Előfizetés

A NER-rel háborúzik Erzsébetváros

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.09. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Bedöntheti a VII. kerületi önkormányzatot a Király utcai ingatlanok pere. A kötbér-számláló már 11 milliárd felett jár. Niedermüllerék a szerződés létét is vitatják.
A Király utca 23-29. szám alatt három lakóház és egy telek található (ez utóbbin még a sarokszomszéd Wichmann Tamás többszörös olimpia érmes sportoló támogatásával létesült játszótér). Az épületeket lebontanák, és az ingatlanokon egy ötemeletes hotelt építtetnének Fidesz-közeli befektetők (lásd keretes írásunkat). Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóházakat és a mellettük lévő játszóteret 2019-ben a fideszes többségű, Vattamány Zsolt kormánypárti polgármester vezette önkormányzat adta el. Ez a jelenlegi kerületvezetés jogértelmezése szerint törvénytelenül történt meg – tájékoztatta a Népszavát a jelenleg már Niedermüller Péter (DK) vezette kerület. Kifogásolják, hogy egyrészt áron alul, mindenféle pályázat nélkül, Erzsébetváros szempontjából előnytelen feltételekkel adtak túl az ingatlanokon, másrészt úgy vállaltak kötelezettségeket a szerződéssel összefüggésben, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi alapja. Az előző, fideszes vezetésű önkormányzat többek között vállalta, hogy az épületeket záros határidőn belül kiüríti, de a lakók nem tudtak kiköltözni, mert a számukra felajánlott – több esetben nagyon rossz állapotú – cserelakások felújítása nem történt meg. És bár ezeket a munkákat a kerület igyekszik befejezni, de a családok egy részét azóta sem sikerült kiköltöztetni a Király utcai házakból. Ennek következtében, szinte a szerződéskötés pillanatában kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett az önkormányzatnak, ami azóta is halmozódik, és jelenleg 11 milliárdos fenyegetést jelent a kerületnek. Összehasonlításként: ez Erzsébetváros költségvetésének csaknem fele. (A 24.hu korábbi információ szerint az ingatlanokért eredetileg kialkudott vételár 2,6 milliárd forint volt.) Az önkormányzat eddig két pert indított és büntetőfeljelentést is tett a szerződésekkel összefüggésben. Az önkormányzat mindezek révén azt szeretné elérni, hogy a Király utcai ingatlanok a tulajdonában maradjanak, azokat ne lehessen lebontani, és ne épülhessen fel a vevő Sunbelt Kft. elképzelése szerinti ötemeletes hotel. Erre egyébként még nincs érvényes építési engedély, sőt engedélykérelemről sem tud az önkormányzat.  A Király utcai tervezett ingatlanfejlesztés mellett áll az elmúlt napokban nagy vihart kavart színes múltú, Wichmann Tamás egykori kocsmájának helyet adó Kazinczy utcai épület. Ennek bontásához szintén az előző kerületvezetés járult hozzá, hogy egy minihotelt építsen a helyére a Rum Garden Kft. A 2018-ban készült értékvédelmi dokumentáció szerint az egy emeletes épületet 1867-ben húzták fel, de jelenlegi formájában alaprajzi kialakításában egyáltalán nem, míg homlokzati kialakításában az emeleti szinten részben őrzi az építéskori állapotot. A szakvélemény készítői csak a kapuzat és a lépcsőház kovácsoltvas díszítőelemeit tartották megőrzésre érdemesnek. Az épület nem élvez műemléki védettséget és bontása, illetve az új épület a kerület építési szabályzatával sem ellentétes. A belvárosi műemlékvédelemben jelentős szerepet vállaló civil Óvás Egyesület mindenesetre azt fontolgatja, hogy az UNESCO segítségét kéri az épület védelme érdekében. A kerülethez egyelőre nem érkezett be közterület foglalási engedély, amelynek megtagadását többen is javasolták a kerületvezetésének, mondván így megakadályozható a bontás. Csakhogy ez egy hivatali eljárás, amelyet kérésre le kell folytatni, s ha a kérelem megfelel az előírásoknak, akkor a kiadását nem lehet megtagadni – figyelmeztették a Népszavát az önkormányzattól.  

