Előfizetés

Nyolc évre eladják a mobilfizetést

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.04. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Rohamtempóban verte keresztül a kormány a parlamenten a nemzeti mobilfizetési rendszer privatizációjáról szóló javaslatot, amely újabb ütést jelent az önkormányzati cégeknek.
Valamiért sürgős volt a kormánynak két hét alatt keresztülzavarni a mobilfizetési szolgáltatások koncesszióba adásáról szóló törvényt. A 2011-óta élő fizetési rendszerről 2018 végén már az Európai Bíróság is kimondta, hogy uniós jogot sért, mert az egyetlen állami szereplő működése nem igazán nevezhető  versenynek. Miután jogalkotási kényszerről aligha beszélhetünk, a sietségnek megfelelő, meglepő javalat született a verseny kiterjesztésére. A parlament által elfogadott törvény szerint már 2021-ben egy koncessziós eljárás keretében – nyolc évre – magánkézbe kerülhet az állami mobilfizetés üzemeltetése, azaz egy koncesszor közbeékelésével szinte minden marad a régiben. Sőt! Az új felállásban két választási ciklusra ellehetetlenítik az önkormányzati és állami közlekedési szolgáltató cégek önálló versenypiaci működését. Ugyanis a törvény kimondja, hogy a jövőben BKV-, Volán-, MÁV-jegyek, autópálya-matricák, parkolási jegyek online értékesítése kötelezően csak nemzeti mobilfizetési platformon keresztül bonyolódhat, így biztosítva busás hasznot a koncesszió majdani nyertesének.  Több önkormányzat milliárdokat költött a saját fizetési platformok kiépítésére, a Budapesti Közlekedési Központ például saját e-jegyrendszert épített volna ki (erre az előző városvezetés is több milliárdot költött már, eredmény nélkül). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata nemcsak az (ellenzéki) önkormányzatoknál okozott meglepetést, hanem az állami cégeknél is. Az ITM által felügyelt MÁV a törvényjavaslat elfogadása előtti napokban élesítette az elektromos jegyrendszerének, az ELVIRA-nak az újabb verzióját, amelyet már kapcsolódik a vasúti cég mobilapplikációjához. A nemzeti mobilfizetési rendszer 2013 őszétől működik,  ekkortól  szűntek meg, vagy olvadtak be a verseny alapú szolgáltatók. AZ államosítás – ahogy általában verseny kiiktattatásakor lenni szokott – azonnal drágulással járt a felhasználók számára. A piaci szolgáltatóktól ugyanis felár nélkül vehették meg az autósok akár a parkolójegyeket, akár a sztrádamatricákat, a nemzeti cég viszont bevezette a „kényelmi díjat”, annak ellenére, hogy a mobilfizetés jóval olcsóbb, hiszen nem kell hozzá fizikai infrastruktúrát üzemeltetni. A nemzeti mobilfizetésnek nevezett állami szolgáltatással nemcsak az volt a gond, hogy drága, de ütközött az uniós jogszabályokkal, ugyanis a rendszer állami monopóliumként üzemelt - mondta ki az Európai Unió Bírósága. A magyar kormány nem tudta bizonyítani, hogy ezen a versengő piacon indokolt lenne a verseny korlátozása, ezért fel kellett számolni az állami monopóliumot. A decemberben elfogadott törvény volt a kormány válasza a Európai Bíróság ítéletére. Ám nem a verseny visszaállítása, hanem az állami monopólium magánkézbe adásáról döntöttek: a törvényjavaslat szerint a jogszabály kihirdetése utána Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda dönt majd egy koncessziós eljárásban, hogy nyolc évig mely magáncég üzemeltetheti tovább az állami monopóliumot. (A kormány hasonló módon járt el a dohánykoncessziók esetében, ahol rendre a Fideszhez közelálló cégek nyertek dohányboltüzemeltetési, -ellátási lehetőséget.) A kihirdetett jogszabály szerint a kényelmi díjat eltörlik, vagyis a magánszemélyek számára olcsóbbá válhat a szolgáltatás. A megrendelő cégeknek kötelező lesz szerződni az új magáncéggel. A rendszerbe bekényszerítik az önkormányzatokat is, így a jövőben minden önkormányzati közlekedési cég, illetve parkolási társaság kénytelen lesz szolgáltatási díjat fizetni (jutalékot) fizetni a majdan kiválasztandó magánüzemeltetőnek. A parlamenti vitában nem derült ki, hogy ez rendszer mitől lenne jobb és olcsóbb az államnak, az önkormányzatoknak, illetve a szolgáltatást igénybe vevő vásárlóknak. Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára a parlamenti vitában elmondta: a nyolcéves koncesszió időtartamát nem tartja soknak, sőt kevésnek látja. Ha ugyanis ennél kevesebb időre írnák ki a koncessziót, sokkal rövidebb idő alatt kellene kitermelnie a társaságnak a koncessziós díjat - magyarázta. Hozzátette, fontosnak tartja a kényelmi díj eltörlését, a jutalék szintje pedig a koncessziós eljárásban fog eldőlni, és a jelenleginél alacsonyabb jutalékra lehet számítani. Az ellenzéki Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat egyéni lobbikat, céges érdekeket szolgál: a kormány ciklusokon túlnyúló koncesszióba adja a rendszer működtetését. Molnár Gyula (MSZP) szerint a kormány mindenben úgy gondolkozik, hogy a centralizáció hatékony, ez azonban súlyos tévedés, a világ nem erre megy. Ám most megjelent a kormány által eddig nem kedvelt privatizáció is – mondta. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára 10 százalékos jutalékot és 50 forintos kényelmi díjat kellett fizetniük a szolgáltatóknak. A mostani mobilfizetési koncessziós javaslat azonban arról nem szól, hogy amikor megnyeri majd egy cég az üzemeltetési koncessziót, akkor annak lesz egy koncessziós díja, amelyet viszont csak megfelelő szolgáltatási jutalék beszedésével tud majd kifizetni - fejtette ki. Lehet, hogy olyan jutalékkal dolgozik majd a koncessziós társaság, hogy még "visszasírjuk a kényelmi díjat" - jegyezte meg Molnár Gyula. A DK-s Varju László a mobilfizetési koncessziót aggályosnak nevezte, mert szerinte a kormány az állam kárára köt szerződést.   

