Előfizetés

Egyetlen éjszaka alatt alakították át a hazai egészségügyi ellátás térképét

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.30. 07:55

Fotó: Népszava
Mintegy fél tucat rendelettel a kormány „átrajzolta” az egészségügyi ellátórendszer teljes palettáját. Az egészségügyért felelős miniszter jogkörei nagyjából néhány intézményvezető kinevezési okmányának aláírására korlátozódott, miközben a szakmai irányítással, a finanszírozással kapcsolatos jogkörök szinte mindegyike az Országos Kórház Főigazgatóhoz kerültek. Az új struktúrához igazították a finanszírozási szabályokat is.
Az éjjel megjelent kormányrendelet a fővárosban és Pest megyében három vezető, úgynevezett centrum alá sorolta a korábban önálló kórházakat. Így a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet (Cegléd) és a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet (Nagykőrös) tartozik majd. A második nagy központ az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő lesz, ide azonban csak két intézményt soroltak. Az egyik a Szent Margit Kórház, amely egy korábbi kórházösszevonás alkalmával már volt a Szent János egyik telephelye. Ám a 2011-ben Tarlós István erős lobbizása nyomán leválhatott és ismét önállóvá kórházként működött. A másik idesorolt intézmény a visegrádi rehabilitációs intézet. A harmadik centrum kórházként a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat jelölték ki. Külön rendelet készült a Honvédkórház irányításáról, ezt az intézményt ugyan nem került bele a centrum kórházakról szóló kormányrendelettel szabályozottak körébe, de több fővárosi nagy intézményirányítást is rájuk bíztak. Így a jövőben a Honvédkórház szatellit intézménye lesz az eddigiekben a Péterfyhez tartozó országos baleseti intézet, a váci kórház, a fővárosi Károlyi Sándor és az Uzsoki utcai, valamint a kistarcsai eddig jobbára a pest megyei betegeket ellátó kórház. A Honvédkórház vezetőjét továbbra is a honvédelmi miniszter nevezi ki, de az idesorolt kórházak irányítását részben megosztott jogosítványokkal biztosítják, másrészt a szakmai felügyeletet kizárólag az országos kórházi főigazgató hatáskörébe utalták. Így például egészségügyi szolgáltató irányításáért felelős helyettesét is az országos kórház-főigazgató nevezi ki. A korábbi tucatnyi országos intézetek számát összevonásokkal a felére redukálta egy kormányrendelet. A jövőben az országos gyógyintézeti címre a Haller utcai kardiológiai intézet, a Heim Pál gyermekgyógyászati intézet-, a Korányi-, valamint az onkológia intézet, illetve az összevonások nyomán létrejött Országos Mozgásszervi, és Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet lesz jogosult. Míg az Országos Mozgásszervi Intézet az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet összevonásával jött létre, addig az országos idegsebészet a Nyírő Gyula és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet összeolvadásával jött létre. Az országos intézetek is kaptak szatellit kórházakat, így a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet irányítása alá került a balatonfüredi Állami Szívkórház. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet fennhatósága alá tartozik a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet. Az Országos Mozgásszervi Intézet irányíthatja a Parádfürdői Állami Kórházat. Az Országos Onkológiai Intézet pedig a Mátrai Gyógyintézetet. Az országos gyógyintézet és az országos társgyógyintézet vezetőjét – az országos kórház-főigazgató javaslatára – az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, de minden további jogosítvány az országos kórházi főigazgatóé. Az új struktúrához igazították a finanszírozási szabályokat is, így január elsejétől az egészségügyi intézmények saját hatáskörben 5 millió forintig vállalhatnak kötelezettséget. Az ennél nagyobb összegű megrendelések az Országos Kórház Főigazgatóság hatáskörébe kerül. Új szabályok születtek a várólistás ellátások kezeléséről, finanszírozásáról is. (Ezekről részletesen később számolunk be.)
Kapcsolódó
Tovább szítja a feszültséget a háziorvosok béremelésével a kormány

Ezentúl a magyar diplomaták kötelesek elfogadni, hogy a világ bármelyik külképviseletére kihelyezhetik őket

