Előfizetés

Elpusztult Kifaru, a salzburgi állatkert szélesszájú orrszarvúja

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.07. 13:28

Fotó: BARBARA GINDL / AFP
Az idős nőstény ősszel még kedélyesen legelészett, év végére azonban azonban megbetegedett.
Kifaru, a déli szélesszájú orrszarvú több mint 20 éve élt a salzburgi állatkertben, és még ősszel is kedélyesen legelészett a szavanna-kifutóban a látogatók nagy örömére. Az év vége felé azonban a 38 éves nőstény megbetegedett, állapota a gondos állatorvosi kezelési ellenére sem javult, röviddel az év vége előtt pedig annyira leromlott az egészségi állapota, hogy  a szakemberek az óév utolsó napján kénytelenek voltak véget vetni az életének. Kifarunak nem voltak utódai, így genetikai szempontból nagyon értékes példánynak számított. Halála után a berlini Leibniz Zoológiai Intézet (IZW) kutatói eltávolították a petefészkét, hogy petesejteket nyerjenek ki belőle. Kutatók szerint hosszabb távon csak a mesterséges megtermékenyítés mentheti meg a kihalástól a behemót szárazföldi emlősöket. Déli szélesszájú orrszarvúból Salzburgban három felnőtt példány él: Athos, a 18 éves bika, két nőstény, a 21 éves Yeti és a 15 éves Tamu, továbbá Tamika, a júniusban született nőnemű orrszarvúbébi. Déli szélesszájú rinocéroszokból a világon még mintegy 20 ezer él, északi szélesszájú orrszarvúból viszont már csak két nőstény maradt meg. Ezt az alfajt déli „béranyák” utolsó északi hímektől levett szaporítóanyagával történő mesterséges megtermékenyítése útján próbálják megóvni a teljes eltűnéstől.

Megváltozott a nagy amerikai folyók harmadának a színe

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.07. 09:51
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
235 ezer műholdfelvételt tanulmányozva kiderült, a nyugati és északi részén lévők zöldebbek, a keleten lévők pedig sárgábbak lettek.
Az Egyesült Államokban lévő nagy folyók nagyjából harmadának változott a színe az elmúlt csaknem három évtizedben – állapították meg amerikai kutatók, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban ismertették eredményeiket. A Coloradói Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill-i campusának szakemberei az Egyesült Államokról 1984 és 2018 között készült 235 ezer műholdfelvételt tanulmányozva nézték meg, hogy miként változott a nagy, legalább 60 méter széles folyók többségének a színe az érintett időszakban. A kutatók megállapították, hogy a vizsgált folyók nagyjából egyharmadának megváltozott a domináns színe a 34 év alatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Összességében a megfigyelések 56 százalékában a domináns szín a sárga volt, ami nagy mennyiségű üledékre utal, és 38 százalékban többnyire zöld, ami az algák megszaporodását jelzi. A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy egy folyó színe nem feltétlenül függ össze az egészségi állapotával. Az üledékmennyiség növekedését eredményezheti például a szokásosnál több eső. A zöld színért gyakran a mezőgazdasági területekről a folyókba kerülő trágya a felelős. Korábbi kutatások szerint az amerikai folyókban lévő mezőgazdasági anyagok bekerülnek az óceánba, algavirágzást és oxigénben szegény halálzónák kialakulását eredményezve. A kutatók szerint a folyók többségénél a színváltozás fokozatos volt, évek alatt ment végbe. Egy részük kevésbé természetes színekre váltott, aminek nagy valószínűséggel szennyezés vagy valamilyen szerves anyag áll a hátterében. A szakemberek azt is megállapították, hogy az Egyesült Államok nyugati és északi részén lévő folyók kékről zöldre, míg a keleten lévők inkább sárgára változtak. 

Megvizsgálták, lehet-e fenntarthatóbban kávét termeszteni

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.06. 17:18

Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / AFP
Egy eszpresszó szénlábnyomát 0,28-ról akár 0,06 kilogrammra lehetne csökkenteni brit kutatók szerint.
Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak – írta a The Conversation hírportál. Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár (8,9 ezer milliárd forint). A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire.      

Lehet környezetkímélőbb

A University College London munkatársai kiszámolták és összehasonlították a Brazíliából és Vietnamból származó, hagyományos és fenntartható módon termelt arabica kávé szénlábnyomát. Arra jutottak, hogy a kávé termesztési, szállítási és fogyasztási módjának megváltoztatásával 
akár 77 százalékkal is csökkenthető a kávé előállításával és élvezetével járó szénkibocsátás.

Csökkenti a szénlábnyomot például a kémiai növényvédőszerek organikusra cserélése vagy a farmok megújuló energiával való ellátása. Ha pedig a kávét már származási helyén pörkölik, szállításuk során a jármű kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mivel könnyebbé válnak a kávészemek.
Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése bármely országban és exportálása Nagy-Britanniába átlagosan 15,33 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár – állapították meg a szakértők. Ez a hagyományos módszerekkel termelt, még nyers, pörkölés előtt álló kávébabra (zöld kávé) vonatkozik. Kevesebb növényvédőszer használatával, az energia- és vízhasználat optimalizálásával, repülőgép helyett hajókkal történő szállítással azonban 3,51 kilogramm szén-dioxidra csökkenthető az egy kilogramm kávéval járó emisszió. Egy csésze kávé átlagosan 18 gramm zöld kávét tartalmaz, így egy kilogrammból 56 eszpresszó készíthető. Egyetlen eszpresszó szénlábnyoma mintegy 0,28 kilogramm, de fenntartható módon termesztve 0,06 kilogrammra csökkenthető. A tejjel fogyasztott kávé esetében nagyobb a karbonlábnyom. A latte mintegy 0,55 kilogrammnyi szén kibocsátását okozza, a cappuccino 0,41 kilogrammnyit, a flat white 0,34 kilogrammnyit. A fenntartható módon termesztett kávéból készült italoké viszont csak 0,33 kilogramm, 0,2 kilogramm és 0,13 kilogramm. A növényi alapú tejitalok fogyasztása is egy módja a kávézás környezetkímélőbbé tételének – vélik a tudósok.