Előfizetés

NER-betonba öntve: Kiszolgáltatottak az ellenzéki városvezetők

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.01.11. 07:00

Fotó: Népszava
Kevés olyan cég van a piacon, amely ne lenne bekötve a Fideszhez és el mer indulni közbeszerzési pályázaton.
A kormányzati elvonások és a forráshiány ellenére alig akad olyan településvezető, aki ne vágna bele valamilyen rekonstrukcióba az öt éves ciklusa alatt, hiszen az uniós támogatások egy jelentős részét erre fordítják az önkormányzatok. Ám nehezen fog „független” kivételezőt találni: az építőipar jelentősebb szereplői szinte mind betagozódtak már a NER-be. A cégvezetők és tulajdonosok jó része igazodik, aki nem így tett, annak vállalata az elmúlt 10 évben tulajdonost cserélt. Karácsony Gergely még a nyáron fakadt ki az ATV-ben a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzés miatt. „Aki ismeri a magyar építőipart, az pontosan tudja, hogy van a Mészáros Lőrinc, a Mészáros Lőrinc és Társa és a Mészáros Lőrinc és Fia. Nagyjából ez a magyar építőipar” – állította a főpolgármester. A piacon jelen lévő nagy és közepes szereplőket számba véve elmondható: nem túlzott. Az ajánlatot beadó négy fővállalkozó esetében három – Strabag, A-Híd, Közgép Zrt. – Fidesz-közeli vállalkozás vagy legalábbis nem megy szembe a kormánypárt gazdasági döntéshozóival. A párthoz való egyértelmű kötődés leginkább a Közgépnél érhető tetten. Az Orbánnal először szembeszegülő, majd 2018-ban kapituláló Simicska Lajos zászlóshajója nemrég a külügyminisztert, Szijjártó Pétert luxushajóztató Szíjj Lászlóhoz került – azóta ismét zsinórban nyeri a közbeszerzéseket. A másik kettőnél pontosabb a „kormányközeli” jelző használata, méghozzá a mindenkori kormányhoz közeli.  Ám a 2010 óta előállt piaci helyzet nemcsak az ellenzéki településvezetőket nyomasztja. Tarlós István volt főpolgármester két alkalommal volt kénytelen lefújni a hármas metró felújítására kiír közbeszerzést, mivel jelentősen túlárazott ajánlatok érkeztek. Jellemző, hogy az akkor még kormánypárti városvezetés is hosszas tárgyalás után tudta csak mérsékelni a cégek mohóságát. A tendernyertesek végül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által súlyosan bírált négyes metróberuházásnál is tevékenykedő Swietelsky és Strabag voltak. Az első tíz legnagyobb árbevételű építőipari kivitelező cég mindegyike alkalmazkodik az NER elvárásaihoz. Velük a többi cégnek is ajánlatos jóban lenni, hogy a busásan fizető állami közbeszerzéseken konzorciumi partnerek lehessenek, vagy alvállalkozóként megjelenhessenek.  