Offshore-hátterű cég a tulajdonosok között

A Rum Garden és Sunbelt Kft. ugyan egymástól függetlenül vásárolta meg a Kazinczy, illetve a Király utcai ingatlanokat, de az a közös bennük, hogy mindkettő több szálon is kötődik a NER-hez. A Rum Garden egyik tulajdonosa az offshore hátterű Gevin Hill Holding. Ügyvezetője, Udvari Angéla, aki több szálon kapcsolódik Lefkovics Györgyhöz, akit viszont Rogán Antallal emlegetnek együtt. A cég másik tulajdonosa az FLLGroup Hungary Zrt., amelynek ügyvezetője Kassai Szilvia tavaly augusztusig az orosz Gazprommal kereskedő Panrusgáz Zrt.-ben volt igazgatósági tag. Az FLL másik tulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek ügyvezetője, Tóth Gábor Szilárd a Fidelitas tagja volt. A Panrusgáz igazgatóságában egy ideig Szivek Norbert a Nemzeti Vagyonkezelő vezetője is feltűnt, aki akkortájt az iparipark-fejlesztésekre milliárdos tőkével létrejött állami NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. felügyelőbizottságának is vezetője volt a tulajdonos állam képviselőjeként. A céget pedig 2019 júniusáig Török Zsombor vezette, aki egészen tavaly nyárig a Király utcai ingatlanokat megszerző Sunbelt Holding vezérigazgatója is volt. Jelenleg az egyik leányvállalatot irányítja. 

A Wichmann-ház története

A Wichmann Tamás olimpikon egykori kocsmájának helyet adó épület története egészen 1834-ig nyúlik vissza, amikor is a magyar kártya lapjait megrajzoló kártyafestő vette meg az akkor még földszintes épületet, hogy ott rendezze be a nyomdáját. Később működött itt bordélyház, tejcsarnok, üzemi étkezde is. A bulinegyed történelmi magjában, a Kazinczy utca 55. szám alatti épületet végül a Wichmann-házaspár eladta a Rum Garden Kft.-nek. Ahogy arról a Falanszter blog elsőként beszámolt: a cég 2019-ben bontási engedélyért folyamodott a kormányhivatalhoz, amelyet még abban az évben meg is kapott. Az építési engedélyt tavaly júliusban szerezte meg egy 12 szobás szállodához - ásta ki a blogot író Jamrik Levente. 

