Nemzeti Mobilfizetési Zrt.;privatizáció;koncesszió;parkolás;BKK;BKV;MÁV Zrt.;

2021-01-04 07:00:00

Nyolc évre eladják a mobilfizetést

Rohamtempóban verte keresztül a kormány a parlamenten a nemzeti mobilfizetési rendszer privatizációjáról szóló javaslatot, amely újabb ütést jelent az önkormányzati cégeknek.

Valamiért sürgős volt a kormánynak két hét alatt keresztülzavarni a mobilfizetési szolgáltatások koncesszióba adásáról szóló törvényt. A 2011-óta élő fizetési rendszerről 2018 végén már az Európai Bíróság is kimondta, hogy uniós jogot sért, mert az egyetlen állami szereplő működése nem igazán nevezhető  versenynek. Miután jogalkotási kényszerről aligha beszélhetünk, a sietségnek megfelelő, meglepő javalat született a verseny kiterjesztésére. A parlament által elfogadott törvény szerint már 2021-ben egy koncessziós eljárás keretében – nyolc évre – magánkézbe kerülhet az állami mobilfizetés üzemeltetése, azaz egy koncesszor közbeékelésével szinte minden marad a régiben. Sőt! Az új felállásban két választási ciklusra ellehetetlenítik az önkormányzati és állami közlekedési szolgáltató cégek önálló versenypiaci működését. Ugyanis a törvény kimondja, hogy a jövőben BKV-, Volán-, MÁV-jegyek, autópálya-matricák, parkolási jegyek online értékesítése kötelezően csak nemzeti mobilfizetési platformon keresztül bonyolódhat, így biztosítva busás hasznot a koncesszió majdani nyertesének. 

Több önkormányzat milliárdokat költött a saját fizetési platformok kiépítésére, a Budapesti Közlekedési Központ például saját e-jegyrendszert épített volna ki (erre az előző városvezetés is több milliárdot költött már, eredmény nélkül). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata nemcsak az (ellenzéki) önkormányzatoknál okozott meglepetést, hanem az állami cégeknél is. Az ITM által felügyelt MÁV a törvényjavaslat elfogadása előtti napokban élesítette az elektromos jegyrendszerének, az ELVIRA-nak az újabb verzióját, amelyet már kapcsolódik a vasúti cég mobilapplikációjához.

A nemzeti mobilfizetési rendszer 2013 őszétől működik,  ekkortól  szűntek meg, vagy olvadtak be a verseny alapú szolgáltatók. AZ államosítás – ahogy általában verseny kiiktattatásakor lenni szokott – azonnal drágulással járt a felhasználók számára. A piaci szolgáltatóktól ugyanis felár nélkül vehették meg az autósok akár a parkolójegyeket, akár a sztrádamatricákat, a nemzeti cég viszont bevezette a „kényelmi díjat”, annak ellenére, hogy a mobilfizetés jóval olcsóbb, hiszen nem kell hozzá fizikai infrastruktúrát üzemeltetni. A nemzeti mobilfizetésnek nevezett állami szolgáltatással nemcsak az volt a gond, hogy drága, de ütközött az uniós jogszabályokkal, ugyanis a rendszer állami monopóliumként üzemelt - mondta ki az Európai Unió Bírósága. A magyar kormány nem tudta bizonyítani, hogy ezen a versengő piacon indokolt lenne a verseny korlátozása, ezért fel kellett számolni az állami monopóliumot.

A decemberben elfogadott törvény volt a kormány válasza a Európai Bíróság ítéletére. Ám nem a verseny visszaállítása, hanem az állami monopólium magánkézbe adásáról döntöttek: a törvényjavaslat szerint a jogszabály kihirdetése utána Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda dönt majd egy koncessziós eljárásban, hogy nyolc évig mely magáncég üzemeltetheti tovább az állami monopóliumot. (A kormány hasonló módon járt el a dohánykoncessziók esetében, ahol rendre a Fideszhez közelálló cégek nyertek dohányboltüzemeltetési, -ellátási lehetőséget.)

A kihirdetett jogszabály szerint a kényelmi díjat eltörlik, vagyis a magánszemélyek számára olcsóbbá válhat a szolgáltatás. A megrendelő cégeknek kötelező lesz szerződni az új magáncéggel. A rendszerbe bekényszerítik az önkormányzatokat is, így a jövőben minden önkormányzati közlekedési cég, illetve parkolási társaság kénytelen lesz szolgáltatási díjat fizetni (jutalékot) fizetni a majdan kiválasztandó magánüzemeltetőnek.

A parlamenti vitában nem derült ki, hogy ez rendszer mitől lenne jobb és olcsóbb az államnak, az önkormányzatoknak, illetve a szolgáltatást igénybe vevő vásárlóknak.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára a parlamenti vitában elmondta: a nyolcéves koncesszió időtartamát nem tartja soknak, sőt kevésnek látja. Ha ugyanis ennél kevesebb időre írnák ki a koncessziót, sokkal rövidebb idő alatt kellene kitermelnie a társaságnak a koncessziós díjat - magyarázta. Hozzátette, fontosnak tartja a kényelmi díj eltörlését, a jutalék szintje pedig a koncessziós eljárásban fog eldőlni, és a jelenleginél alacsonyabb jutalékra lehet számítani. Az ellenzéki Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat egyéni lobbikat, céges érdekeket szolgál: a kormány ciklusokon túlnyúló koncesszióba adja a rendszer működtetését. Molnár Gyula (MSZP) szerint a kormány mindenben úgy gondolkozik, hogy a centralizáció hatékony, ez azonban súlyos tévedés, a világ nem erre megy. Ám most megjelent a kormány által eddig nem kedvelt privatizáció is – mondta. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára 10 százalékos jutalékot és 50 forintos kényelmi díjat kellett fizetniük a szolgáltatóknak. A mostani mobilfizetési koncessziós javaslat azonban arról nem szól, hogy amikor megnyeri majd egy cég az üzemeltetési koncessziót, akkor annak lesz egy koncessziós díja, amelyet viszont csak megfelelő szolgáltatási jutalék beszedésével tud majd kifizetni - fejtette ki. Lehet, hogy olyan jutalékkal dolgozik majd a koncessziós társaság, hogy még "visszasírjuk a kényelmi díjat" - jegyezte meg Molnár Gyula. A DK-s Varju László a mobilfizetési koncessziót aggályosnak nevezte, mert szerinte a kormány az állam kárára köt szerződést.