Előfizetés

Mentességet járt ki a magyar civileknek Norvégia

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.24. 06:00

Fotó: BUDAPESTI NORVÉG NAGYKÖVETSÉG
Nem engedi megbélyegezni a Norvég Alapból támogatott szervezeteket az oslói kormány. A jelek szerint az Orbán-kabinetnek kellett többet engednie.
A budapesti és az oslói kormány között a napokban létrejött, a Norvég Civil Alapról szóló megállapodás egyik pontja szerint a program kedvezményezettjei mentesülnek a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény hatálya alól – szúrta ki lapunk az ügy dokumentumaiból. Mindez azt jelenti: Norvégia lényegében mentességet járt ki az érintett magyar civileknek, nem engedi megbélyegezni azokat. Ez pedig arra utal, hogy a magyar kormánynak több ponton is engednie kellett. Azt ugyanis már korábban megírtuk: a kormány a felügyelete alá akarta volna vonni az alap forrásainak elosztását, de ezt Norvégia „megvétózta” – igaz, azt elérte a kabinet, hogy beleszólása legyen az alap kezelésébe. Az ügy előzményei 2014-ig nyúlnak vissza. A magyar kormány nekiment a szerinte „sorosista” Ökotárs Alapítványnak, amely a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt forrásait pályáztatta Magyarországon, és el akarta érni, hogy maga oszthassa el a támogatásokat. Ezt viszont ellenezte a norvég kabinet, Osló nem engedett abból, hogy a forrásokat kormányfüggetlen szereplőkön keresztül használják fel. A vita miatt az – EU országait, valamint Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint tömörítő – Európai Gazdasági Térség tizenöt kedvezményezett tagállama közül sokáig csak Magyarország nem írta alá a támogatási megállapodást. A héten azonban megállapodtak a felek. A kompromisszum lényege: egy későbbi eljárásban, közös megegyezéssel választják majd ki azt a szervezetet, amely elosztja a támogatásokat, de az független lesz a kormányoktól. A pénzt elosztó szervezetnek annyit írnak elő, hogy a konkrét támogatási programok kialakítása során a kormány képviselőivel is konzultálnia kell. Mindezek után derült most ki, hogy Norvégia gyakorlatilag kiemeli a nagy vitákat kiváltó civil törvény hatálya alól azokat a szervezeteket, amelyek a civil alapból támogatást kapnak. Mint emlékezetes, a törvény alapján az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük, hogy külföldi adományt kapnak, és erről értesíteniük kell az adóhivatalt. Bár ezt a törvényt az EU Bírósága júniusban az uniós joggal ellentétesnek minősítette és megsemmisítette, az Országgyűlés máig nem helyezte hatályon kívül. Ennek egyelőre határideje sincs. A kormánytöbbség ellenzéki kezdeményezésre tárgysorozatba vette ugyan az erről szóló javaslatot, de az nem került napirendre. Így viszont például a jelentős források felett rendelkező Tempus Közalapítvány máig elvárja, hogy a nála pályázó civilek nyilatkozzanak arról, a törvény hatálya alá esnek-e. Az Európai Bíróság ítéletét ráadásul Varga Judit igazságügyi miniszter úgy kommentálta: azt végrehajtja a kabinet, de továbbra is cél, hogy „a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek”. Ezért – tette hozzá – „a kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket” valamilyen „átláthatósági nyilvántartás” létrehozásával. Vagyis a kormánynak továbbra is célja valamiképp megkülönböztetni a külföldről is támogatott szervezeteket. Csakhogy a jelek szerint számított erre a norvég fél a megállapodás megkötésekor. A civil alap kezelésére kiírt pályázatban ugyanis az is szerepel, hogy a kedvezményezettekre a „törvény jövőbeli módosításai” sem vonatkoznak majd. Noha még csak most jelent meg a Norvég Civil Alap kezelésére kiírt pályázat, forrásaink szerint a lengyelországihoz hasonló megoldás jöhet létre Magyarországon  is. Mivel Lengyelországnak szintén hosszú vitája volt a norvég kormánnyal az ottani civil alapokról, ott végül a norvég és a lengyel kormány egyetértésével létrehozott konzorcium kezeli az összegeket. Lengyelország 2019 és 2024 között két alapból összesen 53 millió eurót költhet civil programokra: 23 millió euró jut regionális támogatásokra, míg 30 milliót egy három alapítványból álló konzorcium oszthat el pályázatok alapján. Utóbbi egyik tagja a Stefan Batory Alapítvány – ez Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának lengyel „leányvállalata”.
– Enyhén szólva nem kedvel minket a lengyel kormány, de nem tudnak és mostanra már nem is akarnak beleszólni abba, még közvetve sem, hogy milyen módon használjuk fel a Norvég Alap civileknek szóló támogatásait – mondta a Népszavának Ewa Kulik-Bielinska, a Stefan Batory Alapítvány alapítvány ügyvezető igazgatója. A konzorcium két másik tagja szintén nem számít kormányközelinek. Mint azt Ewa Kulik-Bielinska elmondta, ennek oka lehetett az is, hogy – bár nyilvánvalóan szerette volna – a Mateusz Morawiecki vezette kabinet, egyszerűen nem talált olyan, számára megfelelő szervezetet, amelyik sikerrel pályázott volna.

Kinek, mire, mennyi?