Jószerivel csak a homlokzatot hagyják meg

Áldását adta a kormány az Agrárminisztérium átépítésére. Az irodák mellett lesz benne hungarikumokat áruló mintapince és trianoni kiállítás is. Mindez része a Kossuth tér és az Országház tágabb környezetének megújítását célzó Steindl Imre Programnak, amelynek keretében újabb építkezések indulnak idén. A Kúria épületét csupán felújítják, az Agrárminisztérium 1887-ban átadott, elve államigazgatási célra készült palotáját viszont teljesen átépítik. A palota alá három szintes 260 autó befogadó mélygarázst vájnak. Ennek 23 százalékát az Alkotmány utca túloldalán lévő Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum), 77 százalékát a földművelésügyi tárca munkatársai kapják használatba – derül ki a csütörtöki kormányhatározatból. Ehhez azonban el kell bontani a meglévő épület legkevesebb felét, jószerivel csak a Kossuth tér felőli homlokzat marad érintetlen. Eltűnik a Kozma Ferenc utcára néző szinte teljes hátsó szárny, valamint a belső udvarok körüli traktusok a középső kivételével. Az új épület tehát legalább fele részben új lesz, ami súlyos kérdéseket vet fel a hazai műemlékvédelmet illetően. Az eredeti épületről készült értékleltár szerint az elbontandó részek közül a keleti homlokzat és valamennyi belső udvar homlokzata műemléki értéket képvisel, akár csak a melléklépcsőházak és az udvarok körül végigfutó keresztboltozatos közlekedők. Szerencsére az oszlopos előcsarnok, a középső udvar, a két díszes főlépcsőház és a Kossuth térre néző miniszteri helyiségcsoport megmarad. A Kozma utca és a Kossuth tér között a belvárosi Parisi Udvarhoz hasonlatos belső passzázst hoznak létre. Az Alkotmány utca felőli részen a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyhez kötődő kiállítóhely nyílik, illetve kialakítanak egy hungarikumok bemutatására és árusítására szolgáló mintapincét és egy éttermet is. Az épületben lesz egy külön étkezde a minisztérium és a Kúria dolgozóinak. A két épületnek közös lesz a fűtési és épületfelügyeleti rendszere is, hogy az Igazságügyi Palotához a lehető legkisebb mértékben kelljen hozzányúlni. Így is kicsi lesz a célra, ezért a kormányhatározat szerint a közelben lévő épületekben is lesznek irodái a Kúriának. 
A Földművelésügyi Minisztérium épületrekonstrukciójának célja a Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti gazdagságának hiteles helyreállítása és ezzel az épület Kossuth Lajos téren betöltött városképi szerepének rehabilitálása, valamint a jelen kor követelményeinek megfelelő irodák kialakítása a minisztérium dolgozói számára – válaszolta a Népszava kérdésére Wachsler Tamás, a SIP programigazgatója, aki szerint a több mint egy éve folyó előkészítő munka, illetve a koncepció kidolgozása során maximálisan tekintettel voltak az örökségvédelmi szempontokra és rigorózusan betartják a műemlékekkel kapcsolatos jogszabályokat. Az épület külső homlokzatait Bukovics Gyula tervei szerint állítják helyre, beleértve az időközben elpusztult építészeti elemeket és szobrokat. A hátsó traktus elbontását az eredendően hibás alaprajzi rendszerrel magyarázta Wachsler, amelynek következményeként az irodák nagy részébe most kevés természetes fény jut. Erre megoldást kellett találni. Az átalakítás ugyan – ismeri el – egyes épületrészek ideiglenes elbontásával jár, de ez nem érinti a műemléki dokumentációban felsorolt értékeket. Így megőrzik a homlokzatokat, restaurálják az értékes belső tereket, mint például a középső udvar menti keresztboltozatos térsort és a főlépcsőházakat is. Az épület belső traktusainak egyes részeit és a hátsó szárnyat szintén elbontják, de azután „hiteles visszaállítják”. Az egykori Igazságügyi Palota reprezentatív épületének rekonstrukciója a műemléki értékek méltó helyreállítását és az eredeti funkció visszaállítását