Előfizetés

Akadálypályán jutnak el az egészségügyi dolgozók a vakcináig

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.05. 18:59

Fotó: Komka Péter / MTI
Szervezetlenség és átláthatatlan ügymenet – a Magyar Orvosi Kamara szerint ez jellemzi az egészségügyiek oltását. A testület szakértői „rendszerhibát” látnak.
Bár Orbán Viktor kormányfő december közepén még arról beszélt, hogy ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, akkor erre is képesek lennének, valójában azonban még a legkönnyebben megszervezhető társadalmi csoport, az egészségügyiek oltása is nehézkesen halad. December 26-tól keddig a 120 ezer egészségügyi dolgozó közül csak mintegy 15 ezret oltottak be, pedig ez idő alatt már majd 40 ezer embernek elég vakcina állt már rendelkezésre. Az oltás akadozását a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is szóvá tette. A testület úgynevezett Realitás projektje kedden nyilvánosságra hozott újabb részében az egészségügyiek koronavírus-elleni oltását vette nagyító alá. Svéd Tamás, a kamara titkára szervezetlenségről, átláthatatlan ügymenetről, az oltásra jelentkezés nehézségeiről számolt be az összefoglalóban. Az írás szerint a kórházak többé-kevésbé megszervezték saját munkatársaik beoltását, de a máshol dolgozók nehéz helyzetbe kerülnek, amikor jelentkeznének, helyet, időpontot kérnének valamelyik oltóponton. „Az oltóhelyek honlapján az online időpontkérés helyenként működik, másutt nem, de a működők is gyorsan betelnek” – írta Svéd Tamás, aki szerint a megadott telefonszámok egy része hibás vagy elérhetetlen, a vonalak foglaltak, túlterheltek. A kamarai titkár beszámolója szerint a sokadik hívásra elért, hajszolt ügyintéző aztán vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat.
Az összegzés szerint Budapesten különösen nehéz a helyzet, mert az egyes oltópontok illetékessége is kérdéses. Az oltóponttal nem rendelkező budapesti kórházak több dolgozóijától többször is begyűjtötték az elérhetőségüket, így január 4-én meglepetésként érte őket, hogy a szakrendelők dolgozóihoz és az alapellátókhoz hasonlóan nekik is maguknak kell helyet szerezniük valamelyik oltóponton. „Egy NEAK finanszírozott, azaz közellátást is végző fogorvos kolléga nagy türelemmel végigtelefonálta és végül elérte Budapest valamennyi, már üzemelő oltópontját. Semelyik nem érezte magát oltásában illetékesnek.” – idézett egy másik példát Svéd Tamás. A Korányi központban üzemelő oltóhelyet az év legelején telefonon elérve email-es jelentkezést kértek, de a levélre válasz nem érkezett. A Dél-Pesti Centrum Kórház oltóhelyének honlapja volt a leginkább használható, működő online jelentkezéssel – ennek megfelelően gyorsan be is teltek a foglalható helyek, „jelenleg csak egy erről szóló, türelmet kérő üzenet van kint.” Több kórház és a Semmelweis Egyetem (SE) klinikái központilag szervezték dolgozóik beoltását, de ez sem volt zavartalan. A minap az egyik klinika gyakorlatilag teljes orvosi kara és szakdolgozóinak mintegy fele – körülbelül száz ember – volt hivatalos az Ortopéd Klinikán üzemelő oltópontra, előre meghatározott sorrendben, három percenként behívva. Csakhogy ugyanerre a napra, ugyanide az egyetem meghirdette minden dolgozójának a szabad személyes bejelentkezést. Így az előre meghatározott sorrend felborult, a behívás véletlenszerűen történt. A kamarai jelentés szerint az átlagos várakozási idő 30-60 perc volt az első vizsgálatra, ugyanennyi az oltásra, majd még egyszer ennyi a lepecsételt papírokra. Végeredményben száznál több egészségügyi dolgozó töltött másfél-három órát egy nem nagy területű alagsori helyiségben összezsúfolódva. Ugyanezen a klinikán egyébként a vírushelyzetre tekintettel a járvány kezdete óta nem tartottak orvosgyűlést. Most bepótolták. „Végül is a cél az érintettek immunrendszerének stimulálása volt – de azért nem lenne mindegy, hogyan!” – jegyezte meg a kamara titkára. Az összefoglalóban azt is szóvá tették, hogy az egészségügyiek közötti oltási sorrend nem feltétlenül tükrözte a dolgozók veszélyeztetettségét. A kamara azt várta volna, hogy a rendelkezésre álló vakcinamennyiség elosztása egy központilag meghatározott, szigorú priorítási sorrendben történik. „Például első lépésben COVID-osztályok és ellátó helyek dolgozói (semmilyen szkafander és védőfelszerelés nem nyújt 100 százalékos biztonságot), majd az előszűrés nélküli betegekkel foglalkozók, így sürgősségi osztályok, baleseti sebészetek dolgozói, munkájuk révén rendszeresen aeroszolnak kitett egészségügyi dolgozók, a fentiek mellett a légutat biztosító aneszteziológusok és jelenleg is dolgozó fogorvosok.” – áll a jelentésben. Ehhez képest a valóságban egészen másként alakult az oltási sorrend. „A hozzánk eljutó hírek és egyebek között a megváltoztatott, oltottságot hirdető Facebook-profilok alapján az első napokban kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem résztvevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs. Kapott oltást a SE Magatartástudományi Intézetének pszichológiai ambulanciáját üzemeltetők fele – akik az ellátást online végzik. Mindez azonban semmiképpen sem az oltásért jelentkezők és az azt megkapók hibája – a hiba a rendszerben van.” – rögzítette a Magyar Orvosi Kamara. Cikkünk megjelenése után a MOK jelezte: helytelenül közölték, hogy a SE Magatartástudományi Intézetének beoltott dolgozói csak online terápiát folytatnak, Purebl György tanszékvezető tájékoztatása szerint a terápiák egy része személyes jelenléttel zajlik.