A Norvég Alap civil forrásainak kedvezményezettjei kizárólag kormányfüggetlen szervezetek lehetnek. A támogatási célterületek között kiemelten szerepel a nemek közti egyenlőség, a demokrácia és a jogállamiság erősítése, az LMBTQ-jogok népszerűsítése, vagy éppen az átláthatóság, médiaszabadság. A pénz legkevesebb 60 százalékát Budapesten kívüli tevékenységekre kell majd költeni. A Norvég Alap magyar civileknek szánt összeg 10,9 millió euró, azaz körülbelül 3,9 milliárd forint. A Magyarországnak szánt teljes Norvég Alapban összesen 214 millió euró – mintegy 75 milliárd forint – van, a pénz nagy része innovációra, gazdaságfejlesztésre megy majd, kormányforrásaink korábban ezért is vették szinte biztosra, hogy ha az utolsó pillanatba is de megegyeznek az oslói kormánnyal.

Kapcsolódó
A magyar kormánynak is megfelelő, de független szervezet kezelheti a Norvég Alapot

Budapest lekapcsolt fényei: harc a települések kifosztása ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.23. 21:24
Az elsötétített Szabadság híd
Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Az iparűzési adóbevételek kormányzati megfelezésére válaszul elsötétültek a főváros és más városok szimbolikus terei.
Egy nappal szenteste előtt elsötétültek Budapest Duna-hídjai, jellegzetes központi pontjai: a Hősök tere, a városligeti Vajdahunyad vára vagy a budai Mechwart liget, amikor a városvezetés tiltakozásul az önkormányzatok kifosztása ellen csatlakozott a Szabad Városok Szövetsége napokkal ezelőtti felhívásához. Így tett több tucat magyarországi település is, köztük olyan nagyvárosok mint Pécs vagy Szombathely. Az önkormányzatok felháborodását az váltotta ki, hogy Orbán Viktor a koronavírus-járvány elleni küzdelem egyik legújabb „gazdaságvédelmi terveként” a települések iparűzési adóbevételeinek a megfelezését jelentette be. Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen az önkormányzatok „kivégzéséről” beszélt. – Ez nem az ellenállás maga, ez annak a kezdete – írta szerdai Facebook-bejegyzésében. A Szabad Városokhoz tartozó polgármesterek hétfőn tették közzé felhívásukat: 
„Közös tiltakozásra hívunk. Közösen kell fellépnünk a sötét időket idéző, sötét szándékok miatt meghozott kormánydöntés ellen. A csatlakozó önkormányzatok tiltakozásuk jeléül, a közszolgáltatások védelmében december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolják településeiken a díszkivilágításokat.”

Akkor közleményben emlékeztettek: az iparűzési adóból származó bevételből az önkormányzatok szerte az országban a mindenkinek járó közszolgáltatásokat biztosítják, a helyi tömegközlekedést, a szemétszállítást, utak karbantartását, közvilágítást, zöldfelületek kezelését, ebből fizetnek szociális támogatásokat, finanszíroznak színházakat, kulturális és sporttevékenységet.
„Ezen feladatok ellátása a miniszterelnök döntése miatt veszélybe került. A 25 ezer főnél nagyobb településeknek ígért egyedi kompenzációt Orbán Viktor kénye-kedve szerint, politikai alapon fogja osztani a kormány”

– tették hozzá.

Eltérő határátlépési szabályok szerint érkezhetnek hozzánk a britek a brexit miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.23. 19:04

Fotó: Shutterstock
Kedvezményezett státusz jár azoknak, akik eddig érkeztek hozzánk, és huzamosabb ideje itt élnek.
Az Egyesült Királyság állampolgárai Magyarország területére vízummentesen utazhatnak be, azonban az Európai Uniótól – 2021. január elsejétől, az átmeneti időszak lejártával végleg – elszakadó Nagy-Britanniából érkezőkre Magyarországon más-más határátlépési szabályok vonatkoznak az új évben – derült ki a police.hu rendőrségi oldal tájékoztatásából.
„az Egyesült Királyság állampolgárai és családtagjai, akik 2020. december 31-e előtt érkeztek és tartózkodtak huzamosabb ideig Magyarországon az uniós tagság folytán megszerzett jogaikat 2021. január 1-jét követően is megtarthatják”

– tartalmazza egy a Magyar Országgyűlés által idén elfogadott jogszabály.

Mint azt a rendőrségi portál kiemeli: az érintettek kedvezményezetti státuszt igényelhetnek és kaphatnak, amelynek feltételeiről az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján (oif.gov.hu) kaphatnak tájékoztatást. Azok viszont, akik nem jogosultak a kedvezményezetti státuszra 2021. január 1-je után a „Nem az EU, Norvégia, Izland, Svájc vagy Liechtenstein állampolgárai” számára meghatározott szabályokkal jöhetnek hozzánk.
Ezek lényege, hogy kötelező a határátkelőhelyen az „ALL PASSPORT” sávban várakozniuk, és minden esetben alapos ellenőrzésen kell átesniük. Szükség esetén az útlevélkezelő a belépni szándékozót „további tények tisztázása érdekében, a sorból kiszólítva elkülönített helyre kísértetheti”.

Ugyancsak jogosult a határforgalom-ellenőrzését végző a gépjármű „megszemlélésére, a csomag-, motor- és utasterének, valamint jogszerű használatának az ellenőrzésére is”.      Felhívják a figyelmet arra is, hogy a beutazás olyan útlevél birtokában lehetséges, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a schengeni térségből való tervezett kiutazás időpontját és 10 évnél nem régebben állítottak ki.