérés sem kapott nyilvánosságot. Ráadásul környezetvédő szervezetek szerint a légszennyezés segíti a vírus terjedését is.