Előfizetés

Elvitték a tanítóképzést Kecskemétről

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.07. 07:00

Több évtized után megszűnt a tanítóképzés Kecskeméten, miután a református egyház tavaly átvette a helyi Neumann János Egyetem (korábban Kecskeméti Főiskola) Pedagógusképző Karát, ami így a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szervezetébe olvadt.
A KRE weboldalán található tájékoztató szerint – amit az egyik helyi hírportál, a hirosveny.hu szúrt ki elsőként – tanítóképzési alapszakra már csak Budapesten és Nagykőrösön lehet jelentkezni, Kecskeméten az óvodapedagógusi, csecsemő- kisgyermeknevelői és közösségszervezői szakok maradtak. A kecskeméti tanítóképzés nagy múltra tekintett vissza: a református egyház 1918-ban alapította meg a Református Tanítóképző Intézetet, amelyből 1986-ban – akkor már állami fenntartásban – létrejött a Tanítóképző Főiskola. Az intézményt 2000. januárjában integrálták a Kecskeméti Főiskolába, ami 2016. júliusában olvadt össze a Szolnoki Főiskolával, így jött létre az alapítványi fenntartású Neumann János Egyetem. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint nem meglepő, hogy a Neumann egyetemet fenntartó, Matolcsy György jegybankelnökhöz köthető alapítvány viszonylag gyorsan megszabadult a Pedagógusképző Kartól, az ugyanis kevéssé vág az alapítvány profiljába. Attól ugyanakkor nem tart, hogy a térség tanítóképzés nélkül maradna: Nagykőrös alig fél órára van Kecskeméttől, és a megyében más településen, Baján is van tanítóképzés. A PSZ alelnökét inkább az aggasztja, hogy a hazai pedagógusképzés egyre nagyobb része szakad el az állami oktatástól és kerül az egyházakhoz. Tavaly novemberben a hvg.hu írta meg: az egri, a kaposvári és a nyíregyházi pedagógusképzés is egyházi fenntartóhoz kerülhet, amivel a tavaly tanítónak felvett hallgatók több mint fele már egyházi intézmény diákja lenne. A fenntartóváltás ellen a PSZ és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is tiltakozott a világnézetileg semleges oktatásért aggódva. Szerintük a pedagógusképzés gerincét továbbra is az állami egyetemeknek kell jelenteniük, ezt a felelősséget az állam nem háríthatja át az egyházakra. Úgy vélik, biztosítani kellene a választás lehetőségét az egyházi és az állami felsőoktatás között, a hozzáférés érdekében arányos földrajzi lefedettség megtartásával és szektorsemleges, egyenlő esélyeket biztosító finanszírozással. Totyik Tamás azt is problémának tartja, hogy az átszervezésekkel a pedagógusképzés keretszámai nem változtak, és az sem várható, hogy vonzóbb lesz a pálya. Még júliusban a Népszava írta meg, hogy az elmúlt öt év felvételi eredményeihez képest harmadával csökkent a pedagógus szakokon tovább tanulók aránya és a jelentkezők száma is rekordalacsony volt. A PSZ alelnöke idén sem vár javulást: szerinte a tanári hivatást csak kiszámítható életpályával és jelentős, értékálló béremeléssel lehetne vonzóbbá tenni. Felidézte: egy pályakezdő diplomás átlagbére ma bruttó 350 ezer forint, míg egy kezdő pedagógusé bruttó 230 ezer.

A magyarok szerint nincs jogállam

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.01.07. 06:40
A csatlakozás éjszakája
Fotó: Népszava
Ha most vasárnap tartanának népszavazást az uniós tagságról, akkor 67 százalék a belépésre voksolna, 24 százalék ellene.
Magyarország inkább nem tekinthető jogállamnak – így vélekedik a megkérdezett magyarok 54 százaléka a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített decemberi reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A felmérés azt mutatta, hogy a magyaroknak nincs jó véleménye a hazai demokratikus intézményrendszerről sem: a kétharmad körüli többség szerint ugyanis politikai befolyás alatt áll a közmédia, nem függetlenek a bíróságok (beleértve az Alkotmánybíróságot), elfogult az ügyészség, ráadásul a közbeszerzéseket sem a legjobb ajánlattal nyerik.

