Zöldzóna;hulladék;Balkán;szemét;Visegrád;

- Szemétszigetek torlaszolják el a Balkán folyóit

A nem megfelelő hulladékkezelés miatt évente 6-8 ezer köbméter hulladékot távolítanak el a Drina folyóból a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Visegrád közelében.

Hatalmas szemétszigetek torlaszolják el a Balkán számos folyóját, környezetvédelmi vészhelyzetet teremtve és veszélyeztetve a térség vízerőműveinek működését. Műanyag zacskók és palackok, rozsdás hordók és más hulladékok úsznak a Drina folyóban a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Visegrád városa mellett. A Drina montenegrói, szerbiai és boszniai mellékfolyói még több hulladékot szállítanak, miután a felduzzadt vizek elérték a környék hulladéklerakóit is.

A balkáni országokban nem megfelelő a hulladékkezelés, rendszeresen több tonnányi szemét kerül a folyókba. A múlt héten egy átszakadt gát hatalmas szeméttorlódást okozott a Drinán, ami veszélyeztette a visegrádi duzzasztógátat is. A szeméttorlódás eltávolítását és a vízerőmű károsodásának megakadályozását kedden megkezdték. A hatóságok szerint évente 6-8 ezer köbméter hulladékot távolítanak el a folyóból Visegrád közelében.

Bár a probléma nem új, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró azonban eddig keveset tettek ennek megoldására annak ellenére is, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekednek.

Dejan Furtula, az Eco Center környezetvédelmi csoport aktivistája szerint a Drinában lévő szemét a helyi közösséget is veszélyezteti. Amikor a hulladékot eltávolítják a vízből, egy helyi szemétlerakóba kerül, amely gyakran lángra kap, a belőle származó mérgező folyadék pedig visszakerül a folyóba. „Mindannyian veszélyben vagyunk itt, a teljes ökoszisztéma” – mondta Furtula.

Az 1990-es években zajlott háború után a Balkán térsége gazdasági és környezetvédelmi szempontból le van maradva Európa többi részétől. Szintén hatalmas probléma a veszélyes mértékű légszennyezettség is a legtöbb városban.  

Csak a szerencsén múlt, hogy egyetlen ember sem járt éppen arra – közölte Őrsi Gergely.