Előfizetés

Megint mással fizettetik meg a számlát Orbánék

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.12.21. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kibővített és meghosszabbított már létező vagy ismert gazdaságvédelmi intézkedéseket a kormány. A munkájukat vagy fizetésük egy részét elvesztett százezrekkel azonban továbbra sem foglalkoznak.
Új gazdaságvédelmi intézkedéseket ígért Orbán Viktor, de a miniszterelnök szombati bejelentése alapján csak a kis és középvállalkozások iparűzési adójának - önkormányzatokat ellehetetlenítő - megfelezése lesz igazán új elem. Zömmel viszont csak a már ismert vagy korábbi intézkedéseket porolta le egy kicsit a kormány, akár korábbi önmagának is ellentmondva. Így, bár októberben a kormánytöbbség megszavazott egy törvényt arról, hogy a márciusban általánosan kihirdetett hitelmoratóriumot csak bizonyos társadalmi csoportok – gyermeket nevelők, munkanélküliek, közmunkások, nyugdíjasok –, illetve a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára hosszabbítják meg januártól, most úgy döntöttek, mégis minden mehet tovább úgy, ahogy eddig. Vagyis újabb fél évig, 2021. július 1.-ig nem kell fizetnie a hitelét senkinek, akár telne rá, akár nem. Ezzel meglett a válasz arra is, miért nem született meg az újév előtt két héttel még mindig az a beígért kormányrendelet, amely a bajba került vállalkozások körét meghatározó mérőszámot nevesítette volna. A hiteltörlesztés felfüggesztésére persze a jövedelmüket elvesztő családoknak és vállalkozásoknak szükségük van. Ám – ahogyan arra a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente is utalt az MTI-nek – a törlesztési moratóriumok célja, hogy a rászorulóknak nyújtson a szükséges időre hatékony segítséget, illetve mérsékelje a negatív gazdasági hatásokat. Ez a bankszektor által általánosan támogatott megoldás. A szombati bejelentés azonban ezen a megközelítésen túlmutat, mivel minden ügyfél beleesik - mondta.  A tavasszal elrendelt moratórium automatikusan lépett életbe minden adós számára, de ki lehetett lépni belőle, amit az adósok majdnem fele meg is tett. A jegybank adatai szerint a háztartások és a vállalatok a teljes hitelállomány 40-50 százalékánál éltek a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével, így mintegy 2 ezer milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a cégeknél. A mintegy 2,7 millió lakossági adós közül jelenleg 1,6 millió hiteles nem fizeti hitelét. Ezen ügyfelek kétharmada gyermektelen, a többség pedig fiatal, a kormány eredetileg mégis a gyermekeseknek és a nyugdíjasoknak adott volna lehetőséget a hosszabbításra. A jegybank becslése alapján ezzel 820-860 ezer adós mentesült volna további félévre a törlesztés alól. A vállalati hitelállomány 44 százalékát nem fizetik jelenleg. A jegybank számításai szerint mintegy 25 ezer vállalkozás bevétele csökkent jelentősen, ha csak ők kaptak volna hosszabbítási lehetőséget, az a hitelállomány 14-17 százalékát érintette volna. Ez együttesen mintegy 600 milliárd forint többletlikviditást hagyott volna a cégeknél és a lakosságnál, a bankrendszernek pedig 19 milliárd forint többletveszteséget okozott volna. A „végszámla” most nyilván több lesz, ám a központi költségvetésnek mindez egy fillérjébe sem kerül. A bankok ugyanakkor amiatt is bosszankodhatnak, hogy az elmúlt két hónapban fölöslegesen pazaroltak rengeteg munkaórát és informatikai fejlesztést arra, hogy beazonosítsák és felkeressék azokat, akik továbbra is maradhatnak a moratóriumban. Eközben a kormány mintha nehezen fedezné fel, kik is tartoznak a koronavírusjárvány miatt leginkább sújtott turizmus ágazatba. Orbán Viktor ugyanis azt is bejelentette: az ágazati bértámogatást kiterjesztik a magánbuszos vállalkozásokra is. Ez a program novemberben indult a sport, előadóművészet és a vendéglátás területén működő vállalkozások számára, a szállodások viszont csak decembertől kaphattak támogatást. A juttatás emeléséről viszont valószínűleg nincs szó. A miniszterelnök a bérköltségek kétharmadának átvállalásáról beszélt. Nagyjából ennyit tesz ki a program által eddig biztosított támogatás, vagyis a bruttó bér 50 százalékának állami kifizetése és a munkáltatói járulék teljes elengedése. Bár a miniszterelnök reméli, mindezzel sok százezer munkahelyet sikerül megmenteni, a munkahelyeket általánosságban védő intézkedést nem jelentett be. Nem említette például a béreket terhelő adók - a munkaadók és a szakszervezetek által is várt - általános csökkentését, pedig ez lehetne az alapja a fizetések jövő évi reálértékmegőrzésének egyik kulcsa. Nem növeli a kormány az álláskeresési járadék összegét és folyósítási idejét sem, pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál novemberben csaknem 300 ezer álláskeresőt regisztráltak, felük pedig semmilyen pénzbeli ellátást nem kapott. Kaphatnak helyette viszont lakásfelújítási hitelt azok a családok, akik otthonukat szépítenék, vagyis azok, akiket feltehetőleg még nem ütött meg a válság. A családosok 6 millió forintig 3 százalékos kamattal juthatnak majd lakásfelújítási hitelhez, amiből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás lesz – közölte Orbán Viktor. Ilyen kölcsönöket ugyanakkor 4 százalékos kamat alatt már most is lehet találni. A jövedelemarányos törlesztőrészlet szabály – a túlzott eladósodottság elkerülése érdekében csak a jövedelem fele lehet a havi törlesztő – viszont továbbra is él. Vagyis a részmunkaidőre sorolt tízezrek továbbra sem juthatnak nagyobb eséllyel hitelhez. A már korábban bejelentett otthonfelújítási program kiegészítésére ugyanakkor szükség volt. Aki ugyanis azt teljes egészében ki szeretné használni – az állam a költségek felét vállalja át 3 millió forintig -, annak az utólagos finanszírozás miatt előbb le kell tennie az asztalra 6 millió forintot. Erre teremtene most lehetőséget a családoknak a kormány – hitelből.     

