Előfizetés

Meghalt 115 Covid-beteg, 2907 új fertőzöttet azonosítottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.08. 09:24

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Kórházban 5 297 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 372-en vannak lélegeztetőgépen.
Orbán Viktor miniszterelnök után a kormányzati tájékoztató oldal is közölte a friss járványügyi adatokat. Eszerint újabb 2 907 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 337 743-ra nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 115, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 440-re emelkedett. A gyógyultak száma összesen 186 449, míg az aktív fertőzötteké 140 854 fő.
Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (63 738) és Pest megyében (42 135) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (19 376), Hajdú-Bihar (19 368) és Borsod-Abaúj-Zemplén (18 989). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (6827). Kórházban 5 297 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 372-en vannak lélegeztetőgépen. Az eddigi védelmi intézkedések és Orbán Viktor miniszterelnök mai bejelentése értelmében február 1-ig érvényben maradnak, valamint a középiskolákban is marad a digitális oktatás február 1-ig. Immár 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása, és fokozatosan megkezdődik az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása is. Eddig három szállítmány Pfizer-vakcina érkezett, amely 79 ezer ember oltását teszi lehetővé. A vakcinákat 25 kórházi oltópontra szállították ki: több budapesti kórház mellett Győrbe, Kecskemétre, Szolnokra, Tatabányára, Kaposvárra, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Székesfehérvárra, Debrecenbe, Balassagyarmatra, Szombathelyre, Veszprémbe, Nyíregyházára, Egerre, Békéscsabára, Szekszárdra, és Zalaegerszegre. Csütörtökön megkezdődött négy nagylétszámú idősotthonban is a védőoltás. Budapesten a Pesti úti idősotthonban, az Olajág idősotthonban, valamint egy pécsi és egy miskolci idősotthonban.

Orbán Viktor: A korlátozó intézkedéseket február elsejéig meghosszabbítjuk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.08. 07:37

Fotó: kormany.hu
Újabb 2907 fertőzöttet azonosítottak az országban, és meghalt 115 Covid-beteg az elmúlt 24 órában.
Az Operatív törzs péntek reggeli jelentése szerint 42 549 egészségügyi dolgozót oltottak be eddig a koronavírus elleni vakcinával – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.  Tegnap elkezdődött az idősotthonok dolgozóinak és lakóinak beoltása. Orbán kijelentette, hogy szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy az oltások biztonságosak, és ő maga is be fogja oltatni majd magát.
Közölte, hogy a korlátozó intézkedéseket február elsejéig meghosszabbítják. A középiskolákban is marad az online oktatás, február elején meglátják a többit annak függvényében, „hogy állunk”.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy az új vírusmutációra is tekintettel az óvatosság mellett döntöttek, ezért az Operatív törzs azt javasolja a kormánynak, hogy január 11. után is folytatódjon a digitális tanrend a középiskolákban és a szaknevelésben. Döntést péntekre ígért. Orbán Viktor ismertette a friss járványügyi adatokat. Elmondta, hogy az Operatív törzs péntek reggeli adatai szerint 
kórházban ma 5907 embert kezelnek koronavírus-fertőzéssel, lélegeztetőgépen 372 ember van. Újabb 2907 fertőzöttet azonosítottak az országban, és meghalt 115 Covid-beteg.

Úgy fogalmazott, hogy most már csak karnyújtásnyira van a győzelem, méghozzá a végső győzelem, ez pedig a vakcina.
– Nem várni, hanem szerezni kell vakcinát, és minden bejáratott oltóanyagra le kell csapni, ezért tárgyalunk az izraeliekkel, a kínaiakkal és az oroszokkal is

– állapította meg.

