A budapesti és az oslói kormány között a napokban létrejött, a Norvég Civil Alapról szóló megállapodás egyik pontja szerint a program kedvezményezettjei mentesülnek a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény hatálya alól – szúrta ki lapunk az ügy dokumentumaiból. Mindez azt jelenti: Norvégia lényegében mentességet járt ki az érintett magyar civileknek, nem engedi megbélyegezni azokat. Ez pedig arra utal, hogy a magyar kormánynak több ponton is engednie kellett. Azt ugyanis már korábban megírtuk: a kormány a felügyelete alá akarta volna vonni az alap forrásainak elosztását, de ezt Norvégia „megvétózta” – igaz, azt elérte a kabinet, hogy beleszólása legyen az alap kezelésébe.
Az ügy előzményei 2014-ig nyúlnak vissza. A magyar kormány nekiment a szerinte „sorosista” Ökotárs Alapítványnak, amely a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt forrásait pályáztatta Magyarországon, és el akarta érni, hogy maga oszthassa el a támogatásokat. Ezt viszont ellenezte a norvég kabinet, Osló nem engedett abból, hogy a forrásokat kormányfüggetlen szereplőkön keresztül használják fel. A vita miatt az – EU országait, valamint Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint tömörítő – Európai Gazdasági Térség tizenöt kedvezményezett tagállama közül sokáig csak Magyarország nem írta alá a támogatási megállapodást. A héten azonban megállapodtak a felek. A kompromisszum lényege: egy későbbi eljárásban, közös megegyezéssel választják majd ki azt a szervezetet, amely elosztja a támogatásokat, de az független lesz a kormányoktól. A pénzt elosztó szervezetnek annyit írnak elő, hogy a konkrét támogatási programok kialakítása során a kormány képviselőivel is konzultálnia kell.
Mindezek után derült most ki, hogy Norvégia gyakorlatilag kiemeli a nagy vitákat kiváltó civil törvény hatálya alól azokat a szervezeteket, amelyek a civil alapból támogatást kapnak. Mint emlékezetes, a törvény alapján az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük, hogy külföldi adományt kapnak, és erről értesíteniük kell az adóhivatalt. Bár ezt a törvényt az EU Bírósága júniusban az uniós joggal ellentétesnek minősítette és megsemmisítette, az Országgyűlés máig nem helyezte hatályon kívül. Ennek egyelőre határideje sincs. A kormánytöbbség ellenzéki kezdeményezésre tárgysorozatba vette ugyan az erről szóló javaslatot, de az nem került napirendre. Így viszont például a jelentős források felett rendelkező Tempus Közalapítvány máig elvárja, hogy a nála pályázó civilek nyilatkozzanak arról, a törvény hatálya alá esnek-e. Az Európai Bíróság ítéletét ráadásul Varga Judit igazságügyi miniszter úgy kommentálta: azt végrehajtja a kabinet, de továbbra is cél, hogy „a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek”. Ezért – tette hozzá – „a kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket” valamilyen „átláthatósági nyilvántartás” létrehozásával. Vagyis a kormánynak továbbra is célja valamiképp megkülönböztetni a külföldről is támogatott szervezeteket. Csakhogy a jelek szerint számított erre a norvég fél a megállapodás megkötésekor. A civil alap kezelésére kiírt pályázatban ugyanis az is szerepel, hogy a kedvezményezettekre a „törvény jövőbeli módosításai” sem vonatkoznak majd.
Noha még csak most jelent meg a Norvég Civil Alap kezelésére kiírt pályázat, forrásaink szerint a lengyelországihoz hasonló megoldás jöhet létre Magyarországon is. Mivel Lengyelországnak szintén hosszú vitája volt a norvég kormánnyal az ottani civil alapokról, ott végül a norvég és a lengyel kormány egyetértésével létrehozott konzorcium kezeli az összegeket. Lengyelország 2019 és 2024 között két alapból összesen 53 millió eurót költhet civil programokra: 23 millió euró jut regionális támogatásokra, míg 30 milliót egy három alapítványból álló konzorcium oszthat el pályázatok alapján. Utóbbi egyik tagja a Stefan Batory Alapítvány – ez Soros György Nyílt Társadalom Alapítványának lengyel „leányvállalata”.
– Enyhén szólva nem kedvel minket a lengyel kormány, de nem tudnak és mostanra már nem is akarnak beleszólni abba, még közvetve sem, hogy milyen módon használjuk fel a Norvég Alap civileknek szóló támogatásait – mondta a Népszavának Ewa Kulik-Bielinska, a Stefan Batory Alapítvány alapítvány ügyvezető igazgatója. A konzorcium két másik tagja szintén nem számít kormányközelinek. Mint azt Ewa Kulik-Bielinska elmondta, ennek oka lehetett az is, hogy – bár nyilvánvalóan szerette volna – a Mateusz Morawiecki vezette kabinet, egyszerűen nem talált olyan, számára megfelelő szervezetet, amelyik sikerrel pályázott volna.