Túlzott eladósodottsághoz is vezethet a hosszú moratórium

A hitelmoratórium általános hosszabbítása újabb félévre fedi el, mekkora is a baj, azaz a valós fizetésképtelenség a lakosság és a vállalkozások körében. Minél tovább odázza ráadásul valaki a hitele fizetését, annál tovább nyúlik majd a futamidő, és a végül összességében visszafizetendő összeg is. A moratórium miatt ugyan később nem emelkedhetnek a törlesztőrészletek, az összegyűlt, meg nem fizetett kamatokat egyenlő részletekben kell majd megfizetni. A márciustól jövő júliusig moratóriumban maradó ügyfelek hitelének futamideje így több mint 15 hónappal hosszabbodik meg. A moratórium célzott meghosszabbítása mellett érvelő jegybank is arra figyelmeztetett novemberben megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében, hogy „a közvetlen válságidőszakon túlmutató és az adósok széles körét érintő fizetési moratórium a moratórium időszaka alatt felhalmozódó magasabb kamattartozás miatt túlzott eladósodáshoz vezethet, valamint a hiteltörlesztési kötelezettség tartós felfüggesztése erkölcsi kockázatot okozhat.”   

Kevés a megszűnő cég, de sok újat alapítanak

M. I.
Publikálás dátuma
2020.12.20. 16:41

Fotó: Shutterstock
Egyre kevesebb a megszűnő és egyre több az új társaság - állapítja meg az Opten. Eme, cseppet sem kedvező jelenség a koronavírus-járvány tovagyűrűző hatása lehet.
Megtörve a közel 9 éve tartó kedvező, vagyis csökkenő ívet, újra nő a hazai cégek száma – közli az Opten. 2020 novemberében 2420 alapítás mellett csupán 1472 törlést jelentettek be. Utóbbi érték 2012 elején állt ilyen alacsonyan. Ráadásul az azóta bevezetett kényszertörlés jelentős tisztítást hajtott végre a cégállományon. Ez változott meg a koronavírus hatására - véli elemzőjük, Pertics Richárd. Míg májusban még több mint 2 ezer vállalkozás ellen zajlott kényszertörés, addig novemberben a szám 221-re esett vissza. Ilyenre a lehetőség bevezetése óta nem akadt példa. Ilyformán a megszűnések összesített értéke is mélypontra zuhant. Ezen belül 309 felszámolási eljárást tettek közzé, ami bár alacsonyabb az előző évek havi átlagánál, még mindig sok. Saját végelszámolását 903 vállalkozás kezdeményezte. E tárgyban az első 11 havi adat már 11 százalékkal meghaladja az előző év egészét. Ezt szintén kedvezőtlen jelenségként értékeli a céginformációs szolgáltató. A 2420 alapítás ugyan némi csökkenés az októberi, évtizedes csúcshoz képest, de még így is meghaladja a tavalyi év eleve igen magas havi átlagát. Mindezek eredőjeként egyetlen hónap alatt közel ezerrel nőtt a hazai cégszám. Erre utoljára a 2010-es évek elején találtak példát. Magyarázatuk szerint a koronavírusjárvány eltérően hatott az egyes ágazatokra. Így olykor épp a kényszer visz rá a tevékenyságváltásra vagy a cégalapításra. Mindazonáltal éves szinten az alapítások és megszűnések várhatóan nagyjából kioltják majd egymást - véli az Opten. 