Hozzátette, hogy van olyan ország, ahol sokat gyártanak, de nem engednek ki addig az országból vakcinát, amíg be nem oltották a lakosságot, amit nehéz nehezményezni.  Arra a kérdésre, hogy hol vannak az európai gyártók és vakcinák, azt felelte, hogy ezt a kérdést majd Brüsszelben feltesszük. Beszélt az oltási tervről. Arra alapozva készítették, hogy azokat kell először beoltani, akik belehalhatnak a vírusfertőzése, akik a legnagyobb veszélyben vannak. Ezek a krónikus betegek és az idősek. Úgy véli, hogy ha őket sikerült beoltani, akkor megtettük, amit kellett. Leszögezte azonban, hogy most nem tudunk mindenkit beoltani, akinek a vírus elveheti az életét, ezért kell az intézkedéseket betartani.  – Hányszor leírták ezt az egészségügyet? – kérdezte. Pedig az a benne dolgozó emberek munkájától függ, és az egészségügyi dolgozók rengeteg ember életét mentették és könnyítették meg. Példaként említette, hogy az oktatás is gyorsan át tudott állni a digitális rendre, pedig az oktatás minőségét is gyakran kifogásolták itthon. Úgy fogalmazott, hogy rendezettséget kell mutatnunk, és Európában kiemelkedő az az összefogás, amit Magyarország mutat. Ahogyan az ország küzd, az elismerésre méltó. Nagy Katalin műsorvezető felvetette, hogy folyamatosan támadják az országot Brüsszelből is, amiért az orosz vakcináról tárgyal Magyarország. Orbán Viktor látja a frusztrációt azzal kapcsolatban, hogy egyelőre nincs elég vakcina. Elismerősen beszélt arról, hogy a britek nem az Európai Unióra bízták, hanem maguk kezdtek tárgyalni a vakcinákról. Kifejtette, hogy csak azokat a jogköröket kell átadni Brüsszelnek, amikben biztosak vagyunk, hogy ott jobban kezelnék, mint mi magunk. Van, amit Brüsszelen keresztül kell kezelni, és van, amit nemzeti alapon. Kijelentette, hogy sokkal több mindent kellene nemzeti alapon kezelni, és jogköröket kellene visszaadni a tagállamoknak. Szerinte a baloldal nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy százezrek veszítették el munkájukat a vírus miatt. Orbán Viktor szerint a valóság az, hogy  4 496 ezer ember dolgozik most, ez pedig 26 ezerrel kevesebb, mint a válság előtt volt, tehát 
az elvesztett munkahelyek száma 26 ezer.

– Aki mást mond, az nem a valóságról, és nem a valóságos életről beszél – jegyezte meg.  Kijelentette, hogy ez minősíti a válságkezelés eredményességét, és nagyon kevés ország van a világon, amely úgy vitte át a gazdaságát a válságon, hogy 4,5 millió munkahelyből 26 ezret veszített el. Szerinte nem csak pótolják az elvesztett munkahelyeket, de újakat is teremtenek, és hatalmas beruházásokat ígért. Azt akarja, hogy egy kiemelkedően jó év legyen a magyaroknak a 2021-es év, és úgy látja, „ennek az esélye valóságos”. Nagy Katalin erre reagálva megjegyezte, hogy turizmus jelenleg nincsen, és gyakori az a kérdés, hogy miért kell a beruházásokat támogatni. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ő a beruházásokban hisz, különösen akkor, ha 26 ezren veszítették el a munkájukat. 
– Amennyiben valóban százezrek veszítették volna el, ott valóban kellene bértámogatást adni

– mondta.