Így adózunk januártól

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.04. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Átalakuló cafeteria szabályok, emelkedő jövedéki-, és jelentősen csökkenő iparűzési adó. Újra 5 százalékos az újlakások áfája.
A kormány tavaly két adócsomagot is a parlament elé terjesztett. A számos változás között a legnagyobb vihart a koronavírus-járványra hivatkozott rendeleti kormányzás során hozott helyi iparűzési adó (hipa) csökkentés kavarta. Mint ismert a kormány a karácsonyi ünnepek előtt megjelent kormányrendeletében rögzítette, hogy a kis- és közepes vállalkozások adóját 2021-től a törvényben korábban szerepelő két százalékkal szemben egy százalékban határozza meg. Ezzel az átmeneti adócsökkentéssel, a korábbi forgalmat feltételezve, 150-200 milliárd forint megtakarítás marad az érintett cégeknél, míg az önkormányzatok oldalán a 800 milliárd forintos hipa-bevétel akár negyede is elveszhet. A kormány ugyan automatikus forráspótlást ígért a kistelepüléseknek, ám a 25 ezer főnél nagyobb városokban csak egyedi – politikai – kárpótlásban reménykedhetnek.  Hiába a Covid-19 okozta válság és a számtalan gazdaságvédelmi intézkedésnek nevezett kormányzati döntés, a hipa átmeneti csökkentésén kívül 2021-ben sem a cégek, sem a magánszemélyek nem kapnak érdemi adócsökkentést. Egyetlen kivétel a kisvállalati adó (kiva) mértéke, amely egy százalékponttal 11 százalékra csökken, de ez a 2020 közepi szociális hozzájárulási adócsökkentésből (szocho) következett. A kormány most épp a kivát ajánlja a cégeknek, s hogy minél többen válasszák, a belépési határt 1 milliárd forintról 3-ra emelte, a kilépési is 6 milliárdra duplázódott. A 11 százalékosra mérséklődő kiva-adókulcs kiváltja a 9 százalékos társasági adót (tao), a 15,5 százalékos szochot és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is, miközben nem kell adózni a cégben maradó nyereség után sem. Ezért ez az adó a magas jövedelmet termelő, de jelentős bérköltségű cégek számára lehet választási opció.  Eközben a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) szigorította  a kormány, annak visszaélésszerű terjedése miatt. Ennek legfájóbb pontja, hogy 40 százalékos különadót kell fizetni azon cégeknek, amelyek egy katás cégtől évi három millió forintot meghaladó számlát fogadnak be. A NAV és a kormány megalapozott gyanúja szerint a katás szerződések egy része bujtatott foglalkoztatást takar, azaz a munkavállalók elbocsátásával, majd (kényszer)vállalkozóként való visszafoglalkoztatásával a cégek adót optimalizálnak, avagy csalnak.  A cégek általános forgalmi adó (áfa) elszámolását is érinti, hogy januártól - három hónapos átmeneti idővel - teljes körben bevezetik az online számlázást, vagyis néhány kivételtől eltekintve a NAV minden cég minden számlájáról tudomást szerez. Mivel az online pénztárgépek révén a nyugtaadást már rég nyomon követi az adóhivatal, így 2021 januártól gyakorlatilag a teljes áfaalapot online, valós időben ellenőrizheti. Ennek következménye lesz, hogy 2021 júliusától az adóhatóság a rendelkezésére álló számlainformációk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfa bevallási tervezetet, amely elvileg megkönnyítheti a cégek adóadminisztrációját, ám erről számos könyvelő