Előfizetés

Sargentini egy orvosi segélyszervezetnél folytatja

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.28. 15:45

Fotó: Sebastien Pirlet / Európai Parlament
A Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes jogállamisági eljárás javaslattevője januártól az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet egyik vezetője lesz.
Judith Sargentini január elsejétől az Orvosok Határok Nékül (MSF) nevű nemzetközi segélyszervezet hollandiai tagszervezetének az igazgató-helyettese lesz – adta hírül az MSF a honlapján. A holland zöldpárti politikus – akit Magyarországon a jogállam helyzetéről szóló, és a 7. cikkelyes eljárást elindító európai parlamenti jelentés készítőjeként ismernek - 2019-ben otthagyta az uniós képviselő-testületet. Távozása után néhány hónapig menekülteket segítő önkéntesként dolgozott Afrikában, de mostanáig nem vállalt semmilyen tisztséget. Az MSF sajtóközleményében méltatja Sargentini közigazgatásban szerzett húszéves tapasztalatát. A politikus tíz esztendőn át volt az EP tagja, ezt megelőzően nyolc évig az amszterdami önkormányzat képviselője. Sokat foglalkozott az emberi jogok, a fejlesztési együttműködés, a migráció kérdéseivel. “Szenvedélye, lendülete és elszántsága tökéletesen illeszkedik az Orvosok Határok Nélkül közösségéhez” - írja leendő munkaadója. A független nemzetközi segélyszervezet sürgősségi orvosi támogatást nyújt a fegyveres konfliktus, járvány és természeti katasztrófa sújtotta területeken élő emberek számára. Tevékenységéért 1999-ben Nobel-békedíjat kapott.
“Pályafutásom során mindig egy olyan társadalomért dolgoztam, ahol a legkiszolgáltatottabb emberek megkapják az őket megillető figyelmet”

- nyilatkozta Judith Sargentini, aki új posztján a nemzetközi szervezet hollandiai tevékenységét fogja koordinálni. A Covid19-járvány miatt a leendő igazgató-helyettes eleinte online dolgozik majd, de ahogy a körülmények engedik, fel fogja keresni a támogatásra szoruló országokat, ahol az MSF tevékenykedik - olvasható a sajtóközleményben.

Csődöt mondott a kommunikáció Csehországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.28. 14:42

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Vasárnap adták be a védőoltást Andrej Babis kormányfőnek, s ugyanettől a naptól ismét szigorú, a legmagasabb szintű korlátozásokat vezették be.
Ez legtöbb üzlet bezárását, szolgáltatás szüneteltetését jelenti, kivételt képeznek az alapvető szolgáltatásokat biztosító boltok, az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak. Meghosszabbították az éjszakai kijárási tilalmat, amely este 9-től másnap hajnali 5 óráig van érvényben. Egyszerre legfeljebb két ember mehet ki az utcára. A síterepeket nem nyithatják meg és zárva tartanak a múzeumok és galériák is. Az éttermekből csak elvitelre lehet ételt szállítani. Azok az iskolák, amelyeknek január 4-én kellett volna megnyitniuk kapuikat, digitális oktatásban folytatják, kivéve az általános iskolák első és második osztályait. Az intézkedések január 10-ig maradnak érvényben, ekkor a kormány megvizsgálja, lehetővé válhat-e a korlátozás feloldása, vagy marad a zárlat. Andrej Babis kormánya teljes kompenzációt ígért azoknak, akiket gazdasági szempontból a legsúlyosabban érint az újabb bezárkózás. A prágai kabinet a napokban január 22-ig terjesztette ki a rendkívüli állapot hatályát. Hiába az ezúttal gyors és kemény intézkedések, szakértők szerint a kormány koronavírussal kapcsolatos kommunikációja összességében csődöt mondott. A CTK hírügynökség összeállításában megszólaló Karel Komínek, a Politikai Marketing Intézet munkatársa szerint a polgároknak nehéz követniük az előírásokat, mert az lehet a benyomásuk, hogy maguk a miniszterek sincsenek tisztában a döntések súlyával. Úgy vélte, a kabinet nem tanult azon államok példájából, amelyeknél korábban lelent meg a járvány. A kormánynak ugyanis nem volt valódi terve a válságkezelésre, a döntések ad hoc módon születtek meg. A kommunikációt mintha nem egyeztették volna az egyes tárcák között – tette hozzá. Mindez azt eredményezte, hogy hiteltelenné vált Babisék váltáskezelése, az emberek nem hittek a kormánynak, aminek hosszabb távú következményei lettek, hiszen az előírásokhoz sem tartották magukat. Komínek szerint a legtöbb kommunikációs bakit maga a miniszterelnök, illetve Adam Vojtech korábbi egészségügyi miniszter követte el. Utóbbi minisztersége idején több példa volt arra, hogy egyes miniszterek még az adott intézkedés kihirdetése előtt kiszivárogtatták a sajtónak a kabinet tervezett lépéseit. A helyzet azonban a Vojtech után egészségügyi tárcavezetőnek kinevezett Roman Prymula alatt sem javult jelentősen. Lubomír Kopecek politológus úgy vélte, a kommunikáció különösen nyár óta omlott össze, a kabinet képtelen volt a társadalmi hangulatra megfelelő választ adni. Babis csapata alábecsülte a második hullám veszélyeit, nem lépett időben népszerűségcsökkenéstől tartva. Kopecek meglepőnek tartja, hogy a kormány nagyobbik pártja, az Ano népszerűsége nem csökkent döntően a történtek ellenére. "A kormány népszerűsége nem esett vissza nagyon alacsony szintre, amint az egykor Petr Necas, a Polgári Demokrata Párt (ODS) kormányzása idején történt." - fejtette ki. Két decemberi felmérés Andrej Babis pártját 25, illetve 27,7 százalékon mérte.