Ebben a közhangulatban nem meglepő, hogy a magyarok sokat várnak az EU jogállami mechanizmusától. A megkérdezettek 63 százaléka szerint ennek köszönhetően majd Magyarországon is jobban működhetnek a demokratikus intézmények. Figyelemre méltó, hogy minden negyedik fideszes is így gondolkodik, márpedig ez fontos jelzés lehet a kormánypártok számára. A magyarok kétharmada látja úgy, hogy jogos elvárás az EU-tól, hogy csak azoknak az országoknak nyújtson pénzügyi támogatást, amelyek betartják az uniós jogállamisági normákat, a megkérdezettek 63 százalékát pedig helytelenítette, amikor Orbán Viktor vétót lengetett be a mechanizmus miatt az EU költségvetési vitájában.
A fideszes választók nagyjából tizede sem értett egyet a miniszterelnök húzásával, azonban a többség szuverenitási kérdésnek tekintette a vétót. Sokan átvették közülük a kormánypárt narratíváját és relatív többségben vannak (48 százalék) azok, akik szerint „Brüsszel csak azokat az országokat tartja jogállamnak, akik hajlandóak befogadni menekülteket”. Ugyanakkor magas, 38 százalék azok aránya, akik szerint inkább arról van szó, hogy mibe szólhat bele az EU és meddig terjedjen a tagállamok önrendelkezése. Ezzel szemben az ellenzéki választók kiugró többsége, 89 százalék szerint a jogállamisági vita arról szól, hogy „az EU nem szeretne olyan országokat, kormányokat támogatni, ahol nem biztosította demokratikus működés és a támogatási összegek korrupciómentes elosztása”. A pártválasztásban bizonytalanok többsége, 59 százaléka is inkább ezzel értett egyet. Figyelemre méltó, hogy majdnem minden negyedik válaszadó úgy véli, a kormány az EU-ból való kilépést készíti elő. A lakosság 86 százaléka szerint ugyanakkor káros lenne a különválás: ha most lenne erről népszavazás, 67 százalék az EU-ba való belépés mellett voksolna, 24 százalék ellene – ez a Publicus által 2009 óta mért második legnagyobb arány a belépés mellett. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ha a kormány mégis kilépne a közösségből - ennek szándékát egyébként többször is tagadták -, akkor a még a fideszesek 22 százaléka is elpártolna a kormánypártoktól és a következő választáson nem szavazna rájuk.  Mint ismert, Orbán Viktor végül nem alkalmazott vétót az EU tagállami vezetői pedig elfogadták a jogállamisági mechanizmust, ugyanakkor annak gyakorlati alkalmazhatóságát sokak szerint kitolták. Ezen értelmezés szerint az uniós támogatások befagyasztása csak azután alkalmazható, hogy az Európai Bíróság elvi döntést hozott a jogállamiságról, ezért például a 2022-es magyar választásokig aligha lehet számítani bármilyen szankcióra. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a Publicus Intézet által megkérdezettek 60 százaléka szerint Orbán Viktor és kormánya szempontjából alakult jól a vita. A válaszadók 52 százaléka szerint Magyarország is jól járt, 48 százalék szerint pedig az EU is. Egyedül a hazai ellenzék céljai, érdekei szempontjából ítélik inkább kudarcosnak a vitát, a magyarok 62 százaléka vélekedik így.