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.30. 07:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az év végi törvényalkotási dömpingben a parlament kormánypárti többsége elfogadott egy olyan módosítást, amely szerint, aki ennek az előírásnak ellenáll, azt automatikusan elbocsáthatják.
Sok évtizedes, a nemzetközi diplomáciai közegben bevett szokásjogot rúgott fel a kormány az év végi törvényhozási dömping során elfogadott jogszabály-módosítással. A külszolgálatról szóló törvényt ugyanis kiegészítésék egy bekezdéssel, amely szerint automatikusan – miként a jogszabály fogalmaz: „a törvény erejénél fogva” – megszűnik a jogviszonya annak a kormánytisztviselőnek, aki nem fogadja el a számára kijelölt „tartós külszolgálati munkakört”. Ez valójában azt jelenti, hogy mostantól a külügyminisztériumi tisztviselők kötelesek elfogadni, hogy bárhova, a világ bármelyik külképviseletére kihelyezhetik őket. Minisztériumi forrásaink szerint ennek a rendelkezésnek hosszú távon káros hatása lehet a magyar diplomácia működésére és eredményességére. A nagykövetségen, konzulátuson vagy kereskedelmi képviseleten a jellemzően vezető beosztású tisztviselők ugyanis rendszerint csak néhány évig teljesítenek szolgálatot. Ez régi szokás a diplomácia világában, hiszen ha túl sokáig dolgozik valaki egy helyen, fennáll annak a veszélye, hogy „túlzottan elköteleződik” az adott ország iránt, és már nem képes kellő erővel képviselni a küldő állam nemzeti érdekeit. Ezért minden ország külügyi tárcája egyfajta rotációs rendszert alkalmaz: ha valaki négy évet töltött egy olyan poszton, amire a leginkább készült és vágyott, utána áthelyezik más országba, vagy néhány évre hazahívják a minisztériumba dolgozni. Csakhogy cserében „megígérik” neki, hogy később visszamehet diplomáciai kiküldetésbe lehetőleg úgy, hogy a helyszín megfeleljen az illető karriercéljainak. Ezt a szokásjogot borítja a mostani törvénymódosítás. – Nyilvánvaló, hogy vannak olyan posztok, amiért versenyeznek a jelentkezők és akadnak olyanok is, ahová – kis túlzással – lasszóval kell fogni a külügyeseket. De a rendszer kiszámítható módon működött. Mostanáig: egy családos, tapasztalt, a tudását a versenyszférában is könnyen kamatoztatni képes diplomata nem megy szívesen például konfliktuszónába. Még akkor nemet fog mondani, ha emiatt kirúghatják. Lesznek bőven más lehetőségei – mondta egy vezető diplomata a Népszavának a törvénymódosítással kapcsolatban. Forrásunk szerint ez a diplomáciai kar legtapasztaltabb tagjainak pályaelhagyását eredményezheti. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a módosítás mögött jól végiggondolt politikai szándék húzódik. Hiszen pontosan az idősebb, tapasztaltabb, az adott, éppen regnáló kormányhoz lojális karrierdiplomaták távozhatnak, helyükbe pedig azok lépnek, akik 2010 után szocializálódtak, esetleg politikai hűségük alapján lettek kinevezve. Kerestük a tárcát és a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetét is, hogyan értékelik a módosítást, ám lapzártánkig nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre. Ugyanakkor az érdekképviselet láthatóan nem tulajdonít nagy jelentőséget az ügynek: honlapjukon egy rövid, pár soros eldugott hír szól csak a változásról. Informálisan a KMDSZ-tól annyit tudtunk meg, hogy a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma vezetésével alakítják majd ki az álláspontjukat és valamikor januárban nyilatkoznak az ügyben. 

Sokan várnak uniós gyógyírt a hazai egészségügy bajaira

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.12.30. 06:40

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Már az egészségügy megítélésében is végletesen kettészakadt az ország: a kormánypártok híveinek 82 százaléka elégedett az ellátással, míg az ellenzéki vagy bizonytalan pártválasztók 92 százaléka úgy látja, komoly bajok vannak az ellátórendszerben.
Ez is kiderül abból a december közepén végzett felmérésből, amelyet a Publicus Intézet és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciója (S&D) készített a magyar egészségügyi rendszer és az Európai Egészségügyi Unió megítéléséről. A hazai egészségügy színvonalával összességében csak a kérdezettek harmada elégedett, s ugyanennyien érzik úgy, hogy baj esetén biztonsággal számíthatnak az állami ellátásra. A legkritikusabbak a 30-44 év közöttiek, a diplomások, a megyeszékhelyeken élők és a nem dolgozó aktív korúak. Nagyjából ez a kör úgy látja, hogy az utóbbi években nem javult, sőt inkább romlott az ellátórendszer állapota. Érdekes, hogy csak a 29 év alattiak – azaz az orvosokat általában ritkábban felkeresők – között voltak többen azok, akik szerint jobb lett a helyzet az utóbbi években az egészségügyben. A válaszolók kétharmada szerint a betegeknek egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, mert mind több embernek kell magánellátóhoz fordulnia mivel az állami rendszerben nem kapnak megfelelő szolgáltatást. Mindez sokak szerint most különösen szembeötlő: a kérdezettek 71 százalék úgy látja, a járvány megmutatta az egészségügy gyenge pontjait.
A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság majdnem 40 százaléka hallott már az Európai Egészségügyi Programról. A programnak – amelynek kezdeményezése Ujhelyi István szocialista EP képviselő nevéhez fűződik – egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a tagállamokban egységes színvonalú ellátást kapjanak az állampolgárok. A kutatás szerint a kérdezettek 71 százaléka támogatja ezt az ötletet. Figyelemre méltó, hogy – az ellenzéki pártok híveinek elsöprő támogatása mellett – még a Fidesz szavazók 36 százaléka is egyért a kezdeményezéssel. Ennek tükrében kevéssé meglepő, hogy az emberek többsége szerint szükség van minimum követelményekre ezen a területen, Magyarországnak pedig a jelenleginél sokkal többet kellene költenie az egészségügyre. A megkérdezettek több mint fele jónak tartaná, ha az EU jobban beleszólhatna az egyes országok egészségügyének működésébe azért, hogy jobb legyen az ellátás. 
Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, az Európai Egészségügyi Unió stratégiáját először az EP szociáldemokrata frakciója fogadta be, az állásfoglalást novemberben az Európai Bizottság is elfogadta és elindította az ehhez kapcsolódó járványkezelési és gyógyszer-stratégiai lépéseket. – Az, hogy elsöprő többség támogatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósítását, egyértelműen visszaigazolja az eddigi munkánkat – értékelte a felmérést Ujhelyi István. A politikus ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy az adatok egyben az ország végletes megosztottságát, a kormánypárti propaganda hatását mutatják, mert míg a megkérdezettek több mint kétharmada szerint egyértelműen romlottak az állapotok az egészségügyben, addig kizárólag a Fidesz támogatóinak többsége pont fordítva vélekedik erről.