Hangsúlyozta, hogy a vállalkozások tudnak munkát adni, ezért azokat kell segíteni beruházásokkal, mert a beruházások meghozzák az eredményt. Ezért Magyarországnak rendkívül jó esélye van arra, hogy a 2021-es évet sikeresnek minősítsük végül. Elismerte, hogy az eredményességet befolyásolja, hogy a korlátozásokat mikor tudjuk feloldani, ez viszont a vakcinától függ, vagyis az a 2021-es év gazdasági eredményességét is befolyásolja. Az amerikai elnökválasztásról és a Capitoliumban történtekről azt mondta, hogy részvétet nyilvánít az elhunytak családjainak. A politikai szempontról elmondta, hogy nem szeretjük mi sem, ha „minket minősítgetnek”, ez most az amerikaiak dolga, nekik kell megoldaniuk. Úgy fogalmazott, hogy ő egy olyan ország miniszterelnöke, ami ismeri ezt a problémát, majd a baloldal felelősségéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal, amikor rendőrökkel kellett védeni a Parlamentet a baloldali tüntetőktől. Akkor szerinte a magyar rendőrök kiválóan teljesítettek, és általában véve is jól teljesítenek. Van egy menetrend, hogy melyik gyártó mennyi vakcinát hoz Magyarországra. Ezek nem boldogító számok, hanem kicsi számok. – Az biztos, hogy ha csak ezekre a nyugati vakcinákra támaszkodunk, akkor még hónapokig fenn kell tartani a korlátozásokat – szögezte le. Ezt a folyamatot álláspontja szerint akkor lehet felgyorsítani, ha egyéb – például orosz, kínai – vakcinákról is tárgyalunk.

Jönnek a központi írásbeli felvételik

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak nyilatkozva korábban emlékeztetett: január 23-án kezdődnek a központi írásbeli felvételik a középiskolákban, ám kérdéses, ezekre milyen hatással lesz a jelenlegi helyzet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsgákat az iskolákban tartják majd, ahol a belépés általános szabályai lesznek érvényesek. Maszk viselése a vizsga ideje alatt csak a felügyelő tanároknak kötelező, a diákoknak ajánlott. Egy teremben maximum tíz vizsgázó tartózkodhat, az ülésrendnél biztosítani kell a minimum 1,5 méteres távolságot. A csoportosulást érkezéskor és távozáskor is kerülni kell, a dolgozatokat másnap reggelig elzárják. Azok a diákok, akik a vizsga napján igazoltan Covid-19 fertőzésben szenvedtek vagy hatósági házi karanténba kerültek, február 5-én kapnak lehetőséget a pótlásra. A felvételi több tízezer diákot érint: a KSH adatai szerint tavaly 81 ezer tanuló vett részt a középfokú felvételin. (J. D.

„Mi lesz, ha fentről ránk zuhan valaki?”

