Előfizetés

Megállapodás született az orosz és a brit kombinált oltás teszteléséről

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.22. 10:23

Fotó: Nathan Laine / AFP/Hans Lucas
Az orosz Szputnyik V védőoltás fejlesztői hétfőn bejelentették, hogy megállapodást írtak alá a brit AstraZenaca gyógyszergyártóval arról, hogy közösen tesztelik a koronavírus ellen általuk kifejlesztett védőoltások kombinált változatát.
A Szputnyik V fejlesztői novemberben ajánlottak együttműködést az AstraZenecának azzal az elképzeléssel, hogy az együttműködéssel javíthatnak a brit vakcina hatékonyságán. Nem sokkal később, december 11-én bejelentették, hogy tesztelni fogják a védőoltások kombinált változatát. Az együttműködésről szóló emlékeztetőt brit részről hétfőn írták alá a moszkvai székhelyű Gamaleja kutatóintézettel, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alappal (RFPI) és az R-Pharm gyógyszergyárral. Az AstraZeneca brit gyártó az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki védőoltását. A Gamaleja kutatóintézet pedig a Szputnyik V-t állította elő, míg az RFPI finanszírozta a terv megvalósítását. Kirill Dmitrijev, az orosz oltóanyagok kidolgozását finanszírozó szuverén alap vezérigazgatója azt mondta, hogy már a közeljövőben megkezdődnek a kísérletek. Oroszországot széles körben bírálták azért, mert augusztusban hatóságilag jóváhagyta a Szputnyik V-t, miután az oltást csak néhány tucat emberen tesztelték. Decemberben az orosz hatóságok tömeges oltásokat kezdtek a Szputnyik V vakcinával annak ellenére, hogy még mindig folyamatban voltak a több tízezer ember körében végzett, a biztonságosság és hatékonyság szavatoláshoz szükséges vizsgálatok.
Az orosz vakcina fejlesztői azt mondták, hogy vakcinájuk 91 százalékosan hatékony, amit arra alapoztak, hogy a 23 ezer résztvevő körében végzett vizsgálat során 78 fertőzést tapasztaltak csupán. Ez jóval kevesebb, mint amennyi a nyugati gyógyszergyártóknál mutatkozott az utolsó teszt során, mielőtt elemezték volna a vakcina hatékonyságát. A tanulmány fontos demográfiai és egyéb részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina legújabb vizsgálati eredményei azt sugallják, hogy az oltóanyag biztonságos, és mintegy 70 százalékban hatékony. Egészségügyi tisztségviselők szerte a világon bíznak abban, hogy használhatják majd a brit védőoltást, mert annak viszonylag alacsony az ára, elérhető és használata egyszerű. Mindazonáltal továbbra is számos kérdés van azzal összefüggésben, hogy mennyiben hatékony az 55 éven felüliek védelmében. Ez ugyanis kulcsfontosságú, mivel az idősek vannak legnagyobb mértékben kitéve a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeinek.

Dodik kínos helyzetbe hozta a Kremlt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.22. 09:00