célozza. A teljes épület műemlék, így csak az utólag beépített, értéket nem képviselő részeket bontják el. Cserébe helyreállítják a meglévő és elpusztult eredeti épületelemeket, visszahozzák az elhurcolt festményeket, szobrokat és bútorokat. Hamarosan mindkét épület tervezése befejeződik. A kivitelezői tendert a kiviteli tervek véglegesítése után, várhatóan 2021 második negyedévében írják ki. A feltételes beszerzés során – a kivitelezés költségeinek mérséklésében használt – árlejtéses eljárást fogják alkalmazni, majd annak lezárulta után, a nyertes ajánlat ismeretében kérik a kormánytól a szükséges forrás biztosítását. A kivitelezés várhatóan még idén megkezdődik, de az átadás határidejét csak a tender lezárulta után lehet meghatározni. - SZ. A.

A Semmelweist is utoléri a magánosítás

Danó Anna Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.09. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az intézmény 2022. januárjától már alapítványi formában működhet.
A Semmelweis Egyetem sem ússza meg a magánosítást. Információink szerint erről tájékoztatta Merkely Béla rektor csütörtökön a rektori értekezletet és a szakszervezeteket. Az intézmény 2022. januárjától már alapítványi formában működhet. A váltás konkrét tervei nyárig elkészülnek. Az átalakítás adminisztratív előkészítésére 600 millió forintot kap a kormánytól az évi mintegy 130 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó Semmelweis. Hasonlóan az alapítványi gazdálkodásúvá eddig átalakított felsőoktatási intézményekhez, az egyetemi autonómiát felváltaná a kuratóriumi irányítás. (Egyelőre nem tudni semmit a felállítandó kuratóriumról, és az egyetem feltőkésítésének részleteiről.) Az átalakulásról szóló bejelentés új megvilágítást ad annak is, hogy tavaly októberben kancellárváltás volt a Semmelweis Egyetem élén. A kormány új küldöttje Pavlik Lívia lett. Ő korábban hat évig a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja volt, és így kulcsszereplője is az ott már lezajlott magánosításnak. Lapunk úgy tudja: a rektor az új működtetési formától azt reméli, hogy a jövőben több forráshoz juthat a Semmelweis Egyetem. Az universitás évek óta el akarja érni, hogy bekerüljön Európa 100 legnagyobb egyeteme közé. Forrásaink szerint ehhez sok mindenen kellene változtatni, s ezekhez sok-sok beruházás kell. Mind az egyetemi infrastruktúra, mind az oktatás és a kutatás jelentős bővítésre, átalakításra szorul. Egyelőre kérdés az is, hogy az új működési forma teremt-e alkalmat arra a jó ideje lebegtetett tervre, miszerint az oktatás és a betegellátás egységét megbontanák, azaz az egyetemi klinikákat leválasztanák az egyetemről.  A Semmelweis Egyetem alapítványi fenntartásba kerülésének terve egy lassan két éve indult folyamat része lehet. Ugyanakkor a napokban megjelent hírek – a magyarnarancs.hu információi szerint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, a hvg.hu szerint pedig a Pécsi Tudományegyetem is magánalapítványokhoz kerülhet – egy tavaly nyár óta megválaszolatlan kérdésre is választ adhatnak. Tavaly júliusban ugyanis a Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma kiadott egy aggódó hangvételű állásfoglalást az egyetem egységének megőrzéséről.  A szeged.hu akkor arról írt, hogy az intézménytől elvehetik az egészségügyi karokat, s a többi orvosképző egyetem átszervezésével egyetlen „nemzeti orvosegyetem” jöhet létre. A hírt nem sokkal később valamennyi érintett intézmény vezetése cáfolta, ám most már világosan látszik, mi állhatott a dékánok aggodalma mögött: a vidéki tudományegyetemek modellváltásának tervezése már akkor megkezdődhetett. Bár az alapítványosítás tényéből még nem következik, hogy végül mégis lesz egy önálló, egységes orvosegyetem, a modellváltás utat nyithat az orvosképzés átszervezése előtt.  

