Előfizetés

Horvátországban újra rengett a föld

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.10. 07:33

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
A földrengést a lakosság Magyarországon is érezte, de a katasztrófavédelemhez nem érkezett károkról bejelentés.
A múlt hét eleji földrengések, majd a szerdai utórengés után újabb földrengés volt Horvátországban szombaton este, amelyet Magyarországon is érzékelni lehetett - közölte az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa az MTI-vel. Timkó Máté szeizmológus közleménye szerint helyi idő szerint este 10:29-kor mintegy 7 km-es mélységben 4,9-es magnitúdójú földrengés keletkezett Horvátországban, Petrinja község közelében. A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint a földrengés 4,5-es erősségű volt, középpontját Zágrábtól 59 kilométerre délkeletre teszik. Károkról, áldozatokról egyelőre nem tudósított a HINA. A földrengést a lakosság Magyarországon is érezte - tette hozzá a szeizmológus. A katasztrófavédelemhez nem érkezett károkról bejelentés. Szerdán az 5,3-es magnitúdójú utórengés 17 óra 1 perckor keletkezett Horvátországban, Petrinja község közelében. Akkor a magyar obszervatóriumhoz Nagykanizsáról, Komlóról és Budapestről is érkeztek bejelentések a földmozgás érzékeléséről. Múlt hétfőn és kedden két erősebb - 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű - földrengés rázta meg Közép-Horvátországot; a katasztrófának hét halálos áldozata és 28 sérültje van. A horvát kormány hétfőn természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló (Sisak-Moslovacka) megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit.

