Előfizetés

A harmadik angliai vesztegzár lehet a végső

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.01.05. 16:57

Fotó: PAUL ELLIS / AFP
De csak akkor, ha az ambiciózus oltási program beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Hétfő késő este ismét drámai tévéüzenetben fordult a lakossághoz Boris Johnson. A jelképekre érzékeny nézők már abból is sejthették a helyzet súlyosságát, hogy a Downing Street 10. elől eltűnt a gazdagon díszített karácsonyfa. Az alkalomhoz illő komorsággal előadott megszólalásban a kormányfő "kemény" heteket jelzett előre, miután a nagy-britanniai kórházak máris 40 százalékkal több beteget látnak el, mint a koronavírus-járvány első, áprilisi hulláma idején. Boris Johnsont a nap folyamán a négy brit tartomány közegészségügyi vezetője győzte meg arról, hogy a járvány kezdete óta először a legmagasabb, ötös veszélyezettségi fokozatra emelje az Egyesült Királyság készenléti szintjét. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátás három héten belül összeomolhat. A kormányfő riasztó számokat emlegetett. Arról tudott a közvélemény, hogy sorozatban közel egy hete naponta 50 ezer fölött volt a napi új megbetegedések száma, hétfőn megközelítve a 60 ezret. A nézőket sokkolhatta viszont, hogy utólag összesített adatok szerint december 29-én 80 ezer, egy nappal később pedig 65 ezer vett minta bizonyult utólag pozitívnak. Százezer brit közül jelenleg 518-an szenvednek a koronavírustól. Johnson "kritikus pillanatként" értékelte a helyzetet, ezért szerinte "minden eddiginél jobban" össze kell fognia a szigetország lakosságának. A kormányfő azért némi reménnyel is kecsegtetett, azt mondta, hogy a küzdelem utolsó szakaszába érkezett" Minden egyes oltással, amelyet a karunkba szúrnak, rontjuk a Covid esélyeit" - fogalmazott. A decentralizáció szellemében csak Angliára meghirdetett, a múlt év március végi, majd november eleji után a harmadik teljes vesztegzár azonnal életbe lépett.
A kormányfői bejelentést követően magyar és brit ismerősökkel folytatott beszélgetések két dologra világítottak ki. Egyrészt mindenkit meghökkentett a kormányfő által végrehajtott teljes fordulat mértéke. Különösen az általános iskolások gyermekek szüleinél verte ki "BoJo" a biztosítékot, hiszen nemhogy vasárnapi, de még hétfő reggeli interjúiban is "őszintén" biztonságosnak nevezte a tanintézetek kinyitását. Főleg állami iskolák tárt ki kapuikat hétfő reggel, hogy azután keddtől ismét a nem mindenki számára könnyen elérhető digitális oktatásra térjenek rá, egyben kidobják a tanulók étkeztetéséhez előre megrendelt élelmiszereket. A másik feltűnő jelenség, hogy - ha a hónapok óta tartó megszorításokba bele is fásulva, - mindenki egyetértett a drasztikus lépéssel, mert kristálytiszta, milyen eszelős gyorsasággal terjed az új "brit" vírustörzs. Boris Johnson a lépéssel újra azt a benyomást keltette, mintha a skót autonóm kormány feje, Nicola Sturgeon mögött kullogna, aki már hétfő délelőtt bejelentette a teljes karantént. Hasonló drákói szabályok vannak érvényben Walesben és Észak-Írországban is. A brit kormányfő hangsúlyosan és szó szerint visszatért múlt év tavaszi szlogenjéhez: "Maradj otthon! Vigyázz az NHS-re! Védd meg az emberéleteket!" A rendőrség által büntethető korlátozások jegyében csak az mehet be a munkahelyére, aki másképp nem tud dolgozni. Mindössze a legszükségesebb bevásárlásokat lehet elvégezni és egy nap egyszer kimenni a levegőre testgyakorlás céljából. Súlyos, krónikus betegek egyáltalán nem mozdulhatnak ki. Különböző háztartások nem keveredhetnek, egy ember még a szabad levegőn is csak egy másikkal találkozhat séta közben. Tilos a bel- és külföldi utazás, a szállodák zárva tartanak, a vendéglátóipari egységek csak hazavitelre árusíthatnak ételeket és alkoholmentes italokat. Sok magyar egyetemistának is csalódást okoz, hogy a téli szünet után nem térhetnek vissza a campusra, az oktatás kizárólag online formában folytatódik. A felháborodást fokozza, hogy egyelőre nem tudják, kapnak-e egyáltalán kártérítést a már kifizetett tandíj, koszt és kvártély után?
Az örök optimista és megrögzött túlígérő Boris Johnson abban bízik, hogy a vesztegzár az oltási program sikeres előrehaladásával az iskolák február közepi szünete végére enyhülhet. Michael Gove, a kormány munkáját összehangoló kabinetiroda vezetője kedd reggeli interjúiban nagyobb óvatosságra intett. "Óriási kihívásnak" nevezte, hogy márciusra be tudják adni az első adag oltást a legveszélyeztetettebb 13,2 millió embernek és elteljen a legalábbis részleges immunitáshoz szükséges két hét. Mindeddig európai rekorddal felérő egymillió ember kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcinát. Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös, ugyancsak jóváhagyott oltóanyagát a hét második felétől vezetik be és az egészségbiztosító a kettőből együtt heti kétmillió adagot készül a lakosság karjába nyomni, hogy azután a megerősítő dózist 12 héttel később kapja meg. Ahogy ezt Boris Johnson egykori munkaadója, a The Daily Telegraph keddi vezércikke írja, a kormányfő "egész hitelét kockára tette" az oltási program teljesítésével kapcsolatban, így az ország számára "világosan és szamon kérhetően", rendszeres adatszolgáltatással kell bizonyítania, hogy "kivezeti az embereket a pokolból".

