Előfizetés

30 millió forintot ad a Pozsonyi csata-film készítőinek Kásler

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.09. 14:53

Fotó: Magyarságkutató Intézet
Jöhet a Honfoglalás kora című ismeretterjesztő sorozat.
Úgy tűnik, hiába keltett felháborodást a téma szakértői körében a Pozsonyi csata című film, a produkció gyártója, a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. 30 millió forintos támogatást kap a folytatásra, a Honfoglalás kora című ismeretterjesztő sorozat megvalósítására. A Nemzeti Kulturális Alap honlapján olvasható összesítésben a Válasz Online vette észre a 30 millió forintos tételt, amelyet a „miniszteri támogatások” keretéből állnak. A Pozsonyi csata című filmet, amelyet karácsony előtt Tóth Gabi és Fankadeli közös dalával harangoztak be, és amelyben egy számítógépes játék szoftverével animálták a csatát, számos kritika érte, többen egyszerűen történelemhamisítással vádolták. Az intézet mindenesetre hasonló módszerrel készít 12 részes sorozatot a honfoglalásról. A filmet nyilvánosan kritizáló két régész már nem dolgozik a Magyarságkutató Intézetnek, amely a filmet jegyzi.  

A bitcoin az új arany

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.09. 07:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hatalmas áremelkedés előtt áll a világ legismertebb digitális valutája, amelyet a Wall Streeten az arany alternatívájának tekintenek, mások meg egy vallásnak.
Az elmúlt egy évben folyamatosan szárnyalt a világ vezető digitális pénzének, a bitcoinnak az ára. A múlt év elején még csak nyolcezer dollárt ért egy egység, ezzel szemben a hét elején 33 ezer dollárt adtak érte, tegnap pedig már 41 ezer dolláron jegyezték. Ez a szárnyalás a profitra amúgy a Covid-19 okozta válság alatt sem panaszkodó New York-i brókerek figyelmét is felkeltette, és nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt hetekben a korábbi őrületnél is nagyobb felhajtás alakult ki a bitcoin piacán. Az egyik legnevesebb New York-i bankház, a JP Morgan elemzői a héten azzal álltak elő, hogy a digitális pénz ára a közeljövőben akár 146 ezer dollárig is emelkedhet. Vagyis, míg az elmúlt évben a bitcoin árfolyama megnégyszereződött, a trend tovább folytatódik, ami már az olyan klasszikus befektetési eszközök, mint az arany szerepét is befolyásolja, hiszen a befektetőket a digitális pénz felé tereli – írta a Marketwatch üzleti portál. A befektetők számára az is fontos vonzerő, hogy míg a világ nagy jegybankjai a válság alatt hatalmas mértékben növelték a pénzmennyiséget, addig a bitcoinok folyamatosan csökkenő ütemben keletkeznek, vagyis a kereslet hatására drágulnak. A bitcoin és más kriptovaluták térhódítást és leszivárgását a mindennapokba jól jelzi, hogy az egyik legismertebb fizetési szolgáltató, a PayPal lehetővé tette mintegy 240 millió amerikai ügyfelének, hogy rajta keresztül bitcoint, litecoint, illetve ethereum ether-t vásároljanak, illetve ezeket mindennapi tranzakciókra használják. Ezen szabályozási és infrastrukturális fejlesztések következtében a Wall Streeten komoly befektetési célpont lett a bitcoin. A már eddig bekövetkezett áremelkedés és a várható további növekedés miatt Rick Reider, a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója, a BlackRock befektetési igazgatója nemrégiben megjegyezte, hogy a bitcoin akár átveheti az arany helyét. A JP Morgan elemzői szerint nem kétséges, hogy ez a verseny az arannyal, mint alternatív befektetési eszközzel az elkövetkező években is folytatódik, tekintve, hogy idővel befektetési piacon egyre nő az kriptopénzek elismertsége. Ugyanakkor a bitcoin áremelkedését fékezheti az árfolyam szélsőséges ingadozása miatti bizonytalanság. A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet kitalálói a 2008-as pénzügyi válságot követően hoztak létre. A rendszer nyitott, a főkönyvére minden bitcoin tulajdonos rálát anélkül, hogy a tranzakcióik részvevőit azonosítanák. Ez a nyitott főkönyv adja a rendszer biztonságát a lopásokkal szemben. A rendszert úgy építették fel, hogy évről évre egyre kevesebb bitcoint lehet bányászni – hatalmas energiát felzabáló célszámítógépek segítségével –, így a rendszerbe kerülő egységek száma véges. Ez elvileg garantálja az árfolyam folyamatos emelkedését, persze amíg megvan ehhez a piaci bizalom. A bitcoin eredetileg egy internetes fizetőeszköznek indult, ám mára értéke és várható árfolyamalakulása miatt az befektetésként tekintenek rá. Jelenleg körülbelül 900 új bitcoint "bányásznak" naponta, és csak három a nagy piaci szereplő - a PayPal, a Square és a Grayscale Bitcoin Trust - napi több mint 900 bitcoint vásárol a befektetői kereslet kielégítésére. Már önmagában ez is magyarázza az áremelkedést. Bill Miller, a Miller Value Partners alapítója szerint ha az infláció megemelkedik, de még akár enélkül is, több amerikai cég dönthet úgy, hogy készpénztartalékának egy kisebb részét bitcoinra váltja, a több lábon állás nyújtotta biztonság reményében. A nagy fellendülés ellenére maradtak szkeptikusok is bőven, élükön mindjárt a legendás omahai bölccsel, Warren Buffet befektetési szakemberrel, aki volt a világ leggazdagabb embere is. A most kilencven éves, puritán Buffet szerint a bitcoin pénzpiaci patkányméreg, mert nincs értéke és csak egyet tehet vele az ember, hogy eladja. A milliárdos azt azt is elmondta, hogy nem rendelkezik bitcoinnal, soha nem is fog, igaz ajándékba már kapott. Korábban Buffett úgy nyilatkozott, hogy kriptovalutáknak egyszer rossz végük lesz. Miller szerint Buffetnek lehet, hogy igaza van, a bitcoin patkányméreg lehet, de az is elképzelhető, hogy a patkány a készpénz. Ezzel szemben mások a bitcoin körüli felhajtást egy vallásnak tekintik.    

