Konstruktívan, jó hangulatban zajlott a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek közti egyeztetés pénteken a minimálbér idei összege ügyében – állították érdeklődésünkre egybehangzóan a megbeszélés résztvevői. Azt is elmondták ugyanakkor, hogy abban állapodtak meg: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő üléséig nem akarnak további nyilvános vitát, így nem kívánnak a kérdésben nyilatkozni. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke annyit ugyanakkor elárult lapunknak, hogy „történt előremozdulás”. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke pedig azt közölte: tudomása szerint jövő héten lesz VKF-ülés, de a pontos időpontot még nem ismerik, mert még nem kapták meg a kormány illetékesétől a meghívót.
Mint arról beszámoltunk: a 2003-as év kivételével 1997 óta minden év január 1-jén emelkedett a minimálbér. A 24 évvel ezelőtti bruttó 17 ezer forintról így tavaly január 1-jére 161 ezer forintig kúszott fel a dolgozóknak kötelezően megfizetendő legkisebb havi összeg. (A KSH 1992-ig visszakövethető statisztikája szerint 1997 előtt is évről évre emelkedett a minimálbér, de többnyire csak februártól vagy márciustól). Az idei január 1-je azonban úgy köszöntött be, hogy az összeg változatlan maradt.
A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek nem tudtak ugyanis tavaly év végéig megállapodni az emelés mértékéről: előbbiek álláspontja 3, utóbbiaké 5 százalékon merevedett be. A kormány erre hivatkozva tolta el az utolsó pillanatban megjelent rendeletével a 2021-es minimálbérösszeg kihirdetését idénre, és egyúttal az egyeztetések januári folytatását javasolta. Ezt megelőzően ugyanakkor végig úgy vett részt a tárgyalásokon, mintha csupán passzív megfigyelő lenne, nem pedig a legnagyobb magyarországi munkáltató, az állam képviselője.
Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében mintegy egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet. Őket közvetlenül is érinti az idei emelés halogatása, csakúgy, mint a gyeden lévő szülőket, nagyszülőket, a munkanélkülieket, a táppénzen lévőket. Ezeket a szociális juttatásokat ugyanis mindig az aktuális minimálbér összegéhez képest állapítják meg.
Mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek végig azt szorgalmazták a tárgyalások alatt, hogy a kormány a béreket terhelő adócsökkentéssel segítse elő a megegyezést, ám mindeddig ilyen lépést nem jelentette be a kabinet.