és cégvezető nincs meggyőződve. A magánszemélyeknek nagy adócsökkentéssel nem kedveskedett a kormány, azonban egy komoly kiigazításról döntött: januártól újra öt százalékos általános forgalmi adó terheli az  újlakások értékesítését, a jelenlegi 27 százalékkal szemben. A kormány 2020 januárjában emelte vissza az új lakások áfáját 27 százalékra, amely a legrosszabbkor vetette vissza lakásépítéseket. Az emelést - utólag - Matolcsy György jegybakelnök is elhibázott kormányzati lépésnek nevezte. Apróbb változás a személyi jövedelemadózásban, hogy átalakul a személyi kedvezményekben részesülők (fogyatékosok, egyes betegségben szenvedők) köre, akik a minimálbér egyharmadával csökkenthetik az adóalapjukat. Tavaly ennek mértéke öt százalék volt.  Januártól két lépésben jelentősen emelkedik dohánytermékeket sújtó jövedéki adó. Az emelésre januárban és április elsején számíthatunk, ennek következtében éves szintén tíz százalékot meghaladó áremelkedés lesz a dohánytermékek körében. A gépjárműadóban is változások jönnek, a mérték nem változik, de a bevallási határidő igen. A gépjárműadó első részletét 2021-ben a megszokott március 15. helyett április 15-ig kell befizetni. A második részletet már szeptember 15-éig kell befizetni a gépjárműadó-bevételi NAV-számlára. A mentességet, a szüneteltetést, és az adókedvezményt is az adóhatósághoz kell bejelenteni interneten, vagy az arra szolgáló nyomtatványon. A határidő változás oka, hogy az adót a NAV szedi be a települések helyett. A gépjárműadóból a korábban az önkormányzatoknak járó részt is a költségvetésbe folyik be.

Bővülő cafeteria-keret

Több jogszabályhely is módosította cafeteria, azaz a SZÉP-kártyák adózását. 2021-től megszűnik a versenyszféra és a közszféra megkülönböztetése, így januártól a közszférában is 450 ezer forintot adhat egy évben a munkáltató. A vészhelyzeti adóintézkedések felülírják a rendes szabályokat, hogy 2021. január 1. és 2021. június 30. között a költségvetési szerveknél 400 ezer, egyéb munkáltatóknál 800 ezer forintra emelkedik az éves rekreációs keret. Így a SZÉP-kártya szálláshely zsebére 400 ezer forint, a vendéglátásra 265 ezer forint, szabadidős felhasználásra pedig 135 ezer forint utalható. 

Csoda: nem Mészáros Lőrinc nyert egy közbeszerzést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.03. 11:58

Fotó: Népszava
Tiszadob és térségének ivóvizét javíthatta volna a felcsúti dollármilliárdos.
Állami tendert bukott Mészáros Lőrinc.

A kisebb gazdaságtörténet fordulatról a napi.hu számolt be. Eszerint a nettó 2 milliárd 264 millió forintos tendert az  EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., együtt a Betonutépitő Zrt.-vel nyerte. A Mészáros és Mészáros Kft. csupán a második lett. A nyílt tender eredményét az ajánlatkérők, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft., Tiszadob Nagyközség Önkormányzata, Tiszadada Község Önkormányzata, Hajdúbagos Község Önkormányzata, Nyírlugos Város Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tették közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A feladatok között szerepel a kutak gépészeti berendezéseinek a cseréje, a víztornyok felújítás és a tisztító berendezések szerelése is. A nyertesekkel december 14-én kötöttek szerződést az ajánlatkérők.