Apró, szinte jelentéktelen részsikert ért el a lengyel kormány, miután Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes túlélte az ellene indított bizalmi szavazást. A Polgári Platform (KO) azért nyújtott be bizalmatlansági indítványt a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével szemben, mert a rendőrség brutálisan lépett fel az abortusztörvény szigorítása elleni tüntetések során. A szerda éjjeli ülésen 232-en szavaztak bizalmat a kormányfőhelyettesnek, 216-an menesztették volna.
A bizalmi szavazás azonban messze nem oldja meg Mateusz Morawiecki kormányának gondjait, mondhatni a neheze még csak most kezdődik, miután a kabinet szerdán elvetette a csütörtöki uniós csúcsra ígért vétót. Az országban a gazdasági élet szereplői is komoly nyomást gyakoroltak a kormányra, tekintsen el ettől a lépéstől. Hosszabb távon ugyanis a befektetőket is elriaszthatja, ha kimaradna Varsó a helyreállítási alapból – mutattak rá. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azonban nem csak emiatt van nehéz helyzetben, hanem mert együtt kormányoz két kisebb párttal, a Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett Jog és Igazságosságot (PiS) „jobbról előző” kis tömörüléssel, a Szolidáris Lengyelországgal és a mérsékelt Szolidaritással, s ha bármelyik kilépne a kormányból, az a varsói kabinet bukását eredményezné. Ám a két párt vezetője teljesen másként ítéli meg a vétó kérdését, ezért nehéz lesz egybetartani a kormányt. Míg a Szolidáris Lengyelországot irányító Zbignew Ziobro hetek óta azt hangoztatta, vétózni kell, meg kell őrizni az ország „szuverenitását”, a Szolidaritást irányító Jaroslaw Gowin rendre rámutatott, ez őrültség lenne. Lényegében lehetetlen feladat közös nevezőre hozni őket.
Morawiecki azonban mindenképpen el akar kerülni egy idő előtti választást, mert azóta, hogy a lengyel alkotmánybíróság október végén az abortusztörvény szigorítása mellet döntött, szinte zuhanórepülésbe került a PiS, népszerűsége legalább 10 százalékkal csökkent, s egy idő előtti voksoláson minden bizonnyal az ellenzék kerülne többségbe.
Az elmúlt napokban a kormányon belül gyengültek Ziobro pozíciói, amit az is jelez, hogy Varsó végül hajlandó lenne beadni a derekát vétógyüben. Ez azonban kiváltotta Ziobro haragját, aki a Twitteren dühös bejegyzésben tudatta, nem ért egyet a vétó feladásával. Az igazságügyi tárcavezető nem csak a jogállamiság ügye motiválta, hanem az is, hogy riválist lát a nála mérsékeltebb Morawieckiben. Ugyanakkor Gowin érdekérvényesítését sem lehet alábecsülni. A kormányfőhelyettes múlt héten médiahadjáratot indíttt a vétó ellen. Áprilisban egyébként már kis híján megbuktatta a kormányt, mert ellenezte, hogy a járvány miatt az elnökválasztást az eredeti, május 10-i időpontban rendezzék meg.
Kérdés, hogy a fejlemények után Ziobro valóban elhagyja-e a kormányt. Azzal ugyanis számolnia kell, ha kilépne a kabinetből, azzal nem csak a kormány, hanem bukását idézné elő, saját politikai karrierje is véget érhet. Erre utalt a Radio Zetnek adott interjújában Rafal Traskowski varsói polgármester is, aki szerint Ziobro csak szavakban annyira kemény.