Szerdán szavazzák meg a Brexit-megállapodást

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.12.28. 13:50

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A honatyák addig is igyekeznek elmélyedni a drámai körülmények között megszületett alku részleteiben.
Szerdán, egy nappal az átmeneti időszak lejárta előtt ül össze a brit parlament mindkét háza, hogy megszavazza a december 24-én született egyezményt. A jelenlegi elképzelések szerint az alsóház helyi idő szerint fél 10 és 14.30 között vitatja meg a megállapodást magában foglaló törvényjavaslatot, amely 15 órakor kerül a felsőház elé. Ha, mint ezt a kormány reméli, a „jövőbeni kapcsolatok törvénye” módosítások és fennakadások nélkül éli túl a két kamara vitáját, a nap végére az ünnepeket windsori magányában töltő II. Erzsébettől is megérkezik a királyi szentesítés. A honatyák addig is igyekeznek elmélyedni a drámai körülmények között megszületett alku részleteiben. Elsősorban a Brexit végrehajtására szakosodott 21 tagú Európai Kutatócsoport véleménye meghatározó. Egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy a testület ellenezné a megegyezést. Többen, köztük David Davis, az első Brexit-ügyi miniszter, annak a véleményüknek adtak hangot, hogy egy nap kevés egy ilyen súlyú téma megtárgyalására. Kompromisszumos javaslatuk az lenne, a parlament „ideiglenes jóváhagyását” követően az új év elején alaposabb vitára és „megerősítő voksra” kerüljön sor. Számos képviselő nem ért egyet a házelnök azon javaslatával, miszerint a járvány miatt minél többen virtuálisan kövessék a folyamatot. Sir Lindsay Hoyle hangsúlyozta, a jelenlévőknek nem lesz felszólalási elsőbbsége az otthonukban maradt kollégákkal szemben. December közepén a honatyák háromnegyede jelezte, hogy meghatalmazást adott a nevében való szavazásra. A toryk mellett a Munkáspárt is a törvény elfogadását tervezi, a Skót Nemzeti Párt (SNP) viszont elutasítja azt, miután a halászati kvótákkal kapcsolatos brit engedményeket „árulásnak, masszív kiárusításnak” tekinti. Több megoldatlan kérdés is maradt. Ezek közé tartozik a versenyképesség ügye. Ugyan az Egyesült Királyságnak nem kell alkalmazkodnia az európai törvényekhez, de az Uniónak – választott bírósági eljárás után – joga lesz arányos összegű vámokat kivetni, ha bebizonyosodik, hogy London megsértette a tisztességes verseny szabályait. A feltételeket időközönként felül fogják vizsgálni. A pénzügyi szolgáltatásokat illetően egyelőre nem született döntés arról, vajon a londoni City pénzintézetei működhetnek- e az európai egységes piacon. Boris Johnson maga is elismerte, hogy a megegyezés ezen a téren „talán nem ment olyan messzire, mint szerettük volna”. Ugyancsak elmaradt mindeddig a Gibraltárról szóló döntés, ami azt jelenti, hogy nehéznek bizonyulhat a brit lakosságnak a spanyol határon való átlépése. A bizonytalanság napi mintegy 15 ezer dolgozót érint, és mind a közlekedésben, mind a gazdaságban fennakadásokat okozhat. A terület gyakran vitatott brit ellenőrzése a Konzervatív Párt egyik érinthetetlen vörös vonala. Nem született végleges döntés az Egyesült Királyság és az EU közötti szabad adatáramlás folytatásáról sem. Az ideiglenes hathónapos megegyezést viszont már 2021 elején véglegesítheti az Unió annak elismerésével, hogy Nagy-Britannia adatvédelmi normái kompatibilisek az európaiakkal. Sebastian Fischer, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője közölte, az unió mind a 27 tagországa támogatja a múlt csütörtökön létrejött megállapodás ideiglenes, január 1-től való alkalmazását.