Újabb forrás távhőkorszerűsítésre – Még 170 ezer otthon szorulna hasonlóra

M. I.
Publikálás dátuma
2020.12.20. 07:49

Fotó: Népszava
A kormány újfent ad néhány tízezer panellakás fűtéskorszerűsítésére pénzt. A régi-új lebonyolító az ÉMI, amely egyszer már ráfázott az energiahatékonysági pályázatokra.
Jövő év márciusától hárommilliárd forintot biztosít az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) távhővel ellátott lakások fűtési rendszereinek felújítására – tette közzé szombaton a szaktárca. A vissza nem térítendő támogatás a beruházás elszámolható bruttó költségének legfeljebb felét fedezheti. A pályázó társasházak, lakásszövetkezetek legalább 150 ezer forintot, legfeljebb 75 millió forintot nyerhetnek el. Az egy lakásra eső támogatás nem haladhatja meg a 400 ezer forintot. A jelentkezések 2021. március 16. 10 órától – ügyfélkapus azonosítást követően – kizárólag a pályázati portálon keresztül nyújthatók be a forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. augusztus végéig. A célok nagyjából megegyeznek a tavaly júniusban meghirdetett, szeptembertől megnyitott, idén áprilisban lezárt távfűtéskorszerűsítési támogatással. Igaz, itt egy lakásra csak legfeljebb 350 ezer forintot igényelhettek, illetve azt eredetileg 2 milliárdos keretet időközben félmilliárddal megemelték. Az ITM szintén emlékeztet, hogy az előző körben 26,3 ezer lakásba telepítettek „okos” költségosztókat, illetve hajtottak végre radiátorcserét. (Ezzel évi több mint 4,1 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg.) Ugyanakkor közleményük tanúsága szerint még 170 ezer lakás vár hasonló korszerűsítésre. Újdonság, hogy a pályázat és a feltételek egy régi-új lebonyolító, az állami ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján érhetők el. Emlékezetes: 2015-ig is az ÉMI kezelte a vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatásokat. Ám számos gond – így például portáljuk rendszeres összeomlása – után NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. néven egy külön e célra létrehozott állami cég vette át a feladatokat. Idén aztán az NFSI átadta a hazai forrású pályázatait a többségi magántulajdonú, eddig például a Norvég Alap pénzeit kezelő NFFKÜ – Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-nek. A jelek szerint ugyanakkor az átszervezések itt nem álltak meg. Így a feladattal most ismét az – e tárgyban kevéssé feddhetetlen múltú – ÉMI-t bízták meg. A lebonyolító sűrű változtatása már csak azért is fura, mert a kormány a háztartások felé a panelfűtés-korszerűsítésén túl más vissza nem térítendő energiahatékonysági programmal tavaly óta nem élt. Az elmúlt évek során a lakosság gázkazán- és -konvektorcserére, valamint háztartási nagygépcserére kapott néhány milliárdot. Teljes magánlakás-felújításra ugyanakkor vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatást az Orbán-kormány négy éve hirdetett utoljára. Bár ezt részben kiválthatják az általános építési támogatások, az ITM több százmilliárdos, címzett támogatást elvileg csak energiahatékonyságra költhetne.

Az MSZP a „Kádár-kockák” felújítását támogatná

Az Orbán-kormány adjon támogatást az 1,4 millió, energetikailag elavult „Kádár-kocka” felújítására – követeli aznapi közleményében az MSZP. Miközben az év elején elfogadott energiastratégiából e kör felújítási terve kikerült, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint korszerűsítésük révén 16 százalékkal csökkenhetne az ország energiafelhasználása. A 90-es évek előtti épületeink jóval az uniós átlag felett fogyasztanak. A magyarok jelentős hányada csökkentené korszerűsítéssel rezsiköltségeit, de nincs rá pénzük. A kedvezményes hitelek vagy a szűkös kormánykiírások nem nyújtanak segítséget. A Fidesz-kabinet otthonfelújítási programja kizárja a támogatásból a nyugdíjasokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket és a gyermektelen párokat. Az ellenzéki párt az önerő és hitel nélküli uniós, illetve piaci forrásokat támogatja. A szigetelés, nyílászárócsere és fűtésfelújítás fedezhető az elért megtakarításból. Mindez segítené a rezsicsökkentést, az éghajlatvédelmet és az építőipart egyaránt. A Fidesz-kormány ne zárja el se a fiatalokat, se az időseket a korszerű, hatékony, kis rezsijű lakásoktól – követeli az MSZP.