A kormányzati elvonások és a forráshiány ellenére alig akad olyan településvezető, aki ne vágna bele valamilyen rekonstrukcióba az öt éves ciklusa alatt, hiszen az uniós támogatások egy jelentős részét erre fordítják az önkormányzatok. Ám nehezen fog „független” kivételezőt találni: az építőipar jelentősebb szereplői szinte mind betagozódtak már a NER-be. A cégvezetők és tulajdonosok jó része igazodik, aki nem így tett, annak vállalata az elmúlt 10 évben tulajdonost cserélt.
Karácsony Gergely még a nyáron fakadt ki az ATV-ben a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzés miatt. „Aki ismeri a magyar építőipart, az pontosan tudja, hogy van a Mészáros Lőrinc, a Mészáros Lőrinc és Társa és a Mészáros Lőrinc és Fia. Nagyjából ez a magyar építőipar” – állította a főpolgármester. A piacon jelen lévő nagy és közepes szereplőket számba véve elmondható: nem túlzott. Az ajánlatot beadó négy fővállalkozó esetében három – Strabag, A-Híd, Közgép Zrt. – Fidesz-közeli vállalkozás vagy legalábbis nem megy szembe a kormánypárt gazdasági döntéshozóival. A párthoz való egyértelmű kötődés leginkább a Közgépnél érhető tetten. Az Orbánnal először szembeszegülő, majd 2018-ban kapituláló Simicska Lajos zászlóshajója nemrég a külügyminisztert, Szijjártó Pétert luxushajóztató Szíjj Lászlóhoz került – azóta ismét zsinórban nyeri a közbeszerzéseket. A másik kettőnél pontosabb a „kormányközeli” jelző használata, méghozzá a mindenkori kormányhoz közeli.
Ám a 2010 óta előállt piaci helyzet nemcsak az ellenzéki településvezetőket nyomasztja. Tarlós István volt főpolgármester két alkalommal volt kénytelen lefújni a hármas metró felújítására kiír közbeszerzést, mivel jelentősen túlárazott ajánlatok érkeztek. Jellemző, hogy az akkor még kormánypárti városvezetés is hosszas tárgyalás után tudta csak mérsékelni a cégek mohóságát. A tendernyertesek végül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által súlyosan bírált négyes metróberuházásnál is tevékenykedő Swietelsky és Strabag voltak. Az első tíz legnagyobb árbevételű építőipari kivitelező cég mindegyike alkalmazkodik az NER elvárásaihoz. Velük a többi cégnek is ajánlatos jóban lenni, hogy a busásan fizető állami közbeszerzéseken konzorciumi partnerek lehessenek, vagy alvállalkozóként megjelenhessenek.
Az elsősorban uniós, illetve hazai közpénzből élő nagyvállalkozások meglehetősen sajátos gazdálkodást folytatnak. Gyakori, hogy a kiíráshoz képest jóval drágábban nyernek meg közbeszerzéseket, a bevételeikhez képest pedig gyanúsan magas a profitjuk is. Mint a VálaszOnline összesítéséből kiderült, az építőipar nagy közbeszerzésbajnokai – Szíjj László, Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és körének cégei, a NER-be szerencsésen átzsilipelt Aczél Zoltán érdekeltségei, illetve a Strabag és a Swietelsky – jóval a szektorban