minimálbér;Magyar Szakszervezeti Szövetség;MGYOSZ;

2020-12-28 13:57:00

Még mindig nem állapodtak meg a minimálbéremelésről, a kormány mondhatja ki a végső szót

Bár ma is volt egyeztetés a munkaadói és a munkavállalói szervezetek között a jövő évi minimálbéremelésről, az álláspontok nem közeledtek.

Valószínűleg a kormánynak kell majd kimondani a végső szót a minimálbér jövő évi összegéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselői legalábbis a hétfői – információink szerint meglehetősen paprikás hangulatban lezajlott – egyeztetésen sem tudtak megállapodni. A szakszervezetek januártól 5-6,5 százalékos emelést szeretnének, és garanciát arra, hogy amennyiben az infláció jövőre magasabb lesz a kormány által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor félévtől a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével. A munkáltatók viszont továbbra is csak 3 százalékos emelést adnának januártól, ha pedig annál nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyanis nem az infláció az egyetlen gazdasági mutató, amelyet figyelembe kell venni a bérek meghatározásakor. Egy gazdasági válság idején nem lehet automatkusan emeli a fizetéseket, még ha gyorsul is a drágulás üteme. Ha így lenne, akkor nem is lenne szükség a minimálbértárgyalásokra – jegyezte meg. Szerinte egyébként már a 3 százalékos minimálbéremelés is közgazdasági nonszensz, hiszen a gazdaság teljesítménye jelentősen romlott. Ebben a helyzetben reálbérnövekedést várni pedig teljesen abszurd – vélte. Ha viszont csökken a szociális hozzájárulási adó, akkor annak mértékével év közben emelnék a minimálbért – tette hozzá.

A szakszervezetek ugyanakkor ragaszkodnak az 5-6,5 százalékos emeléshez és az infláció mértékéhez igazodó automatikus korrekcióhoz. A drágulás üteme ugyanis minden bizonnyal gyorsabb lesz a kormány által előre jelzettnél – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hozzátette: az automatikus korrekció kitételre azért van szükség, mert 2018-ban is született olyan 2 éves megállapodás, amely szerint a gazdasági mutatók változása esetén újra kell tárgyalni a minimálbéremelés mértékét. Tavaly jelentősen eltértek a számok, tárgyaltak is a felek, mégsem változott az előzetesen rögzített minimálbérösszeg – emlékeztetett Kordás László (a MASZSZ ezt a megállapodást nem írta alá – A szerk.).

A szakszervezeti vezető úgy érvel: a válság nem egyformán érintette a különböző ágazatokat, van, ahol növekedés van, vagyis lenne miből finanszírozni a béremelést. Ezt bizonyítja, hogy több cégnél sikerült is már 6-8 százalékos megállapodásokat kötni. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak pedig a kormánynak kellene segítenie, és kipótolnia a bérek fedezetéhez szükséges pénzt – hangsúlyozta Kordás László. Hozzátette: a személyi jövedelemadó vagy a munkaerőpiaci járulék csökkentése esetén alacsonyabb mértékű bruttó emelést is elfogadhatónak tartanának, hiszen abban az esetben a nettó bérek emelkednének.

A kormány azonban egyelőre nem segíti a megegyezést semmiféle adócsökkentés ígéretével. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legközelebbi ülése – amelyen a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteken kívül a kormány képviselője is részt vesz – szerdán lesz. Ekkor azonban az álláspontok bemerevedése miatt nem valószínű, hogy születik megállapodás, így végső soron a kormánynak kell döntenie, mekkora lesz a jövő évi minimálbér. Annak összegét ugyanis – akár létrejön megállapodás, akár nem – még ebben az évben ki kell hirdetnie a vonatkozó kormányrendeletben.