Felsőoktatási átszervezés

A magyar egyetemek közül elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem került alapítványi fenntartásba még 2019. júliusában, majd egy évvel később, 2020 nyarán az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem is vagyonkezelő alapítványokhoz került. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet szeptemberben adták át egy, az intézmény fenntartására létrehozott alapítványnak, meglehetősen botrányos körülmények között. Egy tavaly novemberi törvényjavaslat szerint idén februártól a Szent István Egyetem, szeptembertől a veszprémi Pannon Egyetem is alapítványokhoz kerül; előbbi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik majd tovább. A modellváltással a kormány célja – hivatalosan – a versenyképesség növelése és a jelenleginél kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése. Ugyanakkor – ahogy azt a Színház- és Filmművészeti Egyetem példája jól mutatja – a politikai kinevezettekkel teletömött alapítványi kuratóriumokkal az egyetemi autonómiát is „rugalmasabban” tovább lehet szűkíteni, az állami vagyon megbízható kezekbe juttatásáról nem is beszélve.  J.D.

Elindult a számmágia: szépségtapasszal egyenesítené ki a halálgörbét a kormány

Gulyás Erika Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.09. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Új megközelítéssel javítana a miniszterelnök a járványstatisztikák megítélésén, de a számok így sem őt igazolják.
„Meg tudjuk mondani, hogy Magyarországon mennyien haltak meg 2020-ban összességében. És azt is tudjuk, hogy mennyien haltak meg 2019-ben. És a kettő közötti különbséget kis korrekciókkal tekinthetjük úgy, az a Covid-áldozatoknak a száma.” – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő péntek reggeli rádiónyilatkozatában. Ennek a számítási módnak szerinte azért van jelentősége, mert a korábbi adatok alapján nehéz volt összevetni a statisztikákat: néhol ugyanis Európában csak azokat rögzítették, akik közvetlenül a Covid miatt haltak meg, másutt viszont, így például Magyarországon, minden fertőzött áldozatot a vírus áldozataként regisztráltak. A december közepéig közzétett halálozási adatok alapján nem mutatkozik nagy különbség a kétféle számítási mód között – legalábbis látszólag. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 január elseje és december 13-a között 6211-el többen haltak meg Magyarországon mint 2019 azonos időszakában. December 13-án pedig 6965 koronavírus áldozatról tett jelentést az operatív törzs. Csakhogy akad több olyan tényező, amit a kormányfő figyelmen kívül hagyott, de legalábbis nem említett rádiónyilatkozatában. Mindenekelőtt az, hogy csak márciusban jelentették be az első magyarországi fertőzöttet. Márpedig 2020 első két hónapjában – tehát még a járvány berobbanása előtt – 3300 fővel kevesebben haltak meg, mint 2019-ben. Ha ezt figyelembe véve márciustól, tehát az első fertőzött azonosításától vetjük össze az adatokat, akkor már másféle kép bontakozik ki. 2020 március eleje és december 13-a között 9544-el többen haltak meg Magyarországon mint 2019 azonos időszakában. Ehhez képest December 13-án 6965 koronavírus-áldozatot jelentett az operatív törzs. A múlt év eleji adatok kapcsán Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke, statisztikus egyetemi oktató lapunk érdeklődésére kiemelte: 2017 és 2019 első negyedéve is kiugróan magas halálozást hozott az erős influenza járványok következtében, ehhez viszonyítva 2020 sokkal jobban indult. – Az egymást követő évek ilyen eltérő halálozása azonban nem meglepő, jellemzően minden második év hoz több áldozatot követelő influenza járványt, ezért korábban a KSH is kétéves halálozási adatokkal dolgozott az eltérések kiegyenlítésére – tette hozzá a szakértő. Egy lapunknak nyilatkozó epidemiológus szerint a tavalyi „többlethalálozásoknak kevesebb mint nyolcvan százaléka lehetett covid halálok, de a különbséget később elemezni kell majd.” A tisztánlátáshoz viszont elengedhetetlen lesz a pontos halálokokat megnevező statisztikák elkészítése, és nyilvánosságra hozatala. A 2020-as halálozási statisztikákat ugyanis sokféle hatás befolyásolhatja: ilyen például az, hogy a korlátozások miatt tavaly kevesebb baleset történt – vagyis ez jótékony hatással volt az összesítésekre. Ugyanakkor ellentétes irányú hatások is akadtak: például az, hogy feltételezések szerint az egészségügy leállítása miatti megfelelő ellátás híján nagy lehet a nem covidos többlethalálozás. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett, nem igaz a miniszterelnök kijelentése, hogy az eltérő statisztikai adatrögzítés miatt nem hasonlíthatók össze a magyar és a nemzetközi halálozási statisztikák, hiszen a megbetegedést és annak szövődményeit, s az elhalálozás tényét mindenhol rögzíteni kell. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) népegészségügyi szakértője kifejezetten veszélyesnek nevezte, „ha egy kormányfő járványügyi szakembernek képzeli magát”, mert – mint mondta – abból ilyen csúsztatások születnek. Mert igaz ugyan, hogy 2020 ismert halálozási adatai sokáig jobbak voltak az egy évvel korábbinál, de októberben 15, majd novemberben már ötven százalékos volt a halottak számának emelkedése, és a magyar adatok nemzetközi összehasonlításban mind a mai napig kifejezetten rosszak. Az utolsó 14 nap mutatói szerint az EU tagállamok és Nagy-Britannia 28-as listáján az új fertőzöttek lakosságszámhoz viszonyított számát tekintve jól állunk, a 22 helyen vagyunk, de halálozásban a 6. helyet foglaljuk el – tette hozzá. Kökény Mihály szerint ezekben a kifejezetten a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható halálesetekben nagy valószínűséggel az egészségügyben dolgozó, intenzíves ellátásra felkészített személyzet létszámhiánya, a szervezetlenség és a magyar lakosság nemzetközi összevetésben is rossznak tekinthető egészségi állapota köszön vissza.

Nő az áldozatok száma

Meghalt 115 beteg, az elhunytak száma így 10 440-re emelkedett. Újabb 2907 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu pénteken. 5297 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 372-en vannak lélegeztetőgépen.

Középiskolák: marad a távoktatás

Február 1-jéig meghosszabbítják a járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket, a középiskolákban is marad az online oktatás – jelentette be Orbán Viktor. A kormányfő ismertette: eddig 42 549 egészségügyi dolgozót oltottak be. A hétvégén már minden olyan idősotthonban oltanak, amelyben 150-nél többen élnek. Hozzátette: a jelenlegi adatok szerint az idősotthonok lakóinak mintegy 80 százaléka, a dolgozóknak viszont csak 50 százaléka vállalja az oltást. Hangsúlyozta: az oltások biztonságosak és szükségesek, és ha sor kerül rá az oltási tervben, akkor ő is beoltatja magát. A munkanélküliségi adatokról Orbán Viktor azt mondta: a válság előtti állapotnál 26 ezerrel dolgoznak kevesebben, ennyi az elveszített munkahelyek száma – kevés ilyen ország van a világon –, ráadásul "ezt is vissza fogjuk nyerni". Annak kapcsán, hogy novemberben 26 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint a járvány előtt Katona Tamás, a KSH volt elnöke lapunknak azt mondta: a foglalkoztatási adatokat negyedéves bontásban szokás mérni, így egy kedvező havi eredmény ugyanolyan torzítás, mint egy rossz év után bekövetkezett halálozási visszaesés eredményként való bemutatása, anélkül, hogy lehetne tudni a halál okát.