A fehérorosz diktátor megmondta: csak szavazással lehet őt leváltani

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.05. 15:09

Fotó: AFP
Emlékeztetőül: azért tartanak hónapok óta a tüntetések, mert a demonstrálók szerint az elnök elcsalta a választásokat.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő azt üzente szerdán azoknak, akik távozását követelik, hogy az elnöki tisztség sorsáról kizárólag választásokon lehet dönteni.

"Azt szeretném, hogy az országban csend és nyugalom legyen. Bizonyára, önök is ezt akarják. Ha valakinek nem tetszik a jelenlegi elnök személye, akkor ezt a kérdést csak választások útján lehet rendezni. Bármennyire is nincs ez ínyére valakinek" - idézte Lukasenka szavait a BelTa állami hírügynökség, amit az MTI szemlézett. A magyar állami hírügynökség szerint szólt arról is, miért határozott úgy, hogy 2021-et a nemzeti egység évének nyilvánítja. Mint fogalmazott: ezt nem egyszerű mutatványnak szánta, azt szeretné, hogy az emberek megértsék, ő nem a fehérorosz nép és önmaga ellensége. Lukasenka közelmúltbeli elnöki rendeletében nyilvánította az idei esztendőt a nemzeti egység évének, hogy megszilárdítsa a fehérorosz társadalmat, a szuverenitás és a függetlenség eszméje jegyében erősítse a nemzeti összetartást. Fehéroroszországban a tavaly augusztus 9-i elnökválasztás óta tart a belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot 26 éve irányító, 66 éves Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával. Az azóta tartó hét végi tüntetések több százezres tömegeket mozgattak meg, nagyobbakat mint bármikor az 1991 óta független volt szovjet tagköztársaságban. Lukasenka nem hajlandó lemondani, ehelyett valamifajta alkotmányreformot ígért. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, s a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.

Közös vakcinán dolgozna Merkel és Putyin

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.05. 14:59

Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP
Kelet-Ukrajnát sem felejtették el.
Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szorosabb együttműködésről, illetve a koronavírus elleni vakcina közös előállításának kilátásairól egyeztetett kedden telefonon

- idézte a Kreml közlését az MTI.  A magyar állami hírügynökség azt írja, az orosz államfő hivatalának tájékoztatása szerint a két ország egészségügyi minisztériumai, valamint szakértői erről további tárgyalásokat fognak folytatni. Oroszország augusztus közepén engedélyezte az általa gyártott Szputnyik V oltóanyag használatát. Időközben pedig már egy másik vakcinát is jóváhagyott az orosz gyógyszerfelügyelet. Az oltási kampány december elején indult Oroszországban. A két politikus a kelet-ukrajnai rendezésről is szót váltott, különös tekintettel a minszki megállapodások és intézkedéscsomagok végrehajtására, amelyekről a normandiai formátumú megbeszélések során született megegyezés. Moszkva és Berlin között évtizedek óta nem látott feszültség alakult ki, nem utolsó sorban az orosz vezetést bíráló Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista megmérgezése, illetve a német szövetségi parlament alsóháza elleni hackertámadás miatt. Oroszország tagadja, hogy köze lenne a történtekhez.