Előfizetés

Jóváhagyta a vakcinát az Európai Gyógyszerügynökség

Halmai Katalin (Brüssszel) Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.12.22. 06:00

Fotó: HANNIBAL HANSCHKE / AFP
A Pfizer-BioNTech oltóanyagából első körben a vártnál kevesebb juthat Magyarországnak, de az legalább már december 26-ikán megérkezhet.
„Jelentős mérföldkő a koronavírus elleni küzdelemben” – jelentette be Emer Cooke ügyvezető igazgató azután, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hétfőn javasolta az Európai Bizottságnak: engedélyezze a Pfizer-BioNTech által előállított Covid19 elleni oltóanyag piaci értékesítését. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a vakcina 95 százalékban hatékony a Covid19 okozta betegség megelőzésében. Az EMA kedvező értékelése megnyitja utat az első koronavakcina európai bevezetése előtt. A tagállamokkal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság általában két napon belül megadja a feltételes piaci engedélyt. Ursula von der Leyen elnök azonban hétfő este bejelentette, hogy megvan a jóváhagyás, ami azt jelenti, hogy napokon belül elkezdődhet az oltás. Az első szállítmány már december 26-ikán megérkezhet Magyarországra és a többi uniós tagállamba – nyilatkozta lapunknak Stefan De Keersmaecker bizottsági szóvivő, aki egyelőre nem tudott tájékoztatást adni sem a szállítmányok nagyságáról, sem az ütemezéséről. Harald Enzmann, az EMA munkatársa a bejelentést követő sajtótájékoztatón kifejtette: „Tudjuk, hogy sokan aggódnak a vakcina kifejlesztésének sebessége miatt. Őket szeretném megnyugtatni: ez a vizsgálat volt az egyik legátfogóbb, amit valaha is végeztünk egy oltóanyaggal kapcsolatban”. Arra is figyelmeztetett, hogy egyelőre „ideiglenes” forgalombahozatali engedélyről van szó, mert néhány vizsgálatot – különösen a 16 évesnél fiatalabb gyermekek és a várandós nők esetében – még el kell végezni.

Félrement vakcinakommunikáció

– Felháborítónak tartom, hogy a hivatalos magyar vakcina-regisztrációs oldalon 13 sornyi tájékoztató van arról, hogy miért jók az oltások. Ennél egy óvodás is jobbat írt volna! Miért nem tűnik ez fel senkinek, különösen akkor, amikor felmérések mutatják, milyen bizalmatlanok a magyarok az oltással szemben – dühöngött lapunknak egy virológus.

Az Európai Bizottság novemberben állapodott meg a Pfizerrel és a BioNTech-lel 200 millió adag oltóanyag beszerzéséről, további 100 millió megvásárlására pedig opciót kötött. Magyarország ebből a vakcinából valamivel több, mint 4,4 millió adagot rendelt, ami 2,2 millió ember beoltására elég, mivel a szert kétszer kell beadni három hét eltéréssel. Az Európai Bizottság öt másik gyógyszergyártóval is előszerződést között. Közülük a Moderna oltóanyaga lehet a második az európai piacon, a cég engedélyezési kérelmét várhatóan január 6-án bírálja el az EMA. - Magyarország felkészült a koronavírus elleni oltóanyag beadására, minden tárgyi feltétel adott a vakcina kezelésére, tárolására - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn. Müller Cecília elmondta: az első szállítmányban jelképes, közel 5000 ember oltására elég mennyiség érkezik, ezt követően még az idén várnak újabb vakcinamennyiséget, a későbbiekben pedig folyamatos beszállítással számolnak. Mint emlékezetes, Orbán Viktor kormányfő a múlt pénteken még azt mondta: december 27-én vagy 28-án kezdődhet a koronavírus elleni oltások beadása, első körben 35 ezer embernek elégséges mennyiség érkezik Magyarországra, és első helyen az egészségügyi dolgozókat oltják majd be. 

Szenteste kijárási tilalom nélkül

December 24-éről 25-ére virradó éjjelre, azaz szentestére felfüggeszti a kijárási tilalmat a kormány. A magánrendezvények, családi rendezvények 10 résztvevős korlátját továbbra is úgy kell érteni, hogy abba nem számítanak bele a 14 év alatti gyermekek.   