Tovább szegényednek a nyugdíjasok

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.07. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Az elszegényedés mértékét mutatja, hogy a KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe.
A szegénységi küszöb egy főre számítva havi 105 ezer forint volt 2019-ben a KSH adatai szerint, a Policy Agenda számításai hasonló értéket mutattak, a létminimum ugyanekkor 101 ezer forintra jött ki egy egyszemélyes háztartásban. 2020 januárjában nyugdíjban vagy egyéb járandóságban 2 561 868 ember részesült Magyarországon, 79 százalékuk kap öregségi nyugdíjat. Az összes ellátott közül több mint 900 ezren kevesebb mint százezer forintból próbálnak megélni, nem érik el sem a szegénységi küszöböt, sem a létminimumot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, karácsony előtt megjelent szociális statisztikai évkönyvéből. Ez a tömeg 2016-ban még százezerrel nagyobb volt, de a szám nem feltétlenül azért csökkent, mert az idősek jobban élnek. Egyrészt a nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezők közül sokan meghaltak, s az új nyugdíjak többnyire ennél magasabb összegről indulnak. Az éves nyugdíjemelések összességében megfelelnek a 2016 óta mért összesen 9,3 százalékos inflációnak, de az idősek több évben is kaptak nyugdíjprémiumot vagy más egyszeri juttatást, amelyekkel együtt sokan már átlépték a százezer forintos határt. Mivel azonban az árak épp a nyugdíjasok által fogyasztott alaptermékeknél az átlagos inflációnál nagyobb arányban nőttek, a magasabb juttatások együtt sem segítették a megélhetési szint emelkedését ebben a körben.
Ennél is jobban mutatja az elszegényedés mértékét, ha megnézzük, hány idős ember tartozik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. A KSH szerint 2010-ben 26 ezren voltak, 2019-ben azonban már majdnem 270 ezren. Egy év alatt zuhant be nagyon sok nyugdíjas, hiszen még 2018-ban is csak 41 ezren szerepeltek az első jövedelmi tizedben. Sokan csúsztak le a következő, még szintén alacsony jövedelmet mutató csoportokból legalulra, de a magasabb kategóriákból is ütemesen indultak el lefelé az idősek, ami a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék mélyülését jelzi. A 7-8-9. jövedelmi tizedbe tartozó nyugdíjasok száma 2010-hez képest egyenként több mint százezerrel csökkent. Januártól három százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, mert a kormány ekkora inflációval számol 2021-re. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azt kéri, hogy a 13. havi nyugdíj első heti részének februári kifizetésekor ne a jelenlegi nyugdíjuk negyedét kapják automatikusan az idősek, hanem a legkisebb ellátásban részesülőknek minimum 50 ezer forintot fizessenek ki, s a 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kaphassanak 100 ezer forintnál többet. A kérést a KSH háztartások életszínvonaláról készített tavaly év végi összesítése alapján fogalmazták meg, amelyből az derült ki, hogy 2019-ben a 65 éves és annál idősebb korosztályban 14,9 százalékra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya, míg 2010-ben, a kormányváltás évében még csak az idősek 4,9 százaléka tartozott ebbe a körbe. A kiegyenlítő kifizetés javítana a legszegényebbek helyzetén, a magas nyugdíjból élőknek pedig nem rontana az életszínvonalán – állítja az idősszervezet.
Az Orbán-kormány nemcsak a hivatalos központi statisztikákban szembesülhet a nyugdíjas társadalom romló anyagi helyzetével, a korosztály társadalmi megítéléséről, szerepvállalásáról a kormányközelinek elkönyvelt Nézőpont Intézet is felmérést készített 2020 októberében. Ez azt igazolja, hogy a megkérdezettek 88,3 százaléka szerint a nagyobb anyagi biztonság megteremtése, vagyis a magasabb nyugdíj, esetleg az általuk fogyasztott termékek 27 százalékos általános forgalmi adójának mérséklése segítene az idősek helyzetén. Még az egészség megőrzését támogató programokat is jóval kevesebben tartották fontosnak, mindössze a megkérdezettek 53 százaléka. Ez sem sarkallja azonban a kormányt arra, hogy ismét bevezesse az éves nyugdíjemelések kiszámításánál a bérek emelkedését is figyelembe vevő vegyes, más néven svájci indexálást. A kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés a NYUSZET közleménye szerint százezreket vett ki az idősek zsebéből, hiszen 2016-ban 1,6 százalék helyett 4,2 százalékot kaphattak volna, 2017-ben 2,4 százalék helyett 7,6 százalékot, 2018-ban a 3 százalék helyett 7,1-et, 2019-ben pedig a 3,4 százalékos emelés helyett 7,4 százalékkal kellett volna számolni, ha a béremeléseket is figyelembe vették volna. Tegnap a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke azzal egészítette ki a felsorolást, hogy idén januárban a 3 százalék helyett 6,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, bár Korózs Lajos szerint ezt még utólag is megtehetné a kormány. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetésekor pártja szerint minden nyugdíjasnak egységesen 37 500 forintot kellene kapni, amivel az idősek 70 százaléka jobban járna. Az LMP is hasonlóan gondolkodik, a párt társelnöke a hét elején online sajtótájékoztatón arra szólította fel a kormányt, hogy ha már az autópálya matricák díjának emelésekor 3,9 százalékos inflációval számol, akkor a nyugdíjak emelésekor is 4 százalékos többletet érvényesítsen. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, a járadékok értéke a svájci indexálás visszaállítása nélkül egyre jobban elmarad a bérektől, erősíti a társadalom anyagi kettészakadását.