Erről is Brüsszel tehet

Noha a már Magyarországon lévő oltóanyagot sem képes gyorsan felhasználni a kormányzat, Menczer Tamás, az ország nemzetközi megjelenítéséért felelős külügyi államtitkára az Uniót hibáztatva azt közölte: Brüsszel késve és rossz megállapodást kötött, "ezért nem tudunk most több vakcinát kapni". Arról nem tett említést, hogy a hazai készlet felhasználása miért akadozik.

Bayer Zsolttal és kormánypárti médiumokkal is perre megy a Political Capital

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.05. 18:17

Fotó: Népszava
Szándékosan kiforgatták Krekó Péter szavait, akit családjával együtt halálosan megfenyegettek. Állítását a Politico is igazolja.
Krekó Péter, a Political Capital kutatóintézet ügyvezető igazgatója számos halálos fenyegetést kapott, melyek mind őt, mind a családját érintették azóta, hogy a Politico című, amerikai központú lapnak nyilatkozatot adott december 26-án – olvasható az intézet honlapján megjelent közleményben. A fenyegetésekről Krekó hétfőn a 444-en publikált véleménycikket.
Bejelentették: sajtóhelyreigazítási pereket indítanak a valótlanságokat terjesztő kormányzati irányítású médiatermékek ellen, és személyiségi jogi pert a cikkek szerzői, köztük Bayer Zsolt ellen.

Felidézték, hogy a politikai elemző a Politico cikkéhez adott interjújában a magyar kormány oltási terveiről szólva, melyek hónapokon át az orosz és kínai vakcinák beszerzésére összpontosítottak azt mondta:
„Az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve.”

A közlemény szerint az elhangzottakat a magyar kormánypárti irányítású média és az ország vezetése hamis színben tűntette fel.
„A kormányzati irányítású média több tucat cikket közölt, amelyek hamisan állították, hogy azzal az elemző ellenzéki politikusokat biztat az oltásokba vetett bizalom aláásására és az állampolgárok életének feláldozására, politikai előnyökért cserébe”

– írták.

Hozzáfűzték, hogy a Politico kedden egyértelművé tette, hogy Krekó Péter december 26-ai nyilatkozatát „szándékosan félreértelmezte a kormányzati irányítású média”. – Egy hétvégi rádióinterjújában Orbán Viktor maga jelentette ki, hogy „ritkán hallani ilyen gonosz mondatot”. Miután egyértelművé vált, hogy nem mondtak igazat, felszólítjuk a kormányzati irányítású média propagandistáit, hogy hagyjanak fel lapos, hazugságokon alapuló kampányukkal – szólította fel az érintetteket, így Bayer Zsolt publicistát a Political Capital. Leszögezték, hogy nem lehet a Political Capitalt elhallgattatni. Végül megjegyezték:  „Jellemző, hogy Bayer Zsolt tegnap egy orosz dezinformációs kampányoldalon, a Citizengon indított petíciót, és védelmébe vette nemcsak a magyar, de az orosz lakosság, illetve az orosz orvosok által is elutasított Szputnyik-V vakcinát – ami mögül azóta már a kormány is kihátrált”.