Kései szigor, korai enyhítés

Sokakat meglepett, hogy a kormány már a napokban bejelentette: a középiskolákban egy hét digitális munkarend után várhatóan január 11-én folytatódik a hagyományos munkarend. Erre a jelentős lazításra ugyanis egyelőre nem adnak okot a statisztikák. Márpedig azt éppen az ősszel történtek jelzik: súlyos következményei lehetnek annak, ha nem a megfelelő időben hozzák meg a szükséges járványügyi döntéseket. Magyarországon sokáig – sokak szerint: túl sokáig – várt a kormány a komolyabb korlátozó intézkedésekkel az ősszel. Csak november közepén rendelték el éjszakai kijárási tilalmat, a kötelező szabadtéri maszkviselést, a gyülekezés tilalmát, az éttermek bezárását, a kulturális rendezvények lefújását és azt, hogy a középiskolák álljanak át digitális tanrendre a 9. osztálytól. Pedig akkor már rendkívül aggasztóak voltak a fertőzésszámok. Október közepén általában 900 és 1500 között változott a napi új fertőzöttek száma, november elején viszont már kétszer-háromszor ennyi új esetet regisztráltak – mégis majdnem tíz nap múlva döntött komolyabb szigorításról a kormány. November 11-én egyébként, a kijárási tilalom életbe lépésekor 3945 főnél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, ezzel 122863-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, vagyis 100 magyar emberből legalább egy igazoltan beteg volt. Egy hónappal később, december 11-én már több, mint a duplájára 271200-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az adatok azt is igazolják, hogy a korlátozásoknak volt hatásuk. Míg november végén akadt olyan nap, amikor 24 óra alatt kis híján 7 ezer új fertőzöttet azonosítottak, addig december közepe óta – kisebb-nagyobb kiugrások mellett – kevesebb, 2500 és 4000 közötti új megbetegedést rögzítettek. Mindez arra utal: ha korábban döntenek a szigorítások mellett, akkor akkor nem nő ilyen ugrásszerűen az új fertőzöttek száma. Nehezíti viszont a tisztánlátást, hogy folyamatosan ingadozik az egy nap alatt elvégzett tesztek száma, december 18-án például 32 ezer új mintavétel történt, 16-án viszont csak 12,6 ezer. Noha az új megfertőződöttek száma kedvezőbbnek tűnik, a szakértők szerint a pillanatnyilag jobb adatok ellenére sem szabad túl hamar lazítani: – Már néhány nap alatt is el lehet rontani akár több hétnyi munkát. Könnyen belecsúszhatunk egy harmadik hullámba, ezért enyhítésekről beszélni most legfeljebb politikai fogás, szakmailag semmi értelme. Politikailag persze jól néz ki, hogy meglátogathatjuk a nagymamát, csak épp ez neki egyáltalán nem jó, ahogy a járvány mutatók is romlanak, ha az embereket akár csak egy napig hagyják mozogni. Szörnyen hangzik, de ez a realitás. Amíg nincs enyhülés, nem lehet lazítani – mondta lapunknak egy virológus. Példának Csehországot hozta fel, ahol kis enyhítés után rögtön „csúsztak vissza.” Lantos Gabriella egészségügyi menedzser arra hívta fel a figyelmet egy közelmúltban tartott online rendezvényen, hogy a korlátozások elrendelése is csak akkor igazán hatékony, ha megfelelő intézkedésekkel társítják azokat. Szerinte például túl keveset teszteltek itthon, ráadásul a rendszer túl lassú volt. Sokszor mire megérkezett a pozitív eredmény és elrendelték a karantént, eltelt körülbelül tíz nap, vagyis épp annyi, amennyi idő után már feloldani kellett volna a karantént. „Ezzel gyakorlatilag szabadjára engedték a vírust” – vélekedett. Lantos Gabriella A tartós enyhítések egyelőre már csak azért sem tűnnek indokoltnak, mert bár a kórházi kezelésre szorulók és az áldozatok számának drasztikus növekedése megállt, még mindig rengeteg a halott és a súlyos állapotú beteg. Hétfőre virradóan újabb 183 beteg vesztett életét, ezzel az elhunytak száma 8282-re emelkedett. Közülük 1660-an az utóbbi tíz napban haltak meg. Kórházban 7097 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 517-en vannak lélegeztetőgépen.

