Csalódást okoz a brit oltási program

Az oltóanyag szűkössége miatt a britek három hét helyett három hónapot várnának a két dózis beadása között.

December 8-án kora reggel, amikor a 90 éves Margaret Keenan világelsőként megkapta a brit gyógyszerészeti felügyelet által frissen jóváhagyott Pfizer/BioNTech védőoltást, felcsillant a remény a szigetországban a járvány belátható időn belüli elcsendesedésére. Az ambiciózus, de gyakran füst menő terveiről ismert Matt Hancock egészségügyi miniszter ugyanezen az napon „nagy biztonsággal” ígérte meg a Képviselőházban, hogy „2021 nyara végre vidám lesz, a legutóbbi nyár korlátozásai nélkül” és azt is elárulta, hogy ő már le is foglalta családi nyaralását a délnyugat-angliai Cornwallban. Röviddel az év vége előtt az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár oltóanyaga is zöld utat kapott. A brit kormány a Pfizer/BioNTech vakcinából 40 millió, az Oxford/AstraZeneca termékéből 100 millió dózist rendelt még idejében, így az emberek joggal gondolhatták, hogy a háromhetes különbséggel kétszer beadott oltóanyag lényegében az egész 68 milliós lakosság ellátását fedezni fogja.

Az aktuális helyzet baljósabb. Sir Simon Stevens, az egészségügyi szolgálat (NHS) angliai vezérigazgatója abban reménykedik, hogy „késő tavaszra a vírus által leginkább veszélyeztetett 22 millióra brit, beleértve az 50 éven felülieket, túl lesz az immunizáción”. E cél érdekében hetente kétmillió lakost kellene beoltani. Hétfőn azonban, amikor a „tömegesnek” szánt program ténylegesen beindul, az egészségbiztosító 530 ezer adaggal gazdálkodik a szinte szobahőmérsékleten tárolható oxfordi oltóanyagból és a The Sunday Times információi szerint a bevált gyakorlatnak megfelelően csak hat, szigorúan ellenőrizhető kórházban adják be azokat. Több száz NHS rendelőhöz a hét második felében jut majd el oltóanyag. A fennakadást az oltás beadását végső egészségügyi személyzet szűkössége és gyártási nehézségek egyaránt okozzák, bár az érintett gyógyszerészeti cégek visszautasítják a gyanúsítást, hogy ne lenne elég üvegfiolájuk.

Mindeközben aggodalmat és bizonytalanságot kelt a közvéleményben a hirtelen megváltozott stratégia, melynek értelmében a szükséges két dózis beadása között eltelt időt 3 hétről 12 hétre emelték fel. Ennek oka, hogy az új vírustörzs rendkívül gyors terjedése miatt közegészségügyi szakértők tanácsát követve minél több veszélyeztetett személynek akarnak legalább részleges, jó esetben 70 százalékos védelmet adni, amit az első adag oltóanyag biztosít. A Pfizer gyógyszergyár elégedetlen az új renddel, azok az idős betegek pedig, akiknek már a kitűzött második oltását törölték, különösen boldogtalanok.

A hétfői iskolakezdést is ellentmondások kísérik. A kormány minden korábbi fogadkozása ellenére a londoni általános és középiskolák csak digitális formában tudják elindítani a tanítást, de önkormányzatok és pedagógus szakszervezetek nyomást gyakorolnak az oktatási tárcára, hogy az intézkedést egész Angliára terjessze ki, egyben máris törölje a 16 és 18 évesek nyári vizsgáit. Andrew Marr BBC-n futó politikai magazinjában az Ofsted oktatás-felügyeleti szerv egyik vezető munkatársa viszont úgy élte, hogy az iskolák bezárása „felfüggeszti” a tanulók életét, így a módszer csak kivételes esetekben alkalmazható. A parlament oktatási bizottságának konzervatív elnöke, Robert Halton az iskolásokat ért „mentális károkra” és egy „oktatási elszegényedési pandémia” veszélyeire is felhívta a figyelmet. Az Andrew Marrnak szintén interjút adó Boris Johnson mindenesetre nem zárta ki, hogy a következő hetekben és hónapokban további szigorítások várhatók, ám egyelőre bátorította a szülőket, engedjék el nyugodtan gyermekeiket at iskolákba. A kaotikus állapotok ellenére a brit kormányfő az oltóprogrammal is büszkélkedett, amely szerinte eddig jobbnak bizonyult, „mint egész Európában együttvéve". Johnson szerint a vakcinák bevezetése „életet és reményt nyújtott" a briteknek.

A skót Marr afelől is faggatta a brit miniszterelnököt, miért volt joguk az angoloknak kétszer is szavazni az EU-tagságról, míg a skótoktól most megtagadja a függetlenségükről szóló referendumot. Johnson azt mondta a népszavazás „nem népünnepély" és egy nemzedék csak egyszer tarthatja meg. Az 1975-ös és 2016-os EU-voks analógiája alapján szerint a 2014-es skót referendumot 2055 előtt nem lenne szabad kiírni.