Előfizetés

Közkincs a Pygmalion, és Orwell regényei

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.12.22. 09:30

Fotó: Wikipédia
George Orwell 1984 és Állatfarm című művei, Edgar Rice Burrouhgs Tarzan-regényei, George Bernard Shaw drámái, köztük az 1914-ben bemutatott Pygmalion, valamint Bánffy Miklós Erdélyi történet trilógiája is közkincsbe kerül január 1-től.
George Orwell 1984 és Állatfarm című művei, Edgar Rice Burrouhgs Tarzan-regényei, George Bernard Shaw drámái, köztük az 1914-ben bemutatott Pygmalion, valamint Bánffy Miklós Erdélyi történet trilógiája is közkincsbe kerül január 1-től – adta hírül az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1950-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek joga lesz a korábban védett szellemi termékek (zenék, filmek, könyvek) felhasználására, újrapublikálására. A szerzői jog az Európai Unió szinte összes államában, így hazánkban is, megszületésüktől fogva védi a műveket a szerző halálától számított hetven évig. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, illetve műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év. Így például az 1984 című regény Szíjgyártó László által készített magyar fordítása még jó ideig védett marad, hiszen a fordító 1983-ig élt – emlékeztetett az Artisjus. Szintén közkincsbe kerülnek januártól Kurt Weill, Francesco Cilea, De Fries Károly, Ivan Goll, Johannes Vilhelm Jensen, Karl Hajos (Hajós Károly), Heinrich Mann, Nyikolaj Jakovlevics Mjaszkovszkij és Schöpflin Aladár művei.

Tovább szívatják a színművészetis hallgatókat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.21. 16:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy hétig tartotta vissza a különféle juttatások kifizetését a kuratórium, de amint nyilvánosságra került az eset, elkezdték folyósítani a pénzeket.
Az esetről a hvg.hu számolt be, a portál értesülését több hallgató és oktató is megerősítette. Mint írták, a januári szociális ösztöndíjról mindennemű hivatalos értesítés elmaradt, a rászoruló hallgatók még ígéretet sem kaptak arra, hogy januárban is megkapják a támogatásukat. Ugyanakkor az a hónap még az első szemeszterhez tartozik - hangsúlyozták a nyilatkozók. Hozzátették, úgyanígy csúsztak a hallgatói ösztöndíjak vagy éppen a doktori fizetések is.   Az egyetem osztályvezető tanára, Fullajtár Andrea a hvg.hu-nak elmondta, arcpirító, hogy miközben Palkovics miniszter úr éneklős videót közöl az oldalán, a hallgatók nem kapják meg az ösztöndíjukat, ráadásul mindezt karácsony előtt. 
Ráadásul Szarka Gáborék megváltoztatták a rendszert, és míg a doktori ösztöndíjak miatt eddig szemeszterenként egyszer kellett aláíratnunk az erről szóló dokumentumot, most már havonta kell újra gyomorgörccsel várnunk, hogy vajon aláírják-e"

- nyilatkozta Szenteczki Zita rendező, doktori hallgató.

A cikk megjelenése után az egyetem részéről azonnal intézkedni kezdtek. Szarka Gábor a lap érdeklődésére azt közölte: az átutalás még a hétfői napon megtörténik.  Az egyetemen nem ez az első eset, hogy problémák adódnak a pénzügyekkel. Novemberben szintén nem érkezett meg a régóta csúszó ösztöndíj, a sajtó érdeklődése után viszont azonnal elindult az utalás.

Akarsz-e halált játszani?

