Hiába küzd a járványhelyzet idején az egészségügyi intézményrendszer csaknem 46 milliárd forintos lejárt adóssággal, a kormány 860 milliárd forintot osztott szét egyéb célokra. Becslésünk szerint az államháztartás hiánya ezzel az év végére meghaladhatja a négyezer milliárd forintot, miközben a költségvetési törvényben csak 367 milliárd forintot engedélyeztek. Ilyen mértékű hiánytúllépésre még soha nem volt példa, amire nem magyarázat a válság sem: egy jogállami keretek között működő kormány ugyanis nem hozhat össze az engedélyezettnél több mint tízszer nagyobb mínuszt.
A kedvezményezettek listája alapján úgy tűnik, a NER politikai hátországának megerősítése volt az elsődleges cél: a támogatások között több tízmilliárdos egyházi- és százmilliárdos sporttámogatásokat találunk, de jutott 65 milliárd forint a határon túli Bethlen Gábor Alapítványnak is. A megyei jogú városok közül elsősorban a kormánypárti vezetésűek jutottak forrásokhoz, míg a Mathias Corvinus Collegium alapítványa, a Tihanyi-alapítvány, összesen 94,5 milliárd forintot kapott.
A Mathias Corvinus Collegium - amelyet korábban legalább háromszázmilliárd forintot érő állami MOL és Richter részvénycsomaggal, valamint egy sor nagy értékű ingatlannal tömtek ki – a pénzből egy 35 helyszínből álló képzési hálózatot szeretne kiépíteni a Kárpát Medencében.
A kormány egyébként márciusban hozta létre az úgynevezett gazdaságvédelmi alapot, amelybe 923 milliárd forintnyi forrást tettek. A karácsonyi döntésekkel együtt viszont 4050 milliárd forintot költöttek el belőle, azaz a 923 milliárdon felül minden forint az államadósságot növeli.
Az osztogatást a Pénzügyminisztérium utólag azzal magyarázta, hogy „a járvány okozta válság kezeléséhez szükség van a megfelelő költségvetési ösztönzőkre”. A kormány viszont a korábban említett tételeken kívül ezen a címen költött el 33 milliárd forintot a labdarúgó-utánpótlás nevelésére, 43 milliárdot stadionokra, 16 milliárdot pedig a budai vár üzemeltetésre. Több száz milliárd forintnyi pénzt nyelnek el az állami cégek is, ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Magyar Fejlesztési Bank 250 milliárdot fordíthat az év utolsó négy munkanapján az állami cégek feltőkésítésre.
A december 24-én közzétett Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a kormány lényegében kárpótolta a fideszes önkormányzatokat az helyi iparűzési adó megfelezéséért. Mint arról lapunk is beszámolt, Orbán Viktor kormányfő múlt héten jelentette be, hogy január elsejétől felére csökkentik a kis-és közepes vállalkozások (kkv) iparűzési adóját. A miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy ezek a cégek adják a legtöbb munkahelyet, viszont egyben ezek a legsérülékenyebbek is. A valóságban viszont a kkv-k számára elenyésző tétel a helyi iparűzési adó, ellenben az önkormányzatoknak jelentős bevételi forrás. Orbán Viktor a döntés ismertetésekor azt ígérte, a 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig „egyenként tekintik át”. Végül egy-két kivételtől eltekintve kizárólag a fideszes vezetésű megyei jogú városok kaptak támogatást az év végi pénzosztásból, mindegyik 1,380 milliárd forintot egységes indoklással: „önkormányzati feladatok ellátására”.
Budapest egy fillért sem kapott, a fővárosból egyedül a fideszes vezetésű XVI. kerület jut 106 millióhoz szociális otthon építésére, valamint a papíron független, ám Fidesz-támogatással üzemelő soroksári vezetés 4,5 milliárdot költhet a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.
Azonban nemcsak az ellenzéki vezetésű főváros maradt ki az osztogatásból, a kormány ugyanis nem segített az ellenzéki Szegednek, Pécsnek, Tatabányának, Hódmezővásárhelynek, Szombathelynek, valamint - a Dunaferr miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő - Dunaújvárosnak sem. Az Orbán által emlegetett egyedi elbírálás inkább csak abban mutatkozott meg, hogy a fideszes városok az 1,3 milliárdon felül is kaptak összegeket konkrét fejlesztési célokra. Szolnok például az 1,3 milliárdos összeg mellé 2,7 milliárdot kapott út-és járdafejlesztésre, parkoló kialakítására.
A néhány ellenzéki vezetésű önkormányzatnak juttatott pénzek felcímkézve érkeznek majd, azaz az összeg nem költhető másra. Eger például hatszázmillióhoz jutott, ám ezt csak az egri vár fejlesztésére költheti el, míg Miskolcnak hétszázmilliót adtak a miskolctapolcai fürdő üzemeltetésére. Az egyetlen kakukktojás Salgótarján, amely megkötés nélkül kapott támogatást, ám a fideszes városok juttatásainak harmadát, 400 millió forintot. (Békéscsabát ugyan elvileg független polgármester vezeti, ám ő nem csatlakozott az ellenzéki városvezetők szövetségéhez.)