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
Nem kímélte a belgrádi Nova televízió Milorad Dodikot, a boszniai államelnökség szerb tagját.
Nem kímélte a belgrádi Nova televízió Milorad Dodikot, a boszniai államelnökség szerb tagját. Mint az ellenzéki csatorna megjegyezte, a Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek adományozott orosz ikon kálváriája is mutatja a politikus alkalmatlanságát. Múlt héten az orosz diplomácia vezetője ikont kapott Dodiktól, aki - mint fogalmazott- , az ajándékkal is demonstrálni kívánta, milyen nagyszerű a szerb-orosz viszony. Hamar kiderült azonban, hogy hatalmas baklövést követett el a szerb politikus, mert a festményt a Kelet-Ukrajnában harcoló, oroszbarát boszniai szerb zsoldosok orozhatták el ottlétük során. Dodiknak is sejtenie kellett, hogy a 300 éves kép háttere nem tisztázott, de csak annyit közölt, hogy azt Luhanszkban „találták meg”. Mindezek után Ukrajna szarajevói külképviselete, majd az ukrán külügyminisztérium részletes információkat követelt az ikonról Dodiktól. A boszniai államelnökség szerb tagja mindenesetre nem kis diplomáciai kalamajkát okozott. A boszniai szerb vezetéssel szemben kritikus bosnyák sajtó is élesen bírálta az öntörvényű szerb politikust. Az Al Jazeera Balkans feltette a kérdést: „Honnan szerezte a lopott ikont?” Ugyanezt a kérdést tette fel Bisera Turkovic boszniai külügyminiszter, aki azt is hozzátette, mindezt a szarajevói ügyészségnek kell tisztáznia. Egyúttal megjegyezte, hatalmas kárt okoztak Bosznia-Hercegovinának. Zeljko Komsic, a boszniai államelnökség horvát tagja úgy foglalt állást, amennyiben bebizonyosodik, hogy Ukrajnából ellopták a hatalmas értékű kincset, akkor „valakinek börtönbe kell kerülnie”. A boszniai államelnökség szerb tagja nem szokta visszafogni magát, ha politikai ellenfeleinek becsmérléséről van szó, egészen vegyes jelzőkkel tudja illetni azokat, akik nem őt támogatják. Ugyanakkor most feltűnően hallgat az ikon hátteréről. Hogy az ügy még kínosabb legyen nem csak Dodik, Moszkva számára is, azt a Tacno.net portál értesülése is mutatja. A honlap azt írta, hogy a kép hátsó részén egy jelzés alapján biztosra vehető, hogy az ikont még a második világháborúban lophatták el. 1944-ben Hermann Göring, a Harmadik Birodalom második emberének utasítására mintegy kétezer értékes kincset raboltak el az ukrán területről való visszavonulásukkor a náci csapatok. A portál szerint a kép feltűnése azt bizonyíthatja, hogy ma is kereskednek a feketepiacon ezekkel a felbecsülhetetlen értékű kincsekkel. Az ikon sorsa pedig annak a jele, hogy magas rangú balkáni politikusok is érintettek lehetnek ezekben a nem éppen legális tranzakciókban. Lavrov mindenesetre jelezte, visszaadja az ikont, amíg nem tisztázzák a hátterét. Egyértelműen megállapítható, hogy az idei év nem Milorad Dodiké volt. Novemberben pártja több városban, köztük a boszniai szerb székhelyen, Banja Lukában is vereséget szenvedett. De leváltották az SNSD politikusát Srebrenicában is, ahol 1995-ben mintegy nyolcezer muzulmán férfit mészároltak le a boszniai szerbek. Dodik a siralmas eredmény után ellenlépésekkel fenyegette meg azokat a választókat, akik nem pártjára adták a voksukat. 