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.12.21. 11:00

Fotó: NETFLIX
Vérbeli túlélő show a Netflix új, korhatáros sorozata.
Hullanak a testek, és száll a vérpermet az Alice Határországban című új Netflix-szériában, amelyben három tokiói srác kerül át egy kihalt világba, ahol abszurd és kegyetlen játékokban kell részt venniük. A sorozat azonban nemcsak a fiatal szereplőket, de a nézőt sem kíméli, így az első évad közel nyolc órányi vérengzése után úgy érezhetjük, mintha mi magunk is egy elnyújtott kínzáson estünk volna át. A brutalitás nem meglepő, az Alice alapjául egy 2010 és 2016 között futott japán képregény szolgált, amelyből később egy három részes rajzfilm (anime) is készült, melyek szintén bővelkednek az erőszak és a kegyetlenség képeiben. Éppen ezért a Netflix-sorozat olyan érzést kelt, mintha egyszerre látnánk pszichológiai drámát és képregényfilmet, az Alice ugyanis a testi és a lelki fájdalmak terén nem ismer határokat. A rendező, a már több képregényt megfilmesítő Shinsuke Sato rögtön a lényegre tér. A főhős a céltalan játékfüggő, Arisu, aki egy nap a forgalmas Shibuya kereszteződésnél kisebb hangzavart csap két naplopó társával, majd a rendőrök elől egy nyilvános vécében rejtőzik el, ahonnan előreméreszkedve nemcsak a Shibuya negyedet, de egész Tokiót kihaltan találja. Arisu és barátai így útnak indulnak szétnézni, mígnem egy üresen álló épületben rádöbbennek arra, hogy egy felülről irányított játékban vesznek részt. Az Alice Határországban kifordított valóságában valóban a lét a tét, hiszen azoknak, akik átkerültek ebbe a világba, olyan logikai játékokban kell részt venniük, melyekben bárki könnyen az életét vesztheti. A feladatok megkezdésekor mindenkinek el kell vennie egy mobilt, melyen aztán megkapja a játék leírását és a szabályokat. Ha a kijelölt feladatokat nem sikerül időben megoldaniuk, akkor egy földből felcsapó lángoszlop, egy gépfegyveres őr vagy akár több hordónyi robbanóanyag végezhet velük – a módszerek játékonként változnak. Ha viszont a versenyzőknek sikerül ép bőrrel megúszniuk az adott feladatot, abban az esetben „vízumot” kapnak, azaz néhány napig nyugalomban létezhetnek Határországban, de ha idő előtt nem hosszabbítják meg azt egy újabb játékkal, akkor a Tokió feletti borús égboltból vörös lézernyaláb lyukasztja át a fejüket. Nem árt hát iparkodni, a játékok ráadásul minden alkalommal máshogy festenek, így nemcsak a szereplők, de a néző sem lehet biztos abban, hogy eléggé kiismerte a szabályokat. Míg az első részben a csapatnak egy intellektuális rejtvényt kell megoldania – konkrétan kitalálni, hogy az épület egyes szobáiban melyik ajtót kell kinyitni a továbbjutás érdekében –, addig a második részben a testi erőnlét és a fizikai erőszak is komoly szerepet kap. Egy panelházba szervezett játékban ugyanis nemcsak egy titkos rejtekhelyet kell megtalálni, hogy hatástalanítsanak egy időzített bombát, hanem közben az úgynevezett fogótól is menekülniük kell, aki történetesen egy fekete lómaszkot viselő gépfegyveres idegen. Az igazán brutális fordulat azonban a Sindzsukui Botanikus Kertben éri Arisút és barátait, akiknek a „Bújocska” nevű játékban olyan nyakbilincset kell magukra helyezniük, mely a játék végeztével lerobban a vesztesek fejéről, miközben a kihívást csak egyvalaki nyerheti meg. És ez még csak a harmadik rész. Az Alice Határországban tehát nem viccel az erőszakkal, így ha a néző arra számít, hogy a képernyőn a hollywoodi filmekből ismert kliséket fogja viszontlátni – miszerint a hősök így vagy úgy, de túlélik a feladatokat –, annak ingerküszöbét jócskán átlépi a sorozat. Aki viszont szereti a meglepetéseket, netán volt már dolga ázsiai gengszterfilmmel, bosszúdrámával, szamurájmozival, vagy látott már korhatáros animét, az valószínűleg megtalálja a számítását. Az Alice-ban persze nemcsak az erőszak játssza a főszerepet, hiszen bőven kijut az ármányból is: idővel például megtudjuk, hogy Határországban létezik egy, a lázadókból álló titkos szervezet, amely arra törekszik, hogy kijátssza a rendszert, és egyetlen embert visszajuttasson az eredeti világba. A társaságon belül azonban éles hatalmi harcok dúlnak, ami nemhogy megnehezíti a hősők életét, de közben egyre égetőbbé válik számukra a kérdés: ki az, aki irányítja a játékot? Infó: Alice Határországban (Alice in Borderland), 1. évad elérhető a Netflixen eredeti japán nyelven és magyar felirattal