A magyarok saját életükre vonatkoztatva jobb évet várnak 2021-től, mint az idei volt, ugyanakkor nem hisznek a járvány utáni jobb világ eljövetelében – derül ki az Ipsos hetedik alkalommal elvégzett, Global Predictions nevű nemzetközi kutatásából. A 31 ország bevonásával zajlott adatfelvétel a világ lakosságának jövő évi várakozásait vizsgálta.
A koronavírus második európai hulláma idején világszerte összesen 15 700 válaszadóval készített felmérés azt mutatja, hogy globális és hazai szinten is egyetértés van abban, hogy 2020 egy nehéz év volt.
A 77 százalékos világátlagot meghaladó azon magyar felnőttkorúak aránya (84 százalék), akik 2021-től egy jobb évet várnak. A világgazdasággal kapcsolatban már pesszimistábbak vagyunk: míg a magyarok 45 százaléka szerint várható erősödés a jövő évtől, addig a világátlag 54 százalék volt idén decemberben.
Az optimistább nemzetek közé jellemzően az ázsiai lakosok tartoznak, míg a másik végletet az európai országok képviselik.
A világ lakosságának 68 százaléka hisz egy valóban hatékony Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésében. Az optimista kínaiak 92 százalékával szemben Franciaország képviseli a másik végletet, ahol mindössze minden második személy, a lakosság 48 százaléka bízik egy működőképes oltásban. Magyarország a világátlagnak megfelelő optimizmust mutat 69 százalékos arányával.
A koronavírus utáni élet alakulásáról a világátlagtól eltérő véleményen vannak a magyarok. A lakosság 46 százaléka hisz a vírus utáni élet normalizálódásában, és ezzel nem csak Európában bizonyulunk a legoptimistábbaknak, de a világrangsorban is elöl szerepel hazánk.
A magyarok, akár a világ állampolgárainak többsége a társadalom kettészakadásában, és nem a felső és alsó jövedelmi csoportok közeledésében hisznek. Itthon 57 százalék lát erre több esélyt, szemben a pesszimistább 66 százalékos globális aránnyal.
A magyarok szerint viszont a nők és férfiak keresetének közeledése kevésbé valószínű a közeljövőben. Ebben a kategóriában nagyon pesszimisták vagyunk, hiszen csak minden ötödik honfitársunk, mindössze 21 százalék tudta ezt elképzelni. Eközben a globális arány 40 százalék. A vizsgált országok közül nálunk pesszimistábban csak az izraeliek látják a nők helyzetét.
(A 24.hu nyomán.)
