Akadálypályán jutnak el az egészségügyi dolgozók a vakcináig

Szervezetlenség és átláthatatlan ügymenet – a Magyar Orvosi Kamara szerint ez jellemzi az egészségügyiek oltását. A testület szakértői „rendszerhibát” látnak.

Bár Orbán Viktor kormányfő december közepén még arról beszélt, hogy ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, akkor erre is képesek lennének, valójában azonban még a legkönnyebben megszervezhető társadalmi csoport, az egészségügyiek oltása is nehézkesen halad. December 26-tól keddig a 120 ezer egészségügyi dolgozó közül csak mintegy 15 ezret oltottak be, pedig ez idő alatt már majd 40 ezer embernek elég vakcina állt már rendelkezésre.

Az oltás akadozását a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is szóvá tette. A testület úgynevezett Realitás projektje kedden nyilvánosságra hozott újabb részében az egészségügyiek koronavírus-elleni oltását vette nagyító alá. Svéd Tamás, a kamara titkára szervezetlenségről, átláthatatlan ügymenetről, az oltásra jelentkezés nehézségeiről számolt be az összefoglalóban. Az írás szerint a kórházak többé-kevésbé megszervezték saját munkatársaik beoltását, de a máshol dolgozók nehéz helyzetbe kerülnek, amikor jelentkeznének, helyet, időpontot kérnének valamelyik oltóponton.

„Az oltóhelyek honlapján az online időpontkérés helyenként működik, másutt nem, de a működők is gyorsan betelnek” – írta Svéd Tamás, aki szerint a megadott telefonszámok egy része hibás vagy elérhetetlen, a vonalak foglaltak, túlterheltek. A kamarai titkár beszámolója szerint a sokadik hívásra elért, hajszolt ügyintéző aztán vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat.

Az összegzés szerint Budapesten különösen nehéz a helyzet, mert az egyes oltópontok illetékessége is kérdéses. Az oltóponttal nem rendelkező budapesti kórházak több dolgozóijától többször is begyűjtötték az elérhetőségüket, így január 4-én meglepetésként érte őket, hogy a szakrendelők dolgozóihoz és az alapellátókhoz hasonlóan nekik is maguknak kell helyet szerezniük valamelyik oltóponton. „Egy NEAK finanszírozott, azaz közellátást is végző fogorvos kolléga nagy türelemmel végigtelefonálta és végül elérte Budapest valamennyi, már üzemelő oltópontját. Semelyik nem érezte magát oltásában illetékesnek.” – idézett egy másik példát Svéd Tamás. A Korányi központban üzemelő oltóhelyet az év legelején telefonon elérve email-es jelentkezést kértek, de a levélre válasz nem érkezett. A Dél-Pesti Centrum Kórház oltóhelyének honlapja volt a leginkább használható, működő online jelentkezéssel – ennek megfelelően gyorsan be is teltek a foglalható helyek, „jelenleg csak egy erről szóló, türelmet kérő üzenet van kint.”

Több kórház és a Semmelweis Egyetem (SE) klinikái központilag szervezték dolgozóik beoltását, de ez sem volt zavartalan. A minap az egyik klinika gyakorlatilag teljes orvosi kara és szakdolgozóinak mintegy fele – körülbelül száz ember – volt hivatalos az Ortopéd Klinikán üzemelő oltópontra, előre meghatározott sorrendben, három percenként behívva. Csakhogy ugyanerre a napra, ugyanide az egyetem meghirdette minden dolgozójának a szabad személyes bejelentkezést. Így az előre meghatározott sorrend felborult, a behívás véletlenszerűen történt. A kamarai jelentés szerint az átlagos várakozási idő 30-60 perc volt az első vizsgálatra, ugyanennyi az oltásra, majd még egyszer ennyi a lepecsételt papírokra. Végeredményben száznál több egészségügyi dolgozó töltött másfél-három órát egy nem nagy területű alagsori helyiségben összezsúfolódva. Ugyanezen a klinikán egyébként a vírushelyzetre tekintettel a járvány kezdete óta nem tartottak orvosgyűlést. Most bepótolták. „Végül is a cél az érintettek immunrendszerének stimulálása volt – de azért nem lenne mindegy, hogyan!” – jegyezte meg a kamara titkára.

Az összefoglalóban azt is szóvá tették, hogy az egészségügyiek közötti oltási sorrend nem feltétlenül tükrözte a dolgozók veszélyeztetettségét. A kamara azt várta volna, hogy a rendelkezésre álló vakcinamennyiség elosztása egy központilag meghatározott, szigorú priorítási sorrendben történik.

„Például első lépésben COVID-osztályok és ellátó helyek dolgozói (semmilyen szkafander és védőfelszerelés nem nyújt 100 százalékos biztonságot), majd az előszűrés nélküli betegekkel foglalkozók, így sürgősségi osztályok, baleseti sebészetek dolgozói, munkájuk révén rendszeresen aeroszolnak kitett egészségügyi dolgozók, a fentiek mellett a légutat biztosító aneszteziológusok és jelenleg is dolgozó fogorvosok.” – áll a jelentésben. Ehhez képest a valóságban egészen másként alakult az oltási sorrend. „A hozzánk eljutó hírek és egyebek között a megváltoztatott, oltottságot hirdető Facebook-profilok alapján az első napokban kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem résztvevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs. Kapott oltást a SE Magatartástudományi Intézetének pszichológiai ambulanciáját üzemeltetők fele – akik az ellátást online végzik. Mindez azonban semmiképpen sem az oltásért jelentkezők és az azt megkapók hibája – a hiba a rendszerben van.” – rögzítette a Magyar Orvosi Kamara.

Cikkünk megjelenése után a MOK jelezte: helytelenül közölték, hogy a SE Magatartástudományi Intézetének beoltott dolgozói csak online terápiát folytatnak, Purebl György tanszékvezető tájékoztatása szerint a terápiák egy része személyes jelenléttel zajlik.