Hitelességi játszma

Tudvalevő, hogy mifelénk a karácsonyt megelőzően a leghosszabbak az éjszakák. Ezek kevés dolognak kedveznek ugyan, de arra alkalmasak, hogy közvetlenül az ünnep előtt – a NER által felettébb rejtélyes okokból kialakított gyakorlatnak engedelmeskedve – új, illetve módosított jogszabályokat jelentessenek meg a Magyar Közlönyben.

Így járt a magánszemélyek egy részének, illetve a vállalkozásoknak nyújtott hitelfizetési moratórium is, amely – ha csak az újabb prolongálásáról nem döntenek – a maga 15 hónapjával az Európai Unió leghosszabb időtartamú, állami utasításra végrehajtott törlesztési futamidő meghosszabbítása lesz. A milliókat érintő kedvezmény időszerűségét és – első pillantásra – hasznosságát nem vitatva: ne feledjük, hogy a kormány, illetve az eredeti kezdeményezés megszületésekor a parlamenti kétharmad más kontójára, jelesül a bankokéra volt nagyvonalú. Vagyis ezúttal a költségvetést, azaz az adófizetők terheit megkímélte, és ezzel elejét vette az olyan kifogásoknak, hogy „miért én fizessek azért, hogy mások pillanatnyi terhein enyhítsenek”.

Ugyanakkor, nem meglepő módon, meglehetősen nagy zűrzavar keletkezett a hitelintézetek tájékán. Különösen azt követően, hogy nem vitatható módon politikai szándékkal, mindössze tíz nappal a korábbi jogszabály hatálybalépését megelőzően a miniszterelnök bejelentette: nemcsak célzott moratórium lesz 2021. január 1-jét követően, hanem teljes körű, és június 30-ig tart. A hitelintézetek viszont – a korábbi Semjén-törvénynek eleget téve – kemény munkával már felosztották a moratóriumosokat munkanélküliekre, nyugdíjasokra, gyermeket várókra és nevelőkre, valamint közmunkásokra. A rájuk mért szociológiai felmérés eredményessége azonban soha nem derül ki. Mint ahogy az sem, mennyit ártott a hitelességüknek, hogy teljesen felesleges értesítésekkel vegzálták ügyfeleiket a várható változásokról. S természetesen a honlapjaikra is feltették a figyelmeztetéseiket. A rövidlátó kormányzati munka eredményeként mindezt dobhatták a kukába, és milliószámra írhatják az újabb leveleket: „pardon, amiről eddig értesítettük önt, azt teljesen el lehet felejteni, mert tárgytalan!”

Az már csak hab a tortán, de ez is a kapkodó kormányzati intézkedések színvonalát minősíti, hogy a miniszterelnök Facebook-oldalán a megváltoztatott kormányzati döntés kapcsán még arról írt, „csak annak kell felkeresnie a bankját, aki a moratórium ellenére is törleszteni akarja a hitelét”. A jogszabály szerint viszont ez a kötelezettség csak arra hárul, aki eddig nem törlesztett, de a jövőben szeretne. A Magyar Bankszövetség – mit tehet mást – biztatgatja is a hiteladósokat, tegyenek is így. Hiszen a futamidejük esetleg nem 15 hónappal, hanem akár két esztendővel is meghosszabbodhat.

A tét nem csekély: a hiteladósok a moratórium alatt átmenetileg 1000-1500 milliárd forintot is megtakaríthatnak. De esetükben is mélyen igaz Eötvös József intelme: „Tovább tart az elvirágzás, mint a virág”, azaz a törlesztés a szüneteltetésnél.