Előfizetés

Még mindig nem állapodtak meg a minimálbéremelésről, a kormány mondhatja ki a végső szót

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.12.28. 13:57

Fotó: Népszava
Bár ma is volt egyeztetés a munkaadói és a munkavállalói szervezetek között a jövő évi minimálbéremelésről, az álláspontok nem közeledtek.
Valószínűleg a kormánynak kell majd kimondani a végső szót a minimálbér jövő évi összegéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek képviselői legalábbis a hétfői – információink szerint meglehetősen paprikás hangulatban lezajlott – egyeztetésen sem tudtak megállapodni. A szakszervezetek januártól 5-6,5 százalékos emelést szeretnének, és garanciát arra, hogy amennyiben az infláció jövőre magasabb lesz a kormány által most előre jelzett 3 százaléknál, akkor félévtől a legkisebb bérek összege visszamenőleg automatikusan korrigálódik az eltérés mértékével. A munkáltatók viszont továbbra is csak 3 százalékos emelést adnának januártól, ha pedig annál nagyobb mértékben nő az infláció, akkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnének. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyanis nem az infláció az egyetlen gazdasági mutató, amelyet figyelembe kell venni a bérek meghatározásakor. Egy gazdasági válság idején nem lehet automatkusan emeli a fizetéseket, még ha gyorsul is a drágulás üteme. Ha így lenne, akkor nem is lenne szükség a minimálbértárgyalásokra – jegyezte meg. Szerinte egyébként már a 3 százalékos minimálbéremelés is közgazdasági nonszensz, hiszen a gazdaság teljesítménye jelentősen romlott. Ebben a helyzetben reálbérnövekedést várni pedig teljesen abszurd – vélte. Ha viszont csökken a szociális hozzájárulási adó, akkor annak mértékével év közben emelnék a minimálbért – tette hozzá. A szakszervezetek ugyanakkor ragaszkodnak az 5-6,5 százalékos emeléshez és az infláció mértékéhez igazodó automatikus korrekcióhoz. A drágulás üteme ugyanis minden bizonnyal gyorsabb lesz a kormány által előre jelzettnél – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hozzátette: az automatikus korrekció kitételre azért van szükség, mert 2018-ban is született olyan 2 éves megállapodás, amely szerint a gazdasági mutatók változása esetén újra kell tárgyalni a minimálbéremelés mértékét. Tavaly jelentősen eltértek a számok, tárgyaltak is a felek, mégsem változott az előzetesen rögzített minimálbérösszeg – emlékeztetett Kordás László (a MASZSZ ezt a megállapodást nem írta alá – A szerk.). A szakszervezeti vezető úgy érvel: a válság nem egyformán érintette a különböző ágazatokat, van, ahol növekedés van, vagyis lenne miből finanszírozni a béremelést. Ezt bizonyítja, hogy több cégnél sikerült is már 6-8 százalékos megállapodásokat kötni. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak pedig a kormánynak kellene segítenie, és kipótolnia a bérek fedezetéhez szükséges pénzt – hangsúlyozta Kordás László. Hozzátette: a személyi jövedelemadó vagy a munkaerőpiaci járulék csökkentése esetén alacsonyabb mértékű bruttó emelést is elfogadhatónak tartanának, hiszen abban az esetben a nettó bérek emelkednének. A kormány azonban egyelőre nem segíti a megegyezést semmiféle adócsökkentés ígéretével. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legközelebbi ülése – amelyen a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteken kívül a kormány képviselője is részt vesz – szerdán lesz. Ekkor azonban az álláspontok bemerevedése miatt nem valószínű, hogy születik megállapodás, így végső soron a kormánynak kell döntenie, mekkora lesz a jövő évi minimálbér. Annak összegét ugyanis – akár létrejön megállapodás, akár nem – még ebben az évben ki kell hirdetnie a vonatkozó kormányrendeletben.  

Matolcsy György szerint Magyarország ismét a régió éllovasai közé lépett

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.28. 09:35

Fotó: Népszava
Az optimista jegybankelnök úgy látja, hogy „visszaelőztük Lengyelországot és Szlovákiát”.
A jegybank elnöke szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el; meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét. Matolcsy György a Magyar Nemzet hétfői lapszámában kifejtette: 
a járvány az elmúlt száz év ötödik legnagyobb visszaesését okozta Magyarországon, ami rövid távon sok sebet ejt, de a gazdaság alapszövetét nem rombolja, mert „az immunrendszerünket előzőleg megerősítettük és a válságot jól kezeltük”.