Szabad szemmel: Nagyon sötét kort idéz Trump amerikai ámokfutása

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.10. 07:16

A nácik annak idején úgy vélték, hogy a rádióval kiütik a nyeregből a sokszínű sajtót, az amerikai elnök a Twitterről gondolta ugyanezt.
New York Times Trump sosem vette komolyan a választási demokráciát, és nem fogadta el annak amerikai változatát sem – állapítja meg Tymothy Snyder, a neves történész, akinek több könyve megjelent magyarul is. „Amerikai szakadék” c. elemzésében ugyanakkor nem tartja különösebben meglepőnek, hogy ennyire hittek az elnökben, miután azt hirdette, amit azok gondoltak, vagy mások vallottak a környezetükben. Platon hívta fel egykor a figyelmet a veszélyre, hogy a végén csupa bólogatójános veszi körül a zsarnokokat. Arisztotelész pedig azért aggódott, mert egy gazdag és tehetséges demagóg túlságosan is képes befolyásolni a tömegek meggyőződését. Hogy Trump megpróbálta megfordítani a választás eredményét, azért nagyon sok republikánus honatyát is felelősség terheli. Nem mondtak neki ellent már a kezdetektől fogva, inkább hagyták, hogy hajtogassa téveszméjét a választási csalásról. Ugyanakkor az eredmény megtámadását shownak tekintették: némi késedelmet okoz ugyan, de a végső kimenetel szempontjából nem oszt és nem szoroz. Ám ennek meglett a maga ára, mert ha egy választott intézmény ellenzi a választást, akkor az felhívás a saját megbuktatására. Ahol az igazság már nem számít, az a fasizmus előszobája. Amikor nem ragaszkodunk többé a tényekhez, akkor átengedjük a hatalmat olyanoknak, akik – megfelelő gazdagság és karizma birtokában – a látványban utaznak. Ha nincs közmegegyezés bizonyos alapvető tényekről, akkor nem jöhet létre a civil társadalom, amely képes megvédeni magát. Az igazság utáni politika mindig elkoptatja a jogállamot és helyette mítoszokat vet be. Már az ősszel világos volt, hogy Trump puccsra készül. Mint az egykori fasiszta vezetők, pl. Hitler, ő is az igazság kizárólagos forrásaként állította be magát. A nácik annak idején úgy vélték, hogy a rádióval kiütik a nyeregből a sokszínű sajtót, az amerikai elnök a Twitterről gondolta ugyanezt. Egészen páratlan mértékben hazudozott, általában kis dolgokban, de ezek összeadódtak. Voltak azután közepes méretű hazugságai is, pl. hogy Oroszország nem segített a megválasztásában, de az ilyen állítások általában jellemzik napjainkban a hatalomra törő autokratákat. Így Orbán a csekély számú muzulmán menekültet országos gonddá fújja fel. Ám az igazán lényegesek a nagy hazugságok, lásd, amit Sztálin mondott az egykori ukrajnai éhínség okairól vagy Hitler antiszemitizmusát. Trump részéről az igazán veszélyes az volt, amikor bejelentette, hogy megnyerte a választást, noha valójában vesztett. Hogy ennyien hitelt adjanak neki, ahhoz azonban valóságos összeesküvés elméletre volt szükség.
Guardian London főpolgármestere arra emlékeztet, hogy sokan mondogatták: dicstelenül ér majd véget Trump elnöksége, ám a legtöbben nem adtak hitelt a figyelmeztetésnek. A munkáspárti Sadiq Khan, aki pakisztáni bevándorló családban született és négy éve látja el tisztségét, úgy véli, hogy az amerikai törvényhozás lerohanásának ébresztőül kell szolgálnia a világ számára. Hiszen az elnök a fasiszta csőcseléket arra uszította, hogy az erőszakosan másítsa meg a választás eredményét. De hát már öt éve építgette a maga szélsőjobbos mozgalmát. A múlt század 30-as éveiből, a fasiszta diktátoroktól és erős emberektől vette hozzá a forgatókönyvet. Egymás ellen fordította a polgárokat. Kihasználta a gazdasági gondokat, hazudott, hogy félelmet keltsen a másokkal szemben. Alapvető tényeket kérdőjelezett meg a járvány kapcsán, ugyanakkor nem lépett az emberéletek és munkahelyek megmentésére. Aláásta a demokrácia alappilléreit: a törvény előtti egyenlőséget, a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, sőt még a választásokat is. Sajnos, a sorra érkező jelzéseket szándékosan nem vette figyelembe egy sor illetékes, politikus, elemző, megfigyelő a világban. De ez így nem mehet tovább, mert semmi biztosíték nincs arra, hogy másutt is olyan ellenállóképesek lesznek a demokráciák, mint az USÁ-ban. Főleg, hogy még csak most jönnek a Covid-19 rettenetes gazdasági következményei, amelyek a történelmi tapasztalatok szerint elősegítik a fasizmus felemelkedését. Ráadásul Trumppal nem tűnik el az effajta szélsőjobbos politika. Orbán, Bolsonaro, Erdogan, Duda és Salvini ugyanezt képviseli. Biden ugyanakkor megmutatta, hogy egy érzékeny demokratikus politikus miként egyesítheti az embereket ennek a szélsőséges nacionalista populizmusnak az elutasítására. A politika paletta két oldalának nem szabad haboznia, hogy összefogjon a rasszizmus és a diszkrimináció ellen. Hogy felszólaljon a kisebbségek védelmében és támogassa az egyenlőséget. Továbbá küzdjön a gazdasági igazságtalanságok, illetve a lehetőségek hiánya ellen, mert mindkettők táptalajt képez a szélsőjobb számára.
Der Standard Az amerikai törvényhozás megszállása szerencsére kudarcot vallott, ám sok helyütt továbbrta is erősek az esztelen, nacionalista tiltakozó mozgalmak, a trumpizmusnak hosszú az árnyéka. Mert ugyan már nagyjából letűntek a színről az olyan erők, mint a német Pegida vagy a francia sárgamellényesek irányzata, illetve igazából csak átalakultak. Mostanában például a sokfelé a vírustagadók képében jelentkeztek. És nem szabad őket alábecsülni, mert a leszakadt, vagy magát leszakadtnak érző alsó középrétegek részéről kirobbanhat az alaktalan, de erőszakra kész tiltakozás. Hívei szembeállnak mindennel, ami bejáratott politikai intézménynek, gyakorlatnak számít. Szükség esetén készek beállni egy tekintélyelvű vezér mögé. Radikális kisebbségről van szó, ám bizonyos történelmi helyzetekben nagyon is ütőképesnek bizonyulhat. Leglátványosabb megnyilvánulása éppen a Capitol Hill megszállása volt. Elbukott, mert nem tökéletesen szervezett államcsínyként vágtak bele, hanem a csőcselék randalírozott. És mivel Trump, a hepciáskodó felbújtó mégsem bizonyult elszánt vezetőnek. De ezek a részben felfegyverzett tömegek továbbra is jelen vannak. Teljesen elidegenedtek. Másutt Orbán, Kaczynski, Erdogan, Bolsonaro és Modi nem habozott, hogy a hatalom megragadására használja fel ezeket a jobboldali-populista fundamentalista erőket. Mindannyian karizmatikus autokraták, akik populista-nacionalista hullámot meglovagolva jöttek fel, majd utána hozzáláttak a jogállam és a demokrácia lebontásához. Visszaszorításukra végre fel kell adni a megbékítésüket célzó próbálkozásokat. A másik oldal egy részével azonban meg lehet kísérelni a vitát. A legfőbb azonban az, hogy maradjunk éberek, és ismerjük fel a veszélyt a „bolondok” mögött, illetve azonnal lépjünk fel velük szemben. Hiszen sok amerikai korábban azt állította, hogy náluk nem lehetséges olyasmi, mint a törvényhozás lerohanása. Aztán láttuk, mi lett belőle.
Deutsche Welle A Gazprom jelentős pozíciókat veszít Közép- és Délkelet-Európában, így elvileg lehetséges, hogy Magyarországon hamarosan lemegy a földgáz ára. Két új vezeték, valamint a horvátországi Krk szigetén elkészült gázátfejtő folytán nagyon úgy néz ki, hogy az óriáscég elveszti monopolhelyzetét a horvát és a bolgár piacon. Bulgária immár azeri energiahordozót kap a vadonatúj Transzadriai Vezetéken (TAP) keresztül. És a horvátok sem csupán az orosz földgázra kénytelenek támaszkodni, sőt az új forrásokból szállíthatnak Magyarországnak és Ukrajnának is. Pedig idáig ők voltak az orosz szénhidrogén legnagyobb megrendelői a térségben, de most alighanem jelentősen csökkentik az átvett mennyiséget. A régióban azonban a fő partner Magyarország és már épül a Török áramlat leágazása, amely várhatóan a jövő évtől egészen a Bécs közeli Baumgartenig viszi majd az orosz gázt. Addig marad az ukrajnai tranzit, csak közben belépett a horvát konkurencia. Így előreláthatólag esni fog az ár, és a térség országai kevesebb orosz gázra tartanak majd igényt. Ráadásul a Gazprom még mindig nem tett eleget a Kreml követelésének, hogy kerülje meg Ukrajnát szállítási útvonalként.

