karácsony;hitel;vásárlás;

2020-12-19 07:45:00

Visszafogottabb a költekezés az idei ünnepi szezonban

Az ünnepek előtt jellemzően megugrik az ajándékba szánt műszaki cikkek beszerzéséhez felvett áruhitelek száma. Az idén azonban óvatosabbak a vásárlók és a bankok is.

Visszafogottabban költekeznek az idei ünnepi szezonban az emberek a koronavírusjárvány gazdasági hatásai miatt. A felmérések szerint a többség nagyjából a tavalyihoz hasonló, 50-60 ezer forint körüli összeget szán az ajándékokra és az ünnepi vacsorára, az áremelkedést miatt azonban ez az idén kevesebbre lesz majd elég.

A K&H felmérése alapján a fiatalok még kevesebbet, átlagosan 29 ezer forintot költenek az idei karácsonyra, ami az infláció miatt a 2017-es összegnek felel meg. Az összeget a lakhely is meghatározza: a keleti megyékben és a kisvárosokban 23 ezer, Budapesten és Pest megyében 31 ezer, a nyugati országrészben pedig 36 ezer forintot költenének a fiatalok. Ez nyilván a jövedelmi különbségekkel függ össze, hiszen a keleti régió vagy a kisebb települések alacsonyabb fizetéseiből kevesebbet is lehet elkölteni.

Az idei évben nagy kilengésekkel mindössze 2,3 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalma az első 10 hónapban. Az emberek ugyanakkor csak az élelmiszerboltokban és a patikákban vásárolnak többet a koronavírus évében, a ruhaüzletek vagy a könyvesboltok összességében 20 százalékos mínuszt könyvelhettek el. Karácsonyhoz közeledve sem sokat változott a helyzet: novemberben mindössze 1,9 százalékkal költöttek többet a boltokban az emberek, mint tavaly. Az online kasszaadatokat ráadásul a gyógyszerkiskereskedelem 22 százalékos megugrása húzta fel, a háztartási, kulturális, szabadidős cikkeket – azaz a hagyományosan karácsonyi ajándéknak számító termékeket – árusító üzletek azonban több mint 17 illetve 20 százalékos mínuszban voltak. A november közepétől bevezetett szigorítások, a 19 órai boltzár, az idősek vásárlási sávja pedig fokozatosan még szorosabbra zárta a pénztárcákat. A november első két hetében mért 4,1 százalékos költekezési többlet így a hónap végére megfeleződött. December első hete még rosszabbul alakult, hiszen a november 5-december 4. közötti időszak már csak 0,2 százalékos „növekedést” mutat.

 

A Black Friday és a járványhelyzet miatt felfutó online költések, valamint a karácsony előtti vásárlási véghajrá persze még érdemben befolyásolhatja az összképet. Pláne, hogy ilyenkor az emberek hajlamosak erőn felül, hitelből is költekezni. Ilyenkor van a fő szezonja az áruhiteleknek is, amelyből jellemzően egy-egy nagyobb értékű műszaki cikket szoktak megvásárolni. Ebből a kölcsöntípusból 2018-ban átlagosan havi 900, tavaly havi 970 milliót folyósítottak a pénzintézetek. A novemberi és decemberi időszakra viszont havi 1,27, illetve 1,3 milliárd forintra ugrott az összeg – mondta el érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360.hu szakértője. Hogy idén hogyan alakul e téren az ünnepi szezon, azt hivatalos adatok híján nehéz most még megmondani. Az emberek keresik továbbra is a fogyasztási kölcsönöket, ugyanakkor érződik, hogy óvatosabbak, és jobban megfontolják, miből, mire költenek. Emellett a bankok is szigorították a feltételeket – tette hozzá.