Az elsősorban uniós, illetve hazai közpénzből élő nagyvállalkozások meglehetősen sajátos gazdálkodást folytatnak. Gyakori, hogy a kiíráshoz képest jóval drágábban nyernek meg közbeszerzéseket, a bevételeikhez képest pedig gyanúsan magas a profitjuk is. Mint a VálaszOnline összesítéséből kiderült, az építőipar nagy közbeszerzésbajnokai – Szíjj László, Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és körének cégei, a NER-be szerencsésen átzsilipelt Aczél Zoltán érdekeltségei, illetve a Strabag és a Swietelsky – jóval a szektorban átlagosnak mondható 2-4 százalékos profitráta felett keresnek a beruházásokon. Szíjj László Duna Aszfaltja például 2019-ben 157 milliárd forintot kasszírozott, amiből 25 milliárd forint adózás előtti nyeresége lett, azaz közel 16 százalékos volt a haszonrátája. Magyar sajátosság, hogy a közpénzekből élő cégek mindegyike valamilyen futballcsapatot is szponzorál. A legtöbben természetesen a Felcsúti Puskás FC mecénásai: a labdarúgó akadémia támogatói listáján 16 építőipari cég található. Ez a kör gyakorlatilag a 6 ezer milliárdosra becsült építőipari piac negyedét-harmadát, a közpénzes nagyberuházások zömét lefedi. A Garancsi érdekkörébe tartozó Market Zrt. az Orbán Viktor egyik kedvenc csapatának számító Fehérvár FC nagy támogatója.  Hasonló viszonyok vannak a közétkeztetésben, amely az önkormányzatok számára kulcskérdés. A 200 milliárdosra becsült piacot néhány nagyobb szereplő uralja. Immáron kimagaslóan a legnagyobb a HunGast, amelyet – bár a cég tagadja a kapcsolatot – Bánki Erik fideszes képviselő érdekkörébe szokás sorolni. Ebben a szektorban is igaz az, ami az építőiparra is érvényes: ha valaki a piacon akar maradni, annak jóban kell lenni a Fidesszel, a párt gazdasági holdudvarával. A közétkeztetés alacsony nyereségrátája miatt ugyanis a vállalkozásoknak komoly piacméretet kell elérniük, azaz több önkormányzattal, közülettel is ajánlatos szerződést kötniük. A hazai közbeszerzések sajátossága az is, hogy a gyakran egy-egy cégre kiírt állami, önkormányzati tenderek furcsaságait jobbára még a vesztesek sem vitatják. A jogorvoslatért vagy hatósághoz forduló cégek ugyanis hamar körön kívül találhatják magukat.  A távközlésben is a NER körül sűrűsödő mezőnyt találni. Bár az egyik fő lakossági internetszolgáltató, a T-Systems-et végül nem kebelezte be az Orbán-közeli informatikai cég, a 4iG, ettől még a távközlési cégek is függnek a Fidesz-állam jóindulatától. A régióból kivonuló norvég társaságtól némi kitérővel került a magyar államhoz a Telenor résztulajdona (a cég 25%-át szerezte meg az Antenna Hungária), és a Fidesz-közeli befektetőnek a legnagyobb hazai hírportált, az Origót eladó német Telekom is szoros kapcsolatot ápol az állammal. 