Listázott hibák

Magyarország jelenleg a 37. helyen áll a Worldometer 218 országot vizsgáló listáján, ahol az esetszámok és a halálozások alapján állítják sorrendbe az államokat. Ennél is rosszabb képest mutat az, ha a halálozási adatokat az esetszámokhoz viszonyítjuk. Miközben például Izraelben és Portugáliában sokkal több a regisztrált fertőzött, mint itthon, addig Izraelben 3101, Portugáliában 6134 ember halt meg, szemben a 8282 magyarországi áldozattal.

Bencsik: Manfred Weber egy sz*r ember!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.21. 22:42
Orbán és Weber
Fotó: AFP / Anadolu Agency
A fideszes megmondóember kiakadt azon, hogy Deutsch Tamást megrendszabályozta az Európai Néppárt.
A karácsony előtti utolsó adásban is a megszokott kocsmai hangulatban beszélte át a hét legfontosabb történéseit a kormánypárti publicisták asztalközössége a Hír TV Sajtóklubjában. A résztvevők nem mentek el azon hír mellett sem, ami arról szólt, hogy elsöprő többséggel fosztotta meg jogaitól Deutsch Tamást a Néppárt.  
"Én nem vagyok a Néppárt tagja, úgyhogy meg merem kockáztatni, hogy azt mondjam: ez a Weber egy sz*r ember."

- vélekedett Bencsik András a Fidesz pártcsaládjának frakcióvezetőjéről.

Bayer Zsolt ekkor nevetve közbeszólt, hogy a "számból loptad ki a szót". Ezt követően Bencsik úgy folytatta, Manfred Weber egy "jellegtelen, köpönyegforgató, pimasz senki". Meglátása szerint a politikus visszaél azzal a helyzettel, hogy pillanatnyilag egy hatalmi pozícióban van. Egyúttal pedig Deutsch Tamás és "mindannyiunk" nevében kikérte ezt az "ávós humort".   
"Ezek a sz*rháziak pontosan tudják, hogy természetesen Magyarországon semmi probléma nincs a sajtószabadsággal. Az egyik, ha nem legszabadabb e tekintetben Magyarország, mert itt mindenféle vélemény nyilvánosságot kaphat."

Úgy véli, Franciaországban, Németországban vagy több más helyen éppen az ellenkezője van: egy "szűk sávon megy át minden vélemény, azon kívül minden más náci-fasiszta szörnyűség." "Ami pedig a Webert illeti: én kifejezném most már a saját nevemben az őszinte utálatomat a személyét illetően" - zárta gondolatmenetét Bencsik András.

Czene Gábor kapta a Fejtő Ferenc-díjat

Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.21. 22:28

Fotó: Népszava
Az első díjazott a 2015 januárjában elhunyt Andrassew Iván volt.
Czene Gábor kapta idén a Népszava Fejtő Ferenc díját. A 2006-ban alapított elismerés egyrészt emléket állít a névadónak – a csaknem másfél évszázados lap egykori újságírójának és tiszteletbeli főszerkesztőjének –, másrészt a díjat annak a szerkesztőségi munkatársnak vagy az újságban rendszeresen publikáló szerzőnek ítélik oda minden évben, aki a díj névadójának szellemiségéhez méltó munkát végzett. Az első díjazott a 2015 januárjában elhunyt Andrassew Iván volt.
Czene Gábor írásai, mondatai tűpontosak, és – legyen szó egyházakról, szélsőséges szervezetekről, kisebbségekről vagy éppen történelmi vitákról, kutatásokról, emlékezetpolitikáról –, mindig kiegyensúlyozottak. A Népszava főmunkatársának írásait szelíd makacsság jellemzi: addig nem engedik el alanyukat, tárgyukat, amíg azok meg nem mutatják magukat a maguk valójában.