Az európai jegybankok a veszélyt látják

A bitcoin legnagyobb gyengesége – de ugyanez elmondható többi kriptovalutáról is -, hogy nincs mögötte kibocsátó állam, ezért a pénzügyi hatóságok sem tudják ellenőrizni a vele kapcsolatos ügyleteket. Ennek ellenére főként a jóval magasabb piaci kultúrájú országokban az elmúlt években kialakultak azok a mechanizmusok, amely a kockázatok ellenére elfogadhatóvá tették például a bitcoinnal való kereskedést. A jogi szabályozatlanság miatt az európai hatóságokhoz hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddig minden évben felhívta a figyelmet a kriptovalutákkal kapcsolatos kockázatokra. Az MNB nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket, a – magyar jogrendben ismeretlen – nyereségrészesedési jog forgalmazása pedig akár jogosulatlan betét/pénzeszköz gyűjtésének minősülhet – írták egy tavalyi közleményükben. Ezen eszközök árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, s bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket. Átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező fogyasztóknak kockázatos ezekbe fektetni – olvasható a jegybank legutóbbi közleményében. Ugyanakkor a kriptovaluták kihívást is jelentenek a hagyományos pénzrendszerekkel szemben, több jegybank elméleti síkon elkezdett gondolkozni a jegybanki digitális pénzek lehetőségein, ám az elmúlt egy évben a világ jegybankjai egészen más problémával voltak elfoglalva. 

Ma is tárgyaltak a minimálbérről, de összeg még mindig nincs

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.01.08. 14:59
Kordás László
Fotó: Béres Márton / Népszava
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke annyit elárult lapunknak, hogy „történt előremozdulás”.
Konstruktívan, jó hangulatban zajlott a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek közti egyeztetés pénteken a minimálbér idei összege ügyében – állították érdeklődésünkre egybehangzóan a megbeszélés résztvevői. Azt is elmondták ugyanakkor, hogy abban állapodtak meg: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő üléséig nem akarnak további nyilvános vitát, így nem kívánnak a kérdésben nyilatkozni. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke annyit ugyanakkor elárult lapunknak, hogy „történt előremozdulás”. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke pedig azt közölte: tudomása szerint jövő héten lesz VKF-ülés, de a pontos időpontot még nem ismerik, mert még nem kapták meg a kormány illetékesétől a meghívót. Mint arról beszámoltunk: a 2003-as év kivételével 1997 óta minden év január 1-jén emelkedett a minimálbér. A 24 évvel ezelőtti bruttó 17 ezer forintról így tavaly január 1-jére 161 ezer forintig kúszott fel a dolgozóknak kötelezően megfizetendő legkisebb havi összeg. (A KSH 1992-ig visszakövethető statisztikája szerint 1997 előtt is évről évre emelkedett a minimálbér, de többnyire csak februártól vagy márciustól). Az idei január 1-je azonban úgy köszöntött be, hogy az összeg változatlan maradt. A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek nem tudtak ugyanis tavaly év végéig megállapodni az emelés mértékéről: előbbiek álláspontja 3, utóbbiaké 5 százalékon merevedett be. A kormány erre hivatkozva tolta el az utolsó pillanatban megjelent rendeletével a 2021-es minimálbérösszeg kihirdetését idénre, és egyúttal az egyeztetések januári folytatását javasolta. Ezt megelőzően ugyanakkor végig úgy vett részt a tárgyalásokon, mintha csupán passzív megfigyelő lenne, nem pedig a legnagyobb magyarországi munkáltató, az állam képviselője. Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében mintegy egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet. Őket közvetlenül is érinti az idei emelés halogatása, csakúgy, mint a gyeden lévő szülőket, nagyszülőket, a munkanélkülieket, a táppénzen lévőket. Ezeket a szociális juttatásokat ugyanis mindig az aktuális minimálbér összegéhez képest állapítják meg. Mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek végig azt szorgalmazták a tárgyalások alatt, hogy a kormány a béreket terhelő adócsökkentéssel segítse elő a megegyezést, ám mindeddig ilyen lépést nem jelentette be a kabinet.