Veres Patrik szerint egy jól megválasztott áruhitel ugyanakkor előnyös is lehet, hiszen ilyenkor sok helyen 0 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) kínálják ezeket. Vagyis, ha az ügyfél pontosan törleszti a részleteket, akkor nincsenek pluszköltségek, és pontosan annyit fizet, mint amennyibe a termék került. A részletfizetésnek köszönhetően fennmaradt pénzt pedig el lehet költeni másra. Nem ajánlott ugyanakkor eladósodnia annak, aki nem érzi biztosnak a munkahelyét, hiszen az áruhitelt fizetni kell majd, a moratórium csak a március előtt megkötött szerződésekre vonatkozik – figyelmeztet Veres Patrik. Azt is hangsúlyozta: mind a hitelkondíciók, mint a termék árát illetően célszerű használni az árösszehasonlító oldalakat. Előfordul ugyanis, hogy a kölcsön azért 0 százalékos, mert a költségeket beépítették a termék árába.

Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője szintén a körültekintő hitelfelvételre hívta fel a figyelmet. Nagy különbség például, hogy az áruhitel csak egy kiválasztott termék, például televízió vagy laptop megvásárlására fordítható, a személyi kölcsön viszont szabadon felhasználható. A kereskedőknél ráadásul többnyire csak egy áruhitel-konstrukció közül lehet választani, míg a személyi kölcsönök esetében jóval szélesebb a kínálat. Az áruhitelek szerződéses összege egyébként marginális a többi fogyasztási hitelhez, főként a versenytársnak tekinthető személyi kölcsönhöz képest – jegyezte meg. Ez utóbbi is komoly lejtőre került ugyanakkor az idei évben. Tíz hónap alatt 290 milliárd forintra rúgott a szerződéses összeg, ami éves szinten 40 százalékos visszaesés. Ennek oka egyrészt, hogy a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt óvatosabbá vált a lakosság, sokan későbbre halasztották a korábban jellemzően személyi hitelből megvalósított autóvásárlást, lakásfelújítást vagy háztartásigép-beszerzést. A bankok is jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Sok esetben nemcsak a rendszeres jövedelem mértékét, hanem azt is vizsgálják, hogy a fizetés a járvány negatív gazdasági hatásai által erőteljesebben érintett ágazatokból érkezik-e. 

Bár hivatalos adat az ünnepi időszakban felvett kölcsönökről még nincs, a Budapest Bank november végi felmérése szerint az idén kevesebben tervezik, hogy hitelből vásárolnak be. Tavaly a megkérdezettek 4, illetve 5 százaléka költött folyószámla-, illetve hitelkártya-keretéből az ajándékokra, a vendéglátásra és az ünnepi díszeire, az idén azonban csak 2 illetve 3 százalékuk számol ezzel a lehetőséggel. A többi kölcsöntípus – áruhitel vagy személyihitel – igénybevételének szándéka pedig 1 százalék alatti a válaszok szerint. A felmérésből az is látszik ugyanakkor, hogy az idén kevesebben tudnak az általános tartalékokból vagy kifejezetten erre a célra félretett pénzből bevásárolni az ünnepre, emiatt viszont többen veszik meg az ajándékokat az aktuális fizetésükből.

Aki hitelkártyáját is használja fizetéskor, jellemzően 36 ezer forintot hívna le a keretből. A megfontolt hozzáállást jelzi ugyanakkor, hogy 45 százalék csak a hitelkerete egy részét szeretné felhasználni. Valamint az is, hogy tavalyhoz képest többen mondták azt: csak annyit költenek így, amennyit biztosan vissza tudnak majd fizetni határidőre. Ez azért fontos, mert így valójában kamatmentes hitelről van szó. Ha a 30-45 napos türelmi időn belül visszakerül a hitelkeretből lehívott pénz, akkor a bank nem számol fel kamatot, azon túl viszont rendkívül magas kamatokkal terhelik meg az összeget. Beszédes az is, hogy mire költik az adott összeget azok, akik hitelből is vásárolnak: szinte azonos arányban, 19-22 százalékban a játékot, az édességet, az alkoholos italt és a könyvet jelölték meg az ügyfelek.