Közpénzből tanulhatott három magyar hallgató a világ legjobb katonai intézményében

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 06:40

Fotó: domhnall dods / Shutterstock
A költségek akár a 100 millió forintot is meghaladhatják.
A fiatalok a Honvédelmi Minisztérium (HM) ösztöndíjasaként utazhattak ki – tudta meg a Népszava. A tárca megerősítette az értesülésünket és kérdéseinkre válaszolva közölte: ugyan sok mindentől függ, hogy mekkora a pontos képzési költség fejenként, de ez az összeg – miként a minisztérium fogalmazott – „akár 34 millió forintig terjedhet”. Az, hogy konkrétan kik tanultak kint tavaly, nem nyilvános adat a HM szerint. A Sandhurst Királyi Katonai Akadémia részben az intézmény nevébe is foglalt kisvárosban, Sandhurstben működik. A település Berkshire megyében található Londontól délnyugatra. Igaz, a kampusz kiterjedése akkora, hogy egy része már Camberley-hez tartozik közigazgatásilag. Az akadémia mai formáját 1947-ben nyerte el két korábbi katonai felsőoktatási intézmény összevonásával. Azóta a világ egyik legjobb ilyen profilú intézményévé vált, egy szinten emlegetik az amerikai West Pointtal. A királyi akadémián tanult többek között Heather Stanning kétszeres olimpiai bajnok brit evezős; Vilmos és Harry hercegek, a néhai Husszein jordán király és az ország jelenlegi uralkodója, II. Andullah; I. Henrik Luxemburg nagyhercege, Winston Churchill egykori brit miniszterelnök. Szintén az intézmény hallgatója volt a ma már sztártörténésznek számító Antony Beevor, vagy éppen a téli olimpiákon bobversenyzőként világhírűvé és celebbé vált jamaicai páros, Devon Harris és Dudley Stokes. A hallgatók mintegy tizede külföldi. 
Az első magyar, aki az akadémián tanulhatott, Porkoláb Imre volt 1994-ben, ő egyből elnyerte a legjobb kadétnak járó címet. A katonatiszt azóta dolgozott már a Pentagonban is, illetve részt vett a honvédség különleges műveleti képességeinek fejlesztésében. Az akadémia egyébként többféle képzést kínál, de alapvetően vezetőképzőként működik: az innen kikerülők rendszerint fontos beosztást töltenek be hazatérésük után országuk hadseregében. A hallgatók a legmodernebb szemléletű viselkedés-pszichológiai, döntés-előkészítési elméletekkel ismerkedhetnek meg. Emellett azonban a katonai alapfeladatokat is gyakorolniuk kell: nagyon kemény fizikai kiképzésen vesznek részt. Lapunk megkeresésére a brit védelmi minisztérium a budapesti nagykövetségen keresztül azt válaszolta, hogy a 2019. szeptembertől 2020. május végéig tartó képzési programban három magyar állampolgár tanulhatott az akadémián a Honvédelmi Minisztérium delegálásában. A magyar honvédelmi tárca sajtóosztálya ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a „képzésre a magyar katonák közül bárki jelentkezhetett, akinek ilyen törekvései voltak, és alkalmasnak tartotta magát, hogy a képzésen részt vegyen. A jelentkezők közül az állományilletékes parancsnok az elvégzett szakmai munka, kiképzési eredmény, és a tiszti attitűd összesített értékelései alapján választotta ki a résztvevőket”. Arra a kérdésünkre, hogy mekkorák a sandhursti tanulás költségei, közölték: „az egy hallgatóra lebontott képzési költség attól függ, hogy a hallgató a tanfolyam mely moduljaiban vagy fázisaiban vesz részt, milyen gyakorlati képzésben részesül, továbbá a kiküldött személy állománykategóriájához és beosztásához rendszeresített rendfokozatától, illetve attól, hogy a hallgató még honvéd tisztjelöltként vesz-e részt a tanfolyamon”. A képzés feltétele egyébként a HM részéről még egy tanulmányi szerződés: ebben a hallgatók vállalják, hogy a végzésüket követően legalább öt évig szolgálatban maradnak. Információink szerint ugyanakkor a koronavírus-járvány tavaszi kitörése miatt a Sandhurst hallgatóinak, így a három magyarnak is meg kellett szakítania tanulmányait, majd hazautaztak.
Kapcsolódó
Mehr licht!

Egyre csak fogy a falvak népe

Doros Judit Ungár Tamás Vas András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 06:20

