Előfizetés

Ma is tárgyaltak a minimálbérről, de összeg még mindig nincs

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.01.08. 14:59
Kordás László
Fotó: Béres Márton / Népszava
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke annyit elárult lapunknak, hogy „történt előremozdulás”.
Konstruktívan, jó hangulatban zajlott a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek közti egyeztetés pénteken a minimálbér idei összege ügyében – állították érdeklődésünkre egybehangzóan a megbeszélés résztvevői. Azt is elmondták ugyanakkor, hogy abban állapodtak meg: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő üléséig nem akarnak további nyilvános vitát, így nem kívánnak a kérdésben nyilatkozni. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke annyit ugyanakkor elárult lapunknak, hogy „történt előremozdulás”. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke pedig azt közölte: tudomása szerint jövő héten lesz VKF-ülés, de a pontos időpontot még nem ismerik, mert még nem kapták meg a kormány illetékesétől a meghívót. Mint arról beszámoltunk: a 2003-as év kivételével 1997 óta minden év január 1-jén emelkedett a minimálbér. A 24 évvel ezelőtti bruttó 17 ezer forintról így tavaly január 1-jére 161 ezer forintig kúszott fel a dolgozóknak kötelezően megfizetendő legkisebb havi összeg. (A KSH 1992-ig visszakövethető statisztikája szerint 1997 előtt is évről évre emelkedett a minimálbér, de többnyire csak februártól vagy márciustól). Az idei január 1-je azonban úgy köszöntött be, hogy az összeg változatlan maradt. A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek nem tudtak ugyanis tavaly év végéig megállapodni az emelés mértékéről: előbbiek álláspontja 3, utóbbiaké 5 százalékon merevedett be. A kormány erre hivatkozva tolta el az utolsó pillanatban megjelent rendeletével a 2021-es minimálbérösszeg kihirdetését idénre, és egyúttal az egyeztetések januári folytatását javasolta. Ezt megelőzően ugyanakkor végig úgy vett részt a tárgyalásokon, mintha csupán passzív megfigyelő lenne, nem pedig a legnagyobb magyarországi munkáltató, az állam képviselője. Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében mintegy egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet. Őket közvetlenül is érinti az idei emelés halogatása, csakúgy, mint a gyeden lévő szülőket, nagyszülőket, a munkanélkülieket, a táppénzen lévőket. Ezeket a szociális juttatásokat ugyanis mindig az aktuális minimálbér összegéhez képest állapítják meg. Mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek végig azt szorgalmazták a tárgyalások alatt, hogy a kormány a béreket terhelő adócsökkentéssel segítse elő a megegyezést, ám mindeddig ilyen lépést nem jelentette be a kabinet.     

Novemberben megtört a kilábalás?

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.01.08. 11:43

Fotó: Népszava
A magyar ipar termelése novemberben 1,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest – ami arra utalhat, hogy a második hullám meglegyintette a magyar gazdaságot. Idén akár 60 százalék feletti növekedés is jöhet egyes hónapokban, a tavaly tavaszi leállások miatt.
Megtört az ipar lendülete, ugyanis hathavi folyamatos bővülést követően 2020. novemberében havi alapon csökkent az ipari termelés volumene, méghozzá 1,2 százalékkal (szezonális és munkanaphatással igazítva). Mindez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 3,5 százalékkal volt nagyobb a termelés. Összességében tehát bár némileg gyengébben sikerült a tizenegyedik hónap, komoly aggodalomra nincs ok – elemezte a KSH pénteki adatait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a novemberi csökkenés ellentmond a beszerzési menedzser index alakulásának. A hazai feldolgozóipari BMI már három hónapja 50 felett tartózkodik, ami bővülésre utal. Egyelőre nem közölte a KSH a részletes adatokat, így nem tudjuk pontosan, mely területek felelősek a teljesítmény romlásáért. Azonban a szűkszavú kommentárból kiderül, hogy a legnagyobb súlyú alágak, így a járműgyártás és az elektronika továbbra is bővült, míg a többi ágazat teljesítménye gyengült. Mivel a korábbi erős ipari növekedéssel fémjelzett hónapokban is ezt láthattuk, vélhetően a nagy súlyú gyártóknál bekövetkezett lassulás felelős az ipar novemberi zsugorodásáért. Előre tekintve a legnagyobb kérdés, hogy milyen mértékben veti vissza a termelést a szokásos téli karbantartási időszak, a decemberi leállás. Míg egyes gyártók a szokásosnál rövidebb leállást hajtottak végre, némely nagy gyártó, így a Mercedes december közepétől egy hónapra állította le a termelést. Továbbra is úgy látjuk, hogy a negyedik negyedévben újra zsugorodhat a GDP negyedéves bázison. Az ipar negyedik negyedévre várt összességében jó teljesítménye (év/év alapon marad a bővülés) ellenére a szolgáltatószektor kiszolgáltatottsága komoly féket jelent a gazdasági aktivitásban – írta az ING Bank elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy novemberben a legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában is csökkent a termelés volumene, így az ipari termelés növekedését csak néhány ágazat húzza. A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves szinten is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis, valamint naptárhatás miatt is. Így a negyedik negyedéves GDP-hez már pozitívan, akár 1 százalékponttal járulhat hozzá, számottevően mérsékelve az újabb korlátozások miatt. Suppan Gergely optimista a jövőt illetően: már látszik a pandémia miatt az elmúlt hónapokban az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. Tavaly összességében 5,5-6 százalék körül csökkenhetett az ipari termelés, idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt azonban érdemi, akár 14-16 százalékos növekedés is várható, idén áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés bőven meghaladhatja a 60 százalékot is. Ennek megfelelően idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez – mondta Suppan Gergely.

359,29 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.08. 08:13

Fotó: Béres Márton / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest péntek reggel a bankközi piacon.
Hét órakor az euró 359,29 forinton állt a csütörtök esti 359,61 forint után. A svájci frank jegyzése 331,34 forintról 330,81 forintra csökkent, a dolláré pedig 293,26 forintról 292,99 forintra csökkent. Az euró 1,2260 dollárra gyengült a csütörtök esti 1,2266 dollárról.