Előfizetés

Válaszút előtt a kutatóhálózati dolgozók

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.12.10. 06:00

Fotó: Népszava
December közepéig kell nyilatkozniuk a Magyar Tudományos Akadémiától leválasztott kutatóhálózat dolgozóinak arról, hogy önként lemondanak-e közalkalmazotti státuszukról – értesült lapunk.
Aki nemet mond, annak december 31-ével megszűnik a jogviszonya. Aki aláírja az új munkaszerződést, az januártól már nem közalkalmazottként, hanem „egyszerű” munkavállalóként dolgozhat tovább. Így rájuk már nem a közalkalmazotti törvény, hanem a munka törvénykönyvének szabályai lesznek érvényesek. – A közalkalmazotti törvény sokkal nagyobb jogi biztonságot adott a dolgozóknak. Tudunk olyan kollégánkról, aki nem fogja aláírni az új szerződést, de a többség, úgy tűnik, a folytatás mellett fog dönteni – nyilatkozta Mende Balázs. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) elnökségi tagja szerint a kutatók körében nagy az egzisztenciális kiszolgáltatottság, különösen a mostani, pandémiás időszakban. Emellett sokan eddigi munkájukat, kutatásaikat sem szeretnék feladni. Hangsúlyozta: a TDDSZ azon van, hogy az új munkaszerződésekkel a lehető legkevesebb hátrány érje a dolgozókat, ezért munkajogászokkal is konzultálnak. A szakszervezet és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nemrég egy felmérést is készített, amelyből kiderült: a kutatóhálózati dolgozók 78 százaléka nem ért egyet a közalkalmazotti jogviszony elvételével. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunknak korábban azzal indokolta a döntést, hogy a munka törvénykönyve alatt „teljesítményalapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony” kialakítására lesz lehetőség, de az érintettek ezt egyelőre nem így látják. Mende Balázs szerint a munka törvénykönyve nem a kutatóhálózati világra lett kitalálva, így számos kérdést nem is szabályoz. A közalkalmazotti jogviszony elvesztése miatt például az előmeneteli rendszerre 2021-től már nem vonatkozik semmilyen jogszabály. A TDDSZ és az ADF attól tart, veszélybe kerülnek az évek, évtizedek munkájával megszerzett tudományos beosztások, és ezzel a teljes kutatói életpályamodell. Bár a szaktárca átlagosan 30 százalékos béremelést is ígért, az intézethálózat dolgozóinak zöme eddig csak egyszeri illetménykiegészítéseket kapott néhány hónapra visszamenőleg. Az intézetekben most azt próbálják elérni, hogy ezek az egyszeri kiegészítések 2021-től beépüljenek a munkabérekbe – a megígért béremelést ugyanis semmilyen jogszabály nem rögzíti. Mende Balázs szerint nagyon sok múlik a munkáltatón. Úgy véli, ahhoz, hogy a kutatóhálózat a munka törvénykönyve alatt is jól működhessen, nemcsak jogszabályok, hanem „jóindulatú főigazgatók” is kellenek a kutatóközpontok élére. Már csak emiatt is várakozással tekintenek 2021-re: jövő év elején kilenc főigazgatói megbízás jár le, és még nem tudni, kik lesznek az új vezetők. A TDDSZ és az ADF többször kezdeményezett egyeztetést a kutatóhálózat új fenntartójával, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal, illetve a minisztériummal, eredménytelenül. 

Pálinkás József: rossz irányt vett a magyar tudomány

Egyfajta bezárkózás vetül ki az egész magyar tudományos életre, amit én horrorként élek meg – nyilatkozta lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke. Pálinkás József szerint a szakmai döntések helyett egyre hangsúlyosabbak a politikai döntések, amit rendkívül rossz iránynak tart. Ez alatt nemcsak az akadémiai kutatóhálózat elcsatolását érti, hanem például azt is, hogy gombamód szaporodnak az olyan nagy költségvetésű, de „nulla teljesítményű” kutatóintézetek, mint a Magyarságkutató Intézet vagy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Szerinte az, hogy az Orbán-kormány „nemzeti tudományt” akar csinálni, tévút: a tudományos kutatások értékét mindig nemzetközi mércével mérik. 