Fotó: RÖHRIG DÁNIEL
A kormány indította Magyar Falu Program érdemben nem segít, hiába költenek rá a falusi csok-kal együtt 350 milliárd forintot.
– Komoly fejlődésnek indultak az ötezres lélekszám alatti települések a Magyar Falu Program két évvel ezelőtti indulása óta, a falvakban megállt az elvándorlás és a népességfogyás – tudatta nemrég közleményben Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Csakhogy a statisztikák mást mutatnak. A Népszava által a Központi Statisztikai Hivataltól kikért adatok szerint az érintett közel 2800 ötezer fő alatti település lakossága 2012 és 2019 között 74,3 ezer fővel apadt. Pedig a kormány a Magyar Falu Programon (MFP) keresztül rengeteg pénzt áldoz arra, hogy a demográfiai trendeken érdemben változtasson és a kistelepüléseken tartsa az ott élőket (az állami támogatásokról lásd keretes írásunkat). Az is igaz, hogy az MFP két éve indult, a falusi csok-ot szintén 2018-ban vezették be, a 2020-as adatokat pedig még nem ismerjük, így nem zárható ki, hogy az utóbbi egy évben a folyamat iránya megváltozott. Ennek azonban ellentmondanak az általunk megkérdezett polgármesterek tapasztalatai. – Minden évben harminc-negyven emberrel kevesebben leszünk: a felük meghal, a másik felük elmegy külföldre dolgozni – mondja Vécsi István az ukrán és szlovák határhoz közeli Ricse polgármestere. Állítja, a Magyar Falu Program érdemben nem segít rajtuk: a három beadott pályázatukból csak az az egy nyert, amelyikben a legkevesebb pénzt kérték: így kaptak tavaly hárommillió forintot az egészségügyi központra. Hasonlóan vélekedik az ország másik felében, a Dráva mentén lévő Heresznye polgármestere, Rengel László: ők csak út- és járdafelújításra nyertek pénzt, a többi pályázatuk elbukott. A falu vezetője szerint nem az MFP-n múlik egy-egy település jövője, hiszen attól még senki sem akar egy kis faluba költözni, hogy járható a járda vagy új a játszótér. – Amíg nem lesznek munkahelyek a kistelepüléseken, vagy a hozzájuk közeli városokban, addig a népességfogyást, az elvándolást nem lehet megállítani – mondta Rengel. Somogyfajsz polgármestere, Sall István szerint már annak is komoly súlya van, ha a falvak meg tudják tartani az ott lévő intézményeket. Náluk például nem csökkent a közsség lélekszáma, ami a polgármester szerint elsősorban annak köszönhető, hogy van óvodájuk, iskolájuk, közösségi házuk, ami nemcsak szolgáltatást, hanem sokaknak munkahelyet is biztosít. A Kaposvártól 14 kilométerre fekvő Várdán a lakosságszám az elmúlt három évben öt százalékkal csökkent. – Bár segítséget jelent a Magyar Falu Program, az érdemi dolgokon nem tud változtatni – magyarázta Varga András polgármester. A belterületi utakat például felújították, ám a faluba vezető út állapota katasztrofális. A lakosság megtartásához egy egész nap nyitva tartó bolt is kellene, ráadásul a háziorvos is csak hetente egyszer rendel két órát.
Baranya 302 településének több mint kétharmada félezer lelkesnél kisebb aprófalu. E települések lélekszáma a második világháború után kezdett csökkenni, s ez a folyamat nem állt meg az elmúlt tíz évben sem. Csak néhány példa: Drávacsehiben 2010 óta 220-ról 160-ra, Cúnban 250-ről 200-ra, Csányoszróban 700-ról 600-ra, Ibafán 250-ről 220-ra, Teklafalun 350-ről 250-re csökkent a helybéliek száma. Ám valójában ennél kevesebben lakják életvitelszerűen ezeket a falvakat, mivel egyre többen Nyugat-Európában dolgoznak. S a kint dolgozók, ha megtalálják számításaikat, akkor előbb-utóbb kiviszik magukkal a családjukat, azaz tíz éven belül megduplázódhat a falvakból – gazdasági okok miatt – nyugatra „migráló” baranyaiak száma. Ez a jelenség nemcsak az állástalanságtól sújtott, szegénysorú dél-baranyai falvakra igaz, hanem a jómódúnak számító sváb gyökerekkel bíró községekre is. E falvak lakói több mint 30 éve ingáznak német nyelvterületre dolgozni, ám a kint boldogulók – ha úgy érezték, hogy most már anyagilag „utolérték” magukat (megépítették a házukat, elindították a gyermekeiket, elég pénzük lett egy itthoni vállalkozáshoz) –, korábban többnyire visszatértek. Uniós csatlakozásunk óta viszont egyre többen kezdenek kint új életet. Ezzel is magyarázható, hogy Palotabozsokon az elmúlt hét évben 940-ről 850-re Sombereken meg 1600-ról 1450-re csökkent a helybéliek száma.

Nem sajnálják a pénzt

Az MFP két éves költségvetése és a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében eddig kiutalt pénzösszeg együtt meghaladja a 350 milliárd forintot. Az állami támogatások kedvezményezettjei magánszemélyek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházközségek, iskolafenntartó tankerületi központok, civil szervezetek, valamint a hazai, alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztéséért és karbantartásáért felelős állami cégek. Gyopáros közleménye szerint a falusi csok keretében vissza nem térítendő támogatást csaknem 16 ezer család igényelt, több mint 83 milliárd forint értékben. A falusi útalap keretében eddig mintegy 122 milliárd forintot költöttek 1300 kilométernyi út felújítására, burkolatjavításra, míg a helyi életminőség javítását célzó, kisléptékű falusi fejlesztésekre, valamint a civil szervezetek támogatására 130 milliárd forint jutott. (D. J.)