Visszaáll a Trump előtti rend

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.12.22. 08:30

Fotó: HAZEM BADER / AFP
Nehéz éven vannak túl a palesztinok, de Joe Biden hivatalba lépése javítani fog a helyzetükön. Abbász azon dolgozik, hogy 2021 elején nemzetközi békekonferenciát tartsanak.
Szokatlanul csendes éj elébe néznek idén karácsonykor a Jézus Krisztus szülőhelyeként számon tartott Betlehem lakói. A palesztinok által igazgatott város főterét, a Jászol teret ezúttal is egy pazarul kivilágított fenyőfa ragyogja be, ám a hangulat korántsem ilyen fényes. A helyiek egy szűk esztendő lehangoló lezárására készülnek. A koronavírus-járvány teljesen romba döntötte a megélhetésüket biztosító vendéglátóipart, az egész évben elmaradó turisták és zarándokok hiánya pedig különösen ebben az időszakban, a decemberi csúcsszezonban érzékelhető. A tavaly és tavalyelőtt egyaránt rekordforgalmat lebonyolító szállodák, éttermek és szuvenírüzletek legtöbbje inkább ki sem nyitott, mivel egyszerűen nincsen, akit kiszolgálhatnának. Betlehemnek voltak szerényebb karácsonyai az elmúlt évtizedekben is, amikor a palesztin-izraeli konfliktus következtében megcsappant a látogatók száma. Azonban olyan még egyszer sem fordult elő, mint most, hogy szinte egyetlen külföldi turista vagy zarándok sem érkezett volna. A betlehemi visszaesés csak kis szelete az idén a palesztinok nyakába zúduló problémáknak: a járvány okozta egészségügyi és gazdasági vészhelyzeten felül még hátrányos világpolitikai változásokkal is szembe kellett nézniük. A hivatalosan hontalan, de saját hazára vágyó népcsoport érdekérvényesítési képességét idén lényegében mélypontra taszította a Donald Trump-féle külpolitika. Az év elején még úgy tűnt, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök által az “évszázad alkujaként” emlegetett, Izraelnek kedvező béketerv veszélyezteti legjobban az önálló palesztin államról szőtt álmokat. A javaslat engedélyezte ugyanis az izraeli vezetésnek, hogy annektálja az illegálisan létesített zsidó telepeket, valamint a Jordán folyó völgyét. Rámalláh a leendő palesztin államhoz - Kelet-Jeruzsálem és a Gázai-övezet mellett - Ciszjordánia egészére igényt tart, de Izrael - egyes becslések szerint - akár a régió csaknem harmadát bekebelezhette volna, ezzel kisiklatva a konfliktus megoldására proponált kétállami rendezési tervet. Nem véletlen, hogy a Palesztin Hatóságnak egyáltalán nem nyerte el a tetszését a béketerv, sőt, Mahmúd Abbász palesztin elnök az afeletti felháborodás kifejezésére felfüggesztette az együttműködést Izraellel és az Egyesült Államokkal. A tervezett izraeli annektációból végül semmi sem lett, de a palesztinok ambíciói ennél is érzékenyebb csapást szenvedtek: az eddig feltétel nélkül szolidáris arab országok vezetői kihátráltak a palesztin-ügy mögül. Amerikai közvetítéssel augusztusban az Egyesült Arab Emírségek, majd azóta Bahrein, Szudán és Marokkó normalizálta viszonyát Izraellel úgy, hogy - a régebben megbékélő Egyiptommal és Jordániával szemben - semmilyen, a palesztinok sorsán javító intézkedést nem vártak el lépésükért cserébe az izraeli kormánytól. A Trump-kormányzat "történelmi" megállapodásainak annyi pozitív hozadéka legalább volt a palesztinok számára, hogy a nemzetközi elszigeteltség arra ösztönözte a politikai elitet, a Ciszjordániát irányító világias Fatahot és a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamászt, hogy rendezzék az egymást közti viszályt. A rivális pártok szeptember végén megegyeztek abban, hogy fél éven belül új választásokat tartanak, ám a megszületett alku nem volt hosszú életű. A palesztin egységet az teremtette meg, hogy mindkét párt fenyegetésként élte meg az elmúlt négy év fokozottan Izrael-barát amerikai külpolitikáját, Donald Trump novemberi veresége azonban gyökeresen megváltoztatta, jobban mondva visszarendezte a helyzetet. Joe Biden beiktatásával várhatóan a korábbi, némileg kiegyensúlyozottabban Izrael-barát washingtoni irányvonal érvényesül majd és ehhez alkalmazkodva a Fatah vezette Palesztin Hatóság is visszaigazodott a megszokott status quo-hoz. Rámalláh novemberben újraindította az együttműködést Izraellel és ezzel párhuzamosan Abbász elkezdett kitáncolni a Hamásszal megkötött, választásokat előirányzó egyezségből. A palesztin államfő vélhetően attól tart, hogy pártja alulmaradna az iszlamistákkal szemben, ahogyan ez a legutóbbi, 2006-os szavazáson is történt. A Fatah és Hamász közötti szeptemberi alku semmissé tétele egyúttal azt jelenti, hogy visszaállt a palesztinok politikai megosztottsága, vagyis a térség helyzete többé-kevésbé ugyanolyan, mint a Trump-éra előtt volt - azt leszámítva, hogy Izrael normalizálta viszonyát négy arab állammal. A palesztin-izraeli békefolyamat továbbra is holtponton van, az “évszázad alkuja” semmilyen hatást nem ért el. Egyelőre nem látni, hogy mi hozná el a régóta várt áttörést, de próbálkozások azért vannak, ezúttal Rámalláh részéről. Mahmúd Abbász az elmúlt hetekben intenzív diplomáciával igyekezett előkészíteni az általa a jövő év elejére kezdeményezett nemzetközi békekonferenciát. Az ENSZ égisze alatti esemény a remények szerint a palesztin belviszályt és a palesztin-izraeli konfliktust is elmozdítaná a rendezés felé. A 85 éves palesztin államfő - a fertőzésveszély ellenére - személyesen tárgyalt az ügyben II. Abdullah jordán királlyal, Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel és Tamim katari emírrel is, hogy megszerezze támogatásukat a kezdeményezéshez, amely ismét előtérbe helyezhetné a palesztinok által preferált kétállami megoldást. Hogy lesz-e bármi a beharangozott békekonferenciából, az egyelőre a jövő zenéje. A Palesztin Hatóságnak mindenesetre nagy szüksége lenne arra, hogy végre konstruktív szerepben tűnjön fel a békefolyamatban, a járványhelyzet miatt ugyanis a palesztinok minden eddiginél jobban ki vannak szolgáltatva a nemzetközi közösség jóindulatának - a koronavírus legyőzésére védőoltásra, a gazdaság talpraállítására pedig pénzadományokra van szükségük.