Áttörést remélnek Bidentől a németek

Nem csak a német politikai vezetés, hanem a német polgárok is megkönnyebbüléssel fogadták, hogy az amerikai elnökválasztáson megbukott Donald Trump és a transzatlanti kapcsolatokat fontosnak tartó Joe Bident választották meg államfőnek.

Az Allensbach intézet felmérése szerint, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung ismertetett, a németek kétharmada nem meglepő módon Washington és Berlin kapcsolatának jelentős javulását várják az új adminisztrációtól. Nem kis szám ez figyelembe véve azt, hogy amikor Barack Obamát választották meg elnöknek 2008-ban, George W. Bush után, akkor a németek 59 százaléka nyilatkozott így.

Az intézet a hatvanas évek eleje óta szondázza az amerikai elnökök németországi megítélését, s ez idő alatt egyetlen olyan népszerűtlen elnöke sem volt az Egyesült Államoknak, mint amilyen Trump. Miközben John F. Kennedyt és Lyndon B. Johnsont nagyon kedvelték a németek, később több amerikai elnököt szkepticizmussal szemléltek. Jimmy Cartert és Ronald Reagant nagyjából fele-fele arányban ítélték meg pozitívan és negatívan.

Trump előtt George W. Bush volt a legnépszerűtlenebb a 2003-ban megindított iraki háború miatt, amit nagyon ellenzett a német közvélemény. De még őt is a németek 18 százaléka kedvelte. Trumpot ezzel szemben 84 százaléka utasítja el és öt százalék (!) kedveli.

Joe Bidennel kapcsolatban eddig várakozó állásponton vannak, 47 százalék kedvező benyomást alakított ki róla, hét százalék nem. Bár nem tapasztalható Berlinben az a lelkesedés, mint 2008-ban, Barack Obama megválasztása után, ez az érték sem rossz, tekintve, hogy 1992-es megválasztása után Bill Clintont a németek 48 százaléka tartotta rokonszenvesek. Kamala Harris leendő alelnökről a megkérdezettek 74 százaléka hallott és 57 százalékuk (a teljes népesség 42 százaléka) vélekedik kedvezően róla. Mindössze három százalék nem tartja szimpatikusnak.

Hogy milyen károkat okozott Trump a német-amerikai viszonynak, jelzi, egy idén januárban készült felmérés szerint a német megkérdezettek 61 százaléka vélte úgy, az Egyesült Államok jelenti a legnagyobb veszélyt a világbékére. Ezzel olyan országokat utasított maga mögé, mint Észak-Korea (55 százalék), Törökország (51), vagy Oroszország (36). Biden megválasztásával azonban ez az érték 26 százalékra, nagyjából a Trump előtti időszakéra esett vissza.

Ettől függetlenül a megválasztott amerikai elnöknek nehéz lesz elnyernie a németek bizalmát. Még 1977 után a németek két évtizedig az Egyesült Államokat tartották legjobb barátjuknak, most már mindössze 11 százalék vélekedik így.