Bevándorlási többlet

Hiába indult el tízmilliárdokból a Magyar Falu Program 2018-ban, a rá következő évben a KSH számai szerint még nem hozott érdemi változást. 2018-hoz képest 2019-ben 3784 fővel csökkent a programban érintett falvak lakossága. Érdekes, hogy 2012 és 2016 között emelkedett a gyermekvállalási kedv a falvakban, ám amikor a kormány a korábbinál is többet áldozott a családtámogatási rendszerre, megjelentek az újabb támogatások, a trend megváltozott: míg 2016-ban 27,1 ezer, 2019-ben csak 26,78 ezer gyerek született. Megkérdeztük Gyopáros Alpárt, mi támasztja alá a közleményét átható optimizmust. A kormánybiztos válaszában hangsúlyozta, érdemes hosszabb idősorokat figyelembe venni. Hazánk lakossága 2003 és 2018 között négy százalékkal csökkent. Ebben a 15 éves periódusban a kistelepüléseken ez a csökkenés a 10 százalékot is elérte, ezért volt szükség külön, a falvakat célzó programra, illetve a falusi csok-ra – érvelt Gyopáros. Ezzel arra utalt, hogy már az is érdemi eredmény, ha a lakosságcsökkenést fékezni tudják, vagy megközelítik az országos átlagot. Azt állította, a Magyar Falu Programban érintett 2887 település közül 1181 településen már nőtt a lakosságszám. Illetve a falusi csok-nak köszönhetően 889 községben megindult a lakosságszám növekedése (ez a két halmaz részben fedi egymást, vagyis a két szám nem adódik össze – a szerk.). Gyopáros Alpár hozzátette: idén még nagyobb támogatást kap a magyar vidék: 270 milliárd forint a MFP 2021-es évi költségvetése.
Tény az is, hogy e falvakban a be- és az elvándorlás aránya 2019-ben az utóbbi javára billentette a mérleget: 3714 fő a többlet. Ez részben annak is köszönhető, hogy a prosperáló városokban annyira megugrottak az ingatlanárak, hogy sokan csak a közeli településeken tudnak házat venni. Eger közelsége például Felsőtárkányban és Ostoroson is több százzal megnövelte a beköltözők számát az utóbbi tíz-tizenöt évben. Az elmúlt két évben negyvennel nőtt a hevesi megyeszékhelytől 11 kilométere lévő Novaj lélekszáma is – tudtuk meg Demkó Gábor fideszes polgármestertől –, jellemzően családos fiatalok érkeznek. Amíg ugyanis az említett két faluban 15-20 millió forintért tudnak egy használt kertes házat venni – s a felújításra is ráköltenek majdnem ugyanennyit –, addig ugyanezt Novajon a feléből megússzák. Baranyában is találni néhány falut, ahol többen laknak, mint az ezredfordulón. Így a Pécs központjából autóval tíz perc alatt elérhető Romonyán 2013-ban 470-en laktak, jelenleg már 560-an. A legnagyobb növekményt Kozármisleny produkálta. 1990-ben a Péccsel szomszédos faluban 2900-an éltek, ma – a 2007-ben várossá avatott – Mislenynek 6200 lakosa van.
Tovább árnyalja a képet, hogy a 2019-es önkormányzati választás évében az ország keleti felében tömegével jelentkeztek be elhagyatott házakba ukrán-magyar kettős állampolgárok – volt, olyan ingatlan, ahol papíron több százan laktak, ez ügyben rendőrségi eljárás is indult. Az északi, zömmel romák lakta aprófalvakban pedig még a szavazás előtti napokban is változott a létszám, attól függően, melyik polgármesterjelölt tudta több rokonát és ismerősét átjelentkeztetni erre az időszakra a közeli városból, községből.  – Doros Judit, Ungár Tamás