A női mezőny kiszámíthatatlanságát tovább növelte az eleve zaklatottan induló Európa-bajnokság: merthogy a Covid-fertőzés terjedését a legkomolyabb, már-már az őrület határát súroló óvintézkedések sem tudták megakadályozni, a magyar csoportban például a szerbeknél ütötte fel a fejét a kór, így a hollandok elleni mérkőzést rögtön elhalasztották a rendezők. Már négy játékosuk van karanténban, így kérdéses a vasárnapi, magyarok elleni összecsapás is. Pedig a szigorú protokoll a csapatokat gyakorlatilag szobafogságra ítélte, csak a szálloda és a csarnok között engedélyezett a mozgás, a meccsek zárt kapusak, a közönségtől pedig a teljesen izolálták a játékosokat. Ilyen körülmények között nehezen nevezhető a sportág ünnepének az Eb, holott, ha valahol, hát Dániában tényleg nemzeti ügy a kézilabda.
A magyar válogatott Koldingban Horvátország ellen kezdte az Eb-t: a keretben nyolc junior világbajnok fiatal kapott helyet, ami jelzi, a nemzeti együttesben elkezdődött a generáció-váltás. A kispadon pedig a Danyi Gábor-Elek Gábor alkotta edződuó is ezen a mérkőzésen debütált tétmeccsen a válogatott élén. Nem mellékszál, legutóbbi tétmeccsét egy éve játszotta a csapat… Danyi Gábor a rajt előtt elmondta, a bemutatkozás hagyományosan különleges egy válogatott életében, és ugyan a fiatalok bevetése mindig kockázattal jár, de a váltás elkerülhetetlen volt. „A jó eredmény most a fő cél, a mutatott játék másodlagos vagy harmadlagos. Legyünk túl ezen a feladaton, nyerjük meg a meccset, utána meglátjuk, min kell még csiszolnunk, miben kell javulnunk” – összegzett a Győr edzője a meccs előtt. De talán a szakmai programnál is fontosabb most, hogy a válogatott egyelőre megúszta, és a keret mellett a stábtagok összes tesztje is negatív lett. A horvátok nem voltak ilyen mázlisták, Nenad Sostaric szövetségi kapitány kilenc játékosáról is kénytelen volt lemondani, heten koronavírus miatt maradtak otthon alapcsapatából. Nyilván az elkeseredettség mondatta vele, hogy „nem sok értelmét látom az Eb-nek, világjárvány van és több csapatból is fontos játékosok hiányoznak.”
Tomori Zsuzsanna agilitása sokat hozott az elején, és jól kezdett a magyar csapat, amely 12 perc alatt hatszor volt eredményes. A Siófok tapasztalt játékosának minden találathoz köze volt gólszerzőként vagy előkészítőként. De a horvátok jól tartották magukat, egyre hatékonyabban védekeztek, és amikor negyven másodpercig kettős emberelőnyben játszottak, sikerült egyenlíteniük (6-6).
A magyarok 6-4-es vezetésük után megtorpantak, a védekezésük pontatlan volt, támadásban pedig jó néhányszor eladták a labdát és több lövést elrontottak, így a következő 12 percben csak egy gólra voltak képesek (7-9). A szakmai stáb csak 16 másodperccel az első félidő vége előtt kért időt, a játékosok ennek ellenére kikecmeregtek a gödörből, és a szünetben döntetlen volt az állás (12-12). De azért már ez is alulmúlta a várakozásokat. És csak ezután jött a fekete leves.
A második felvonást a horvátok jó védekezéssel, a magyarok elképzelés nélküli támadásokkal és rossz lövésekkel kezdték. Előbb felváltva, majd párosával születtek a gólok, és az 53. percben, amikor ismét két találat volt a horvát válogatott előnye, Elek Gábor és Danyi Gábor ismét időt kért. De ez egy olyan nap volt, amikor ez sem segített az együttesen, amely több mint 11 percig nem talált a hálóba, ebben az időszakban a rivális egy 5-0-s sorozattal eldöntötte a meccset: Horvátország-Magyarország 24-22.
A horvátok legeredményesebb játékosa Camila Micijevic volt, aki tíz lövésből négy gólt szerzett. Az Alba Fehérvár kapusa, Tea Pijevic tíz lövést védett, a Siófok beállója, Katarina Jezic – aki a válogatott csapatkapitánya – háromszor volt eredményes.
A magyar kapusok közül Bíró Blanka három, Szikora Melinda öt védéssel zárt. Kettővel több kellett volna legalább az ikszhez. Folytatás vasárnap Szerbia ellen. Ha a vírus nem szól közbe.