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.01.08. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hiába pereltek a Szárhegy és Várhegy ölelte völgyben élők, mégis megépül felettük a függőhíd. Az itt lakók szerint a város úgy tesz, mintha ők nem is léteznének.
Csinos házak sora Sátoraljaújhelyen, a Májuskút utcában. Egyikről-másikról látszik, hajdan hétvégi nyaralónak építhették, s csak később bővítették a család igénye szerint, a többség azonban hagyományos, kertes ház. Becsöngetünk az egyik kovácsoltvas kapun, idős házaspár lakik a fák közt megbúvó, barátságos épületben: itt élnek fiatalkoruk óta, ide születtek a gyerekek, s itt tervezik eltölteni a hátralévő éveiket is. Hogy olyan nyugalomban-e, mint eddig, az erősen kérdéses.
– Nézzen fel az égre, mit lát? Tiszta eget, elsuhanó madarakat, békét és nyugalmat. Ha legközelebb erre jár, egy otromba függőhidat fog látni, hétszáz méter hosszan a két domb között kifeszítve, nyolcvan méteres magasságban felettünk. A pallókon turisták járkálnak majd, egyszerre akár háromszázan: ha közülük csak tíz dobja el a szemetét, három köpködi ránk a szotyit, és egy találja érdekesnek, hogy levizeljen az udvarunkba, már el lehet képzelni, milyen élet vár ránk, ha elkészül a város „nagy attrakciója”, a Szárhegyet és a Várhegyet összekötő függőhíd – panaszkodnak. A „sátoraljaújhelyi üveghíd” tervéről először 2017 februárjában lehetett hallani, ekkor jelentette be a kormány, hogy turistacsalogató látványosságot építenek a Sátoraljaújhelyen. – Amikor megszavaztuk ehhez az önkormányzat elvi támogatását, valójában azt sem tudtuk, hogy hídról van szó, mindenütt a „turisztikai attrakció” kifejezést emlegették, az csak később derült ki, hogy ez valójában egy függőhíd lenne a város egyik része felett – mondta lapunknak egy helyi ellenzéki önkormányzati képviselő, hozzátéve, hogy sok információt azóta sem tudnak a hídról, előerjesztést nem láttak róla, és szavazniuk sem kellett a pályázati kiírásról. Emlékei szerint eredetileg úgy volt, hogy a beruházás akkor nyolcszázmilliósra tervezett költségét felerészben a város állja, a másik felét uniós forrásból teszik hozzá. Később arról jelentek meg hírek, hogy a kormány 2,5 milliárd forintot különített el az akkor még üveghídként aposztrofált turisztikai attrakcióra, a Tokaj-Hegyalja fejlesztésére szánt százmilliárdos külön büdzséből. Végül a Magyar Turisztikai Ügynökség írta ki az előzetes engedélyeztetésre vonatkozó pályázatot, az azonban már nem üveghídra, hanem egy hétszáz méter hosszú kötélhídra vonatkozott. A sátoraljaújhelyi hídpálya szélessége 1,2 méter lesz, négy helyen, kétoldali 60-60 centiméteres kiszélesedéssel pedig a kiírás szerint olyan kiálló helyeket kellett tervezni, amelyeken átlátszó üveg járófelületet lehet kialakítani, hogy „az alatta elterülő táj látványát feltárják”. Csakhogy az üvegkilátók alatt nem egyszerűen a táj látványa tárul fel, hanem a völgyben élő emberek mindennapjaiba is „bekukucskálhatnak” az ott sétálók, ha pedig messzelátót is visznek magukkal, akár egész közel hozhatják magukhoz egy-egy família magánéletét. Épp ez volt az egyik ok, amiért harminc itt élő család előbb ügyfélként bejelentkezett az engedélyezési eljárásba, majd hatan közülük közigazgatási pert is indítottak a fejük fölé tervezett híd miatt. A társaság képviselője, a Májuskút utcában élő, jogi végzettségű Tóth Márton szerint fontos információkat hagytak figyelmen kívül a hatóságok, amikor engedélyezték a beruházást. Elsősorban azt, hogy nem egy lakatlan Natura 2000-es természetvédelmi terület, hanem egy házakkal teletűzdelt völgy fölött lengedezik majd a függőhíd.
– Az önkormányzat az érintett helyi lakosok elől gondosan eltitkolta ezt a számunkra káros és életveszélyes projektet, nem tartottak közmeghallgatást, ami jogszerűen csak két esetben maradhatott volna el: ha a Környezetvédelmi Hatóság eleve elutasítja a vitatott híd megépítéséhez szükséges kérelmet, vagy ha titkos katonai létesítményről lenne szó – mondta Tóth Márton. Szavai szerint az építés helyszínének megjelölésénél semmilyen utalás sincs arra, hogy egy viszonylag sűrűn lakott völgy felett tervezik megépíteni a hidat. Az itt élők szerint a beruházás az életüket, az egészségüket, és a vagyonbiztonságot is veszélyezteti, mivel sok tonnányi sodrony-kötél lesz kifeszítve a fejük felett, ami nagy szélben kilenghet, de fennáll a valós veszélye annak is, hogy az itt lakókra „fentről” üvegeket, égő cigarettacsikkeket, egyéb tárgyakat dobálnak.
– Ez itt nem Új-Zéland, ahol az emberek jogkövető magatartást tanúsítanak, s nem szemetelnek. Ez Kelet-Magyarország, ahol még azt is nehéz elérni, hogy télen eltakarítsák a havat, vagy ne az erdőbe hordják ki a sittet – érvelt Tóth Márton. Hozzátette: Magyarország „előkelő” helyezése az öngyilkossági statisztikákban sem túl biztató az itt lakók számára. – Mi lesz, ha fentről ránk zuhan valaki? – fogalmazták meg többen is félelmeiket, hozzátéve: a tervek szerint a völgyben lakók, közlekedők, dolgozók feje felett egyszerre 310-en sétálhatnak, tehát extrém esetben ennyien fognak a látványtól egyszerre ordítozni, sikoltozni, netán szemetelni vagy köpködni. A közigazgatási bíróság idén novemberben elutasította a lakók keresetét, s egy 2019-es törvényi változás miatt ez ellen már fellebbezni sem lehet, az jogerőssé vált. Kerestük az ügyben Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely fideszes polgármesterét, de kérdéseinkre nem reagált. A Magyar Turisztikai Ügynökség pedig azt válaszolta: ők csupán a projekt tervezésében vettek részt, ami 2019-ben lezárult.