Merkely: három millió beoltott is elég lehet a nyájimmunitáshoz

D. A.
Publikálás dátuma
2020.12.09. 21:19

Fotó: Béres Márton / Népszava
A professzor szerint az átfertőzöttségnek és az átoltottságnak kell együttesen 50-60 százalékosnak lennie ahhoz, meglegyen a társadalom védettsége.
Három millió adag oltóanyagra lehet szükség ahhoz, hogy az úgynevezett nyájimmunitás létrejöhessen – mondta Merkely Béla, Semmelweis Egyetem rektora és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, aki Belgiumi Magyar Tudósklub felkérésére tartott online előadásában. A professzor hozzátette: véleménye szerint az átfertőzöttségnek és az átoltottságnak kell együttesen 50-60 százalékosnak lennie ahhoz, meg legyen a társadalom védettsége. Mint mondta: most nagyjából 20 százaléka eshetett át a betegségen. Októberben egymillió magyar fertőződött meg, ez a szám van most csökkenőben. Mint mondta: a nemzeti oltási terv meghatározásához szükség lesz arra, hogy egy reprezentatív mintán mérjék, mennyien estek már át covid-fertőzésen. A kormányzati döntések elemzésénél megjegyezte: mindenki érzi valahol, hogy karácsony körül a kijárási tilalom átmenetileg egy-két napra felfüggeszthető lesz, amennyiben továbbra is fegyelmezetten betartjuk a szabályokat. A professzor az oltás sorrendjének megállapításakor előre venné a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozókat, majd ezt követően oltatná az idősebbeket illetve az egyszerre több krónikus betegséggel küszködőket.

Orbánék megfőzték Merkelt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.09. 21:04

Fotó: STEPHANIE LECOCQ / AFP
Ha elfogadják a német kancellár által kidolgozott kompromisszumot, Orbán Viktor gyakorlatilag szabad kezet kap a 2022-es választásokig.
„Ma este még háttértárgyalások, holnap reggel partra szállás” – közölte brüsszeli kiutazása előtt szerdán délután Orbán Viktor mosolyogva a közösségi médiában közzétett videójában. A mosoly annak szólt – bár ezt nem mondta ki –, hogy győzött: a lengyelekkel együtt keresztül tudta verni az unió soros német elnökségén azt a neki kedvező kompromisszumos megoldást, ami szükségtelenné teszi a vétót.  Nem módosítják az uniós pénzek kifizetését a jogállami normák betartásához kapcsoló rendeletet, de elhalaszthatják és megnehezíthetik az alkalmazását. Lényegében erről állapodott meg az EU soros elnöksége képviseletében Angela Merkel kancellár és a költségvetés valamint a járványügyi mentőcsomag vétójával fenyegetőző Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Az utóbbi két politikus mindeddig azért blokkolta a tagállamok és az Európai Parlament között létrejött mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi alkut, mert nem értett egyet azzal, hogy a jogállami normák megszegőit a jövőben pénzbüntetéssel sújtsák. Az egyezséget még jóvá kell hagynia a többi uniós országnak, majd a társ-jogalkotó Európai Parlamentnek is. Az előbbiek a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon próbálnak megállapodásra jutni. A tagállamok nagyköveteinek szerda délutáni ülésén nem derült ki, hogy mekkora az asztalra tett friss javaslat támogatottsága. Egy uniós diplomata szerint a kompromisszumos szöveget az EU25-öknek még meg kell emészteniük. „Ha túlmegy azon a határon, amit elfogadhatónak tartunk, akkor simán nemet mondunk rá” – tette hozzá.      A háromoldalú egyezség legellentmondásosabb eleme, hogy az Európai Bizottság nyilatkozatban deklarálná: addig nem alkalmazza a jogállami rendeletet, amíg a megsemmisítésére irányuló keresetről nem dönt az Európai Bíróság. A megfogalmazás előrevetíti, hogy Magyarország és Lengyelország valószínűleg megtámadja a jogszabályt a luxemburgi székhelyű testület előtt. „Meglehetősen biztosak vagyunk benne, hogy a szöveg szilárd jogi alapokon áll”, mondta erről a lehetőségről egy EU-s forrás, aki közelről követte az egyeztetéseket. Az ítélethozatalig azonban akár egy vagy több év is eltelhet, ami azt jelentené, hogy a közösség pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgása miatt megsértő tagállamokat legalább 2022-ig nem vonnák felelősségre. Mivel a jogszabályban rögzített eljárásnak megfelelően a szankciós javaslattételtől a pénzbüntetés végrehajtásáig 7-9 hónap telhet el, könnyen megeshet, hogy az uniós források felfüggesztéséről szóló első döntésre – ha lesz ilyen – valamikor 2023-ban kerülne sor. Szintén a magyar-lengyel duónak tett jelentős engedmény, hogy a jogállami szabályok kizárólag a jövőre kezdődő költségvetésből érkező forrásokra vonatkoznának, a jelenleg is futó és a következő egy-két évben befejeződő projektekre nem. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésére álló 25 milliárd eurós támogatásából még 11 milliárdnyi kohéziós forrást nem használt fel. Az eredeti tervek szerint a jogállami szabályrendszert már a jövő év elejétől alkalmazták volna, függetlenül attól, hogy ”régi” vagy “friss” támogatásokról van-e szó. Ez most megváltozna, ami értesülések szerint a magyar kormányfő egyik fő követelése volt. Az alku részeként az Európai Bizottságnak iránymutatásokban kellene értelmeznie a jogszabály hatályát, biztosítva minden tagországot, hogy kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében és csak a hatásköréhez tartozó ügyekben kezdeményezne lépéseket. „Az az egyszerű tényállás, hogy a jogállamot megsértették, nem vezethet a mechanizmus aktiválásához” – áll a csúcstalálkozóra beterjesztett szövegben. A hármak megállapodása egyébiránt is szűkítené a szankciók előterjesztésére felhatalmazott Bizottság mozgásterét. A testületnek nemcsak az iránymutatásokat kellene kidolgoznia szoros együttműködésben a tagállamokkal, de minden egyes lépése előtt alapos párbeszédet kell folytatnia az érintett országgal. Az EU27-ek, így Magyarország, illetve Lengyelország szerepét erősítené az a kompromisszumos javaslat is, amely megerősítené az állam- és kormányfői tanács szerepét a folyamatban. A szankciós eljárás alá vont tagállam eszerint panasszal fordulhat a grémiumhoz, amely lehetőség szerint állást foglal a vitában. Az Európai Tanácsnak eddig ennél egyszerűbb feladatot szántak: pusztán a beadvány megtárgyalása lett volna a dolga.

Deutsch sorsa függőben

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciója jövő héti ülésén ismét megtárgyalja, és lehet, hogy szavazásra is bocsátja a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kizárására vonatkozó indítványt. A kezdeményező osztrák Othmar Karas az politikai csoport szerdai tanácskozásán követelte, hogy már a következő alkalommal döntsenek a magyar politikus sorsáról. Deutsch eltávolítását a frakcióból eredetileg 30 képviselő kérte levélben, de az eltelt több mint egy hétben a számuk 39-re emelkedett. Parlamenti forrásaink szerint az ülésen Manfred Weber frakcióvezető azt mondta: nem biztos, hogy a néppárti EP-képviselőknek meg kell várniuk, míg a pártcsalád dönt arról, hogy mi legyen a felfüggesztett Fidesszel. Az EPP haragját most azt keltette fel, hogy Deutsch Tamás a Gestapo és az ÁVÓ szlogenjéhez hasonlította Weber egyik megjegyzését a jogállamról.