Utalt arra, hogy a kormány intézkedései mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év során mintegy 5800 milliárd forintot, a GDP 13 százalékával megegyező forrást juttatott a gazdaságba, ezzel megelőzve, hogy a gazdasági és egészségügyi válságból pénzügyi válság is kialakuljon.  – A felzárkózás ütemének fenntartásához azonban további lépések lesznek szükségesek – tette hozzá. Egyrészt a beruházási rátát évi 25 százalék felett kell tartani, ehhez az állami beruházások növelésére és a lakossági beruházások támogatására egyaránt szükség lesz. Másrészt a válság során megszűnő munkahelyek helyett legalább ugyanannyi, de a korábbiaknál termelékenyebb munkahelyet kell teremteni; végül el kell kerülni a hitel nélküli kilábalást.  – Annak érdekében, hogy fenntartsuk az eurózónával szemben az elmúlt években elért két-háromszázalékos növekedési többletet, teljes versenyképességi fordulat szükséges – mutatott rá az MNB elnöke. Elsősorban a digitális átállást kell felgyorsítani, emellett fel kell készülni a zöldfordulatra, mert az ökológiai fenntarthatóság új technológiák bevezetését teszi szükségessé. Megjegyezte, hogy demográfiai fordulat nélkül nincs hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás. Matolcsy György a lapnak beszélt arról is, hogy ha 2022-ben az ellenzék kerülne hatalomra, véleménye szerint az azzal járna, hogy eladnák a stratégiai ágazatokat, kiszolgáltatnák a gazdaságot a külföldi befektetőknek a külső eladósodás révén, a munka helyett a spekulációt és a potyautas-stratégiákat támogatnák, ami morális és gazdasági válsághoz, tartós leszakadáshoz vezetne, majd a szükségszerűen előálló válságot megszorításokkal kezelnék. Ezzel szemben a jegybankelnök igen optimistán értékelte az elmúlt tíz évet. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben sikeresen visszafordította a 21. század elején jól induló, majd 2002 és 2010 között drámai módon elrontott történetét. A siker szerinte annak köszönhető, hogy az elmúlt száz évben „most először értük el és tartottuk fenn tartósan a gazdasági növekedés és egyensúly képletét”. Hozzátette, hogy a megoldás kulcsát a munkapiac reformja és ezen keresztül a teljes foglalkoztatás elérése jelentette. 
– 2010 óta a kormány, majd 2013 után a jegybank megújuló gazdaságpolitikájának köszönhetően a koronavírus-járvány kitöréséig mintegy 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatást. Így Magyarország ismét a régió éllovasai közé lépett

– mondta Matolcsy György.

Kijelentette, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége az évtized során az Európai Unió átlagának 66 százalékáról 74 százalékra emelkedett, és „visszaelőztük Lengyelországot és Szlovákiát”.

A távhősök gáza is olcsóbb

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.28. 08:30

Fotó: Népszava
Tavaly még tovább esett a távhőtermelők gázszámlája. A lakossági árak mégis hat éve változatlanok.
Tavaly 6,4 százalékkal csökkent a távhőtermeléshez felhasznált földgáz átlagköltsége - számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége most nyilvánosságra hozott 2019-es összesítéséből. Eszerint az utolsó, 2014-es "rezsicsökkentés" óta - vagyis amióta az Orbán-kormány nem változtat a távhődíjon - a termelők már 23 százalékkal olcsóbban vásárolják a fűtőanyagot. Igaz, a szolgáltatók tavaly már ugyanannyit fizettek a hőért, mint hat éve. Ráadásul úgy, hogy ebbéli átlagdíjuk 2018-hoz képest 17 százalékkal még ugrott is. Mindazonáltal szakértők szerint a nemzetközi földgázárak eséséből eredő haszon itt sem a lakosságnál, hanem jórészt magában az ágazatban csapódik le. A szolgáltatók tavaly 3,4 százalékkal kevesebb hőt adtak el, mint az azt megelőző év során - derül ki az anyagból. Közleményük ezt az enyhébb hőmérséklettel indokolja. A hődíj-jellegű bevételek 2 százalékkal 71 milliárdra csökkentek, alapdíjakból viszont egy százalékkal több, 42 milliárd folyt be. Tavaly 42 százalékkal 7,5 petajoule-ra (PJ) ugrott a biomasszából - vagyis növényégetéséből - származó hő. Az eljárás súlya a teljes távhő-ágazaton belül számításunk szerint 13-ról 18 százalékra bővült. A legnagyobb, 67 százalékos súlyt változatlanul a földgáz képviseli, amiből viszont tavaly 1,1 százalékkal kevesebbet, 28 PJ-t használtak fel távfűtésre. Jelentős még az összesből 6,3 százalékkal részesedő hulladékégetés, amely felhasználása 1,8 százalékkal 2,62 PJ-ra, valamint a 6,2 százalékos súlyú földhő, amely hasznosítása 12 százalékkal 2,57 PJ-ra nőtt. Míg a 0,6 százalékos jelentőségű szén iránti iparági igény kevesebb mint felére esett, a 0,1 százalékot kitevő biogáz-depóniagáz-szennyvízgáz hasznosítása 74 százalékkal 35 terajoule-ra nőtt. Állítanak elő hőt ezen kívül többek között kőolajból, napenergiából és nukleáris fűtőelemből is. A távhőnek kiemelt a megújuló energiák térnyerésében játszott szerepe, mivel rendszereik szinte bármilyen energiahordozót képesek befogadni - hangsúlyozzák. Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban. A távhővel ellátott települések száma 2019-ben megközelítette a százat. A lakossági díjfizetők száma egyenletesen emelkedik - állapítja meg a közlemény.