Pelosi: felelősségre kell vonni Donald Trumpot a Capitoliumnál történt zavargások miatt

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.09. 18:58
Nancy Pelosi
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Lemondásra szólította fel Donald Trumpot az Egyesült Államok keresztény egyházainak ökumenikus tanácsa (NCC) is.
Szombaton tettek közzé részleteket a házelnöknek a CBS televíziónak adott, vasárnap adásba kerülő interjújából, amelyben Pelosi úgy fogalmazott, hogy "sajnos az Egyesült Államok végrehajtó hatalmának élén egy tébolyodott és veszélyes elnök áll. Már csak néhány nap választ el attól, hogy ne fenyegessen minket tovább, viszont az elnök olyan súlyos dolgot követett el, amely miatt felelősségre kell őt vonni." Pelosi arra szólította fel Trumpot, hogy mondjon le hivataláról, és megerősítette azt is, hogy alkotmányos felelősségre vonási eljárást (az ún. impeachmentet) kezdeményeznek ellene. Donald Trump szerdán Washingtonban, röviddel a kongresszus két házának együttes ülése előtt egy tüntetésen kijelentette, hogy soha nem fogja elismerni vereségét, illetve Joe Biden demokrata párti elnökjelölt győzelmét az elnökválasztáson. "Megállítjuk a lopást" - jelentette ki Trump a szerinte elcsalt választásra utalva. Az amerikai elnök állítása szerint százezrek vettek részt a "Mentsd meg Amerikát" nevű megmozduláson. A tüntetés résztvevői a kongresszus együttes ülése ellen tiltakoztak, amelynek napirendjén az szerepelt, hogy megerősítik Joe Biden novemberi elnökválasztáson aratott győzelmét. Trump gyújtó hangú beszéde is közrejátszhatott abban, hogy tüntetők egy csoportja azután megostromolta a kongresszus épületét. Az erőszakos behatolás során öt ember életét vesztette, négyen Trump hívei közül, illetve egy rendőr, aki összetűzésbe került a zavargókkal, és akinek a hatóságok szombati közlése szerint a tüntetők többek között egy tűzoltó berendezéssel ütötték a fejét. Demokrata párti képviselők már megfogalmaztak egy határozattervezetet az elnök alkotmányos felelősségre vonásának megindítására, amit hétfőre terveznek. Az eljárásról azonban a szenátusban kellene dönteni, ott azonban még messze nem tűnik úgy, hogy meglehetne a szükséges kétharmados szavazattöbbség. Ráadásul Joe Bident, az új elnököt január 20-án iktatják be hivatalába, ilyen rövid idő alatt pedig lényegében lehetetlen volna Trumpot elmozdítani. A Demokrata Pártnak inkább az lehet a célja a lépéssel, hogy ha Trumpot hivatali idejének lejárta után elmarasztalja a szenátus, akkor nem indulhatna újra jelöltként a 2024-es elnökválasztáson - jegyezte meg a dpa német hírügynökség, utalva arra: Trump lenne az első amerikai elnök, aki ellen hivatali ideje alatt kétszer kezdeményeznek alkotmányos felelősségre vonási eljárást. Időközben nyílt levélben lemondásra szólította fel Donald Trumpot az Egyesült Államok keresztény egyházainak ökumenikus tanácsa (NCC) is, mert a szervezet szerint az elnök "tettei és szavai veszélybe sodorták az országot és a kormányzat intézményeit azzal, hogy erőszakos és halálos kimenetelű tömeges zavargásokra buzdított". Szombaton Ferenc pápa is megdöbbenésének adott hangot a Capitoliumnál történt zavargások miatt, és a demokrácia elleni támadásnak nevezte az esetet. "Megdöbbentettek az események, mert egy olyan országról van szó, ahol az emberek annyira fegyelmezetten viszonyulnak a demokráciához" - mondta a katolikus egyházfő a Canale 5 televíziónak adott interjúban, megjegyezve, hogy tanulni kell a történtekből, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg.