Az Egyesült Államok legnagyobb problémája jelenleg nem Donald Trumpnak az elnökválasztási vereség miatti hisztériája, hanem a koronavírus-járvány. Kedden 2600 amerikai halt bele a Covid-19 fertőzésbe és csaknem 105 ezer embert kezeltek kórházakban. (Ezek az adatok a lakosság arányában kevésbé súlyosak, mint a magyarországiak: a hivatalos magyar jelentésben szereplő 160 keddi halott a 33-szor nagyobb népességű Egyesült Államokban 5280-nak felelne meg, a 7945 kórházi ápolt Amerikában 262 ezret jelentene.)
A bukott elnök kedden a Fehér Házban kisebb ünnepséget rendezett, amelyen bibliai csodának minősítette az oltóanyag gyors kifejlesztését. Ezzel éles kontrasztban Joe Biden megismételte a beiktatása utáni száznapos maszkviselési programot. Bejelentette, hogy a száz nap alatt legalább 100 millió amerikait terveznek beoltani a Covid-19 ellen és a járvány visszaszorításával párhuzamosan az iskolákat is meg akarja nyitni. A megválasztott elnök szerint azonban nagyon sötét tél vár az amerikaiakra, járványügyi szakértők pedig úgy vélik, hogy legkorábban tavasz végére enyhülhet a helyzet.
Ennek megfelelően az új elnök január 20-i beiktatása jórészt internetes esemény lesz, maszkviseléssel, távolságtartással, tömegjelenetek nélkül. A Fehér Házból kiszivárgó hírek szerint Trump megpróbálhatja elhomályosítani Biden nagy pillanatát: ugyanabban az időben az Air Force One fedélzetén Floridába akar repülni, ahol „rivális” nagygyűlésen jelentené be, hogy indul a 2024-es elnökválasztáson.
Donald Trump a vakcinákról szóló rendezvényen is azt állította, hogy ő győzött, a kérdés csak az, lesznek-e a Legfelsőbb Bíróságnak olyan bátor tagjai, akik ennek érvényt szereznek. Egyelőre nem úgy néz ki. Több tucat, a helyi és fellebbviteli bíróságokon elbukott per után kedden a Legfelsőbb Bíróság egymondatos végzésben utasította el a pennsylvaniai eredmények megsemmisítésére irányuló beadványt. A kilenc fős testület hat konzervatív tagja közül sem fűzött senki megjegyzést a villámgyors döntéshez.
Nagyon valószínű, hogy hasonló sors vár a texasi főállamügyész által szerdára virradóra benyújtott folyamodványra, amely - ismét csak a csalásra utaló konkrét bizonyítékok nélkül - a georgiai, michigani, wisconsini és pennsylvaniai választási eredmény megsemmisítését, a négy állam elektorainak a választásból való kizárását kezdeményezte. Trump köreiben lelkesen fogadták a hírt, ám az érintett államok főállamügyészei és független jogi szakértők szerint kínosan bornírt ötlet, hogy az államok beavatkozhatnának egymás választásainak hitelesítésébe.
A texasi főállamügyész húzását magyarázhatja, hogy csak Trumpban reménykedhet, ha el akarja kerülni a hosszú börtönbüntetést. Ken Paxtont egy visszaesőként elkövetett, 2015-ös értékpapír-visszaélés miatt akár 99 évi börtön fenyegeti, ráadásul hét (!) helyettese újabb törvénysértések miatt is feljelentette és az FBI is nyomoz az ügyében. A „sorsdöntőnek beharangozott” legfelsőbb bírósági beadvány így leginkább egy ember sorsáról szól, és az nem Donald Trump: Paxton számára az utolsó esély, ha valahogyan fel tudja hívni magára az elnök figyelmét és bekerül a január 20. előtt közkegyelemben részesülők listájára.
A Trump-tábor jogi lehetőségei ezt a pert leszámítva amúgy gyakorlatilag véget értek. A december 8-i határidővel bezárult a "biztonságos kikötő", az államoknak addigra kellett befejezni az eredmények hitelesítését, amit meg is tettek. A következő fontos pillanat hétfőn jön el, amikor az elektorok formálisan leadják szavazatukat.