Saját pénzből senki sem vágna bele ilyen beruházásba

A közbeszerzes.hu oldalon megtaláltuk a Szárhegy és Várhegy közötti kötélhíd-beruházásra vonatkozó, 2020. december 10-én megjelent ajánlattételi felhívást, amelyet Sátoraljaújhely önkormányzata tette közzé, s amely a kiviteli tervek elkészítésére, s a beruházás kivitelezésére szól. A beadási határidő 2021. január 22-e, a teljesítésre pedig a szerződéskötéstől számítva 30 hónapot – vagyis két és fél évet – ad a kiíró. A közbeszerzést a miskolci székhelyű Agilitas Kft bonyolítja. A kírás szerint a tervezett kötélhíd alapvetően közlekedési, átkelési célt szolgál, amelyet korszerű és tartós anyagok felhasználásával, de a kötélszerkezet erőjátékát jól megmutató és a hagyományos módon készített kötélhidak – például inka kötélhidak - megjelenését imitáló kialakítással kell azt megépíteni. A hegyek sziluettjéből nem állhat ki vagy nem lóghat be magas építmény, szaknyelven pilon. A szerkezet megválasztásakor kerülték a látványt befolyásoló függesztő elemek alkalmazását. Kiemelték: a híd rendkívül mozgás-, és rezgésérzékeny szerkezet, csak a stabilitást biztosító, s a tervben is szereplő lekötő szélkábel rendszerrel együtt biztonságos. A látogatók a hidat turistaösvényekről közelíthetik majd meg, a hídfők térségét kerítéssel zárják körbe, s ide csak a Zempléni Kalandpark nyitvatartási idején belül, belépőjegy megfizetését követően, beléptető kapukon juthatnak be a vendégek. A híd szerkezete kötélhíd, azaz a megfogási pontok között kifeszített kábelek a híd fő teherviselő elemei. A pontok között a kábelek belógása 27 méter, az így kialakult görbe jó közelítéssel másodfokú parabola alakú. A legmeredekebb szakaszok a hídfőknél alakulnak ki, a híd középső több száz méter hosszú szakaszán pedig egy kellemesen járható közel vízszintes szakasz adódik. Beszéltünk tapasztalt hídépítő mérnökkel, aki azt mondta, hogy a kiírás alapján ez a beruházás valóban kalandparki attrakció, aki szédül a magasban, az vélhetően nem is fog rámenni, a kötélhíd ugyanis alaposan imbolyog ilyen magasságban, akár kisebb széljárás esetén is, igaz, óránként 36 kilométeres sebességnél nagyobb szélben az üzemeltető elvileg lezárja majd a híd feljáratát. A szakértő szerint bonyolult lesz nemcsak megtervezni, de megépíteni is a világ leghosszabb függőhídjának szánt attrakciót. Egy ilyen híd megépítése szavai szerint inkább egyfajta presztízs, s korántsem biztos, hogy idevonzza az évente várt egymillió turistát. A projektre költött pénz megtérülési ideje számításai szerint legalább ötven év, nem véletlen, hogy efféle „befektetésre” leginkább az állam vállalkozik, közpénzből. Egy valódi vállalkozó saját pénzből vagy akár hitelből ilyen hosszú megtérülési idő esetén bele sem vágna a munkába.