Oktatás;tanítóképző;PSZ;

2021-01-07 07:00:00

Elvitték a tanítóképzést Kecskemétről

Több évtized után megszűnt a tanítóképzés Kecskeméten, miután a református egyház tavaly átvette a helyi Neumann János Egyetem (korábban Kecskeméti Főiskola) Pedagógusképző Karát, ami így a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szervezetébe olvadt.

A KRE weboldalán található tájékoztató szerint – amit az egyik helyi hírportál, a hirosveny.hu szúrt ki elsőként – tanítóképzési alapszakra már csak Budapesten és Nagykőrösön lehet jelentkezni, Kecskeméten az óvodapedagógusi, csecsemő- kisgyermeknevelői és közösségszervezői szakok maradtak.

A kecskeméti tanítóképzés nagy múltra tekintett vissza: a református egyház 1918-ban alapította meg a Református Tanítóképző Intézetet, amelyből 1986-ban – akkor már állami fenntartásban – létrejött a Tanítóképző Főiskola. Az intézményt 2000. januárjában integrálták a Kecskeméti Főiskolába, ami 2016. júliusában olvadt össze a Szolnoki Főiskolával, így jött létre az alapítványi fenntartású Neumann János Egyetem.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint nem meglepő, hogy a Neumann egyetemet fenntartó, Matolcsy György jegybankelnökhöz köthető alapítvány viszonylag gyorsan megszabadult a Pedagógusképző Kartól, az ugyanis kevéssé vág az alapítvány profiljába. Attól ugyanakkor nem tart, hogy a térség tanítóképzés nélkül maradna: Nagykőrös alig fél órára van Kecskeméttől, és a megyében más településen, Baján is van tanítóképzés.

A PSZ alelnökét inkább az aggasztja, hogy a hazai pedagógusképzés egyre nagyobb része szakad el az állami oktatástól és kerül az egyházakhoz. Tavaly novemberben a hvg.hu írta meg: az egri, a kaposvári és a nyíregyházi pedagógusképzés is egyházi fenntartóhoz kerülhet, amivel a tavaly tanítónak felvett hallgatók több mint fele már egyházi intézmény diákja lenne. A fenntartóváltás ellen a PSZ és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is tiltakozott a világnézetileg semleges oktatásért aggódva.

Szerintük a pedagógusképzés gerincét továbbra is az állami egyetemeknek kell jelenteniük, ezt a felelősséget az állam nem háríthatja át az egyházakra. Úgy vélik, biztosítani kellene a választás lehetőségét az egyházi és az állami felsőoktatás között, a hozzáférés érdekében arányos földrajzi lefedettség megtartásával és szektorsemleges, egyenlő esélyeket biztosító finanszírozással.

Totyik Tamás azt is problémának tartja, hogy az átszervezésekkel a pedagógusképzés keretszámai nem változtak, és az sem várható, hogy vonzóbb lesz a pálya.

Még júliusban a Népszava írta meg, hogy az elmúlt öt év felvételi eredményeihez képest harmadával csökkent a pedagógus szakokon tovább tanulók aránya és a jelentkezők száma is rekordalacsony volt. A PSZ alelnöke idén sem vár javulást: szerinte a tanári hivatást csak kiszámítható életpályával és jelentős, értékálló béremeléssel lehetne vonzóbbá tenni. Felidézte: egy pályakezdő diplomás átlagbére ma bruttó 350 ezer forint, míg egy kezdő pedagógusé bruttó 230 ezer.