Az MTA ötven orvosa buzdít a védőoltás beadására

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.05. 17:32

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Önmaga, a családja és a társadalom érdekében mindenkit a vakcina felvételére biztatnak.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya felhívást tett közzé kedden a koronavírus elleni védőoltásról. Az ötven kutatóorvos által aláírtak szerint „a védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei. A védőoltásoknak köszönhető, hogy a gyermekkori halálozással járó fertőző betegségek a világ legtöbb részén eltűntek vagy visszaszorultak. Védőoltások védenek a himlő, a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő ellen, csak a legfontosabbakat említve. A védőoltások jelentik a legfontosabb lehetőséget a felnőttkori fertőző betegségek kialakulásának és terjedésének megakadályozásában is.”  Mint írják, természetesen minden orvosi beavatkozásnak vannak kockázatai. A védőoltások kockázata általában eltörpül a hatásosságukhoz képest. Enyhe mellékhatások, mint a helyi pír, gyulladás, hőemelkedés előfordulhatnak, de valódi mellékhatás, allergiás reakció rendkívül ritka. Mostanra több millió ember szerte a világon már megkapta a Pfizer-BioNTech vakcinát komolyabb mellékhatások nélkül.  A közlemény szerint a SARS-CoV-2 elleni védőoltással szemben megnyilvánuló fenntartások nem támaszthatók alá semmilyen eddig ismert orvostudományi megfigyeléssel. A legtöbbször megalapozatlan és tudománytalan hírek rontják a védőoltásba vetett bizalmat, és súlyosan veszélyeztetik a járvány leküzdésének lehetőségét. A fertőzés emberek közötti terjedését csak a védettség megszerzésével lehet megfékezni, ezért az MTA Orvosi Tudományok Osztálya mindenkit arra biztat, hogy amennyiben valamilyen speciális orvosi okból nem ellenjavallt, önmaga, családja és a társadalom érdekében vegye igénybe a felajánlott védőoltást.
Az aláírók: Dr. Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya osztályelnöke Dr. Balla György, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár Dr. Csiba László, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár Dr. Dobozy Attila, az MTA rendes tagja Dr. Dóczi Tamás, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár Dr. Hangody László, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Helyes Zsuzsanna, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár Dr. Hunyady László, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Karádi István, az MTA rendes tagja, belgyógyász Dr. Kemény Lajos, az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke, az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért elnöke Dr. Kovács L. Gábor, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya osztályelnök-helyettese Dr. Lapis Károly, az MTA rendes tagja Dr. Ligeti Erzsébet, az MTA rendes tagja, immunológus Dr. Makara B. Gábor, az MTA rendes tagja Dr. Mandl József, az MTA rendes tagja, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke Dr. Muszbek László, az MTA rendes tagja, professor emeritus Dr. Nász István, az MTA rendes tagja, professor emeritus Dr. Oláh Edit, az MTA rendes tagja Dr. Palkovits Miklós, az MTA rendes tagja Dr. Papp Gyula, az MTA rendes tagja, professor emeritus Dr. Petrányi Győző, az MTA rendes tagja Dr. Poór Gyul, az MTA levelező tagja Dr. Schaff Zsuzsa , az MTA rendes tagja Dr. Sótonyi Péter, az MTA rendes tagja Dr. Spät András, az MTA rendes tagja Dr. Sperlágh Beáta, az MTA levelező tagja, c. egyetemi tanár Dr. Telegdy Gyula, az MTA rendes tagja, professor emeritus Dr. Tulassay Tivadar, az MTA rendes tagja, professor emeritus Dr. Tulassay Zsolt, az MTA rendes tagja Dr. Vécsei László, az MTA rendes tagja Dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, az MTA korábbi elnöke Dr. Altorjay István, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Balázs Margit, az MTA doktora Dr. Benyó Zoltán, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Bódis József, az MTA doktora, az ITM államtitkára Dr. Bogár Lajos, az MTA doktora, egyetemi tanár Dr. Csernay László, az MTA doktora Dr. Dux Mária, egyetemi docens Dr. Fülesdi Béla, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Harsányi László, egyetemi tanár Dr. Hohmann Judit, az MTA levelező tagja, a Gyógyszerészeti Állandó Bizottság társelnöke Dr. Hortobágyi Tibor, az MTA doktora, a Klinikai Idegtudományi Bizottság elnöke Dr. Jermendy György, az MTA doktora, c. egyetemi tanár Dr. Mikó Irén, MTA közgyűlési képviselő Dr. Mócsai Attila, az MTA doktora, egyetemi tanár Dr. Müller Veronika, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Szekanecz Zoltán, az MTA doktora Dr. Wéber György, egyetemi tanár Dr. Vokó Zoltán, az MTA doktora, egyetemi tanár