Nyugdíjasmenü: tészta édesítővel és egy fél alma

A kamrában liszt, cukor, zsemlemorzsa, két májkonzerv, néhány üveg lekvár a polcokon. A hűtő ehhez képest zsúfolt, hiszen hat kaukázusi kefirnek, két liter tejnek, két csomag felvágottnak, doboznyi tojásnak, három-három paprikának és paradicsomnak, néhány szem almának, valamint a piros zománcos lábosban köménymagos levesnek, egy műanyagedényben pedig pörköltnek és rizsnek ad helyet. – Kaptam olcsó combot farrésszel, vettem kettőt, abból lett a pörkölt, ezzel elvagyok három napig – magyarázza Erzsike néni a kaposvári négyemeletes téglaház kétszobás lakásában. – Karácsony után különösen spórolni kell, az ajándékokra elment majd egy fél havi nyugdíjam. A 74 éves asszony 37 év munkaviszony után – adminisztrátorként dolgozott az egyik helyi nagy cégnél – havi 89 ezer forintot kap, ebből a lakás rezsije, illetve a telefon elvisz 31 ezret havonta, vagyis 58 ezer marad megélhetésre. Élelmiszerre ennek cirka a háromnegyede jut, a gyógyszerek 12-15 ezerbe kerülnek. – Ma élelmiszerből úgy a kétharmadát tudom megvenni, mint korábban – állítja Erzsike néni, hozzátéve, hogy nem is azt veszi, ami kell, hanem, ami akciós. Ezért van most ennyi kefir a hűtőben: az egyik diszkontban le volt értékelve 40 forinttal, így bespájzolt belőle, vacsorára tökéletes egy szelet kenyérrel. – Néhány éve még valami kis felvágott is jutott mellé minden nap, sőt, egyszer hetente a sajtot is megengedtem magamnak. Sohasem gondoltam volna, hogy nem fér bele egy szem alma naponta, de most ott tartok, hogy egy felet eszem csak meg. A nagyberki Juliska néninek legalább a gyümölcsre nincs gondja, a kertben barack, alma, körte, meggy is terem, az alma a pincében sokáig eláll, a többiből lekvár lesz – ennyi maradt a régi falusi gazdagságból. - Amíg bírtam, volt tyúkom, kacsám, ám most már nem bírja a lábam és a derekam, meg aztán szíves is vagyok – sóhajtozik. – Amióta üres a tyúkudvar, alig eszem húst, mert a boltban egy egész csirke több, mint ezer forint, ami nem fér bele. A 77 éves, hajdan a téeszben dolgozó asszony 88 900 forintot kap havonta saját jogon és a férje után, de ebből egy három szobás házat is fenn kell tartania. – A tüzelő szinte megfizethetetlen, napközben csak a sparheltbe dobok a konyhában, de így is több, mint százezret fizettem a fáért az idén. A gyógyszerei úgy 15 ezerbe kerülnek, emellett a vizet, a villanyt és a tévét is fizetnie kell. A gyerekei már beköltöztek Kaposvárra, hetente egyszer bevásárolnak neki a városban, a napi szükségleteket viszont a helyi boltban kell megoldania, ami 20-50 százalékkal drágább, mint a diszkontok vagy hipermarketek. – Először az újságokról mondtam le, aztán a kirándulásokról, majd a húsról – sorolja a nagyatádi Erna néni, hogyan változott meg az élete az elmúlt években. A 68 éves asszony 2011-ben 71 ezer forinttal ment nyugdíjba, miután 42 évet lehúzott előbb a konzervgyárban, majd a honvédségnél, végül a fonalgyárban, jelenleg 92 ezer forintot kap havonta. - Ebből a rezsi úgy ötvenezer, mert a lakással kapcsolatos kiadások mellett van egy temetési előtakarékossági számlám is – meséli. – Cukros vagyok, magas a vérnyomásom, a gyógyszerek 5-6 ezerbe kerülnek havonta, még úgy is, ha mindenből a legolcsóbbat kérem. A megélhetésre maradt 35 ezer forintból csak a legalapvetőbb élelmiszerekre futja, tejre, kenyérre, az ebéd jellemzően kifőtt tészta darával vagy édesítővel, esetleg főzelék feltét nélkül, a jobb napokon egy-egy tojással vagy virslivel. Ő is az akciós újságok alapján vásárol, de a hirtelen kiadásokkal nem tud megbirkózni. – Nemrég például elromlott a tűzhelyem, s egy használtat is csak a fiam segítségével tudtam venni. Már ott tartok, hogy a családi ünnepeknél is keserű a szám íze, hiszen nem tudok normális ajándékot venni. A három unoka karácsonyra két-kétezer forintot kapott, erre is csak úgy futotta, hogy hetente eljárok takarítani egy idősebb asszonyhoz. Negyvenkét év munka után dolgoznom kell, hogy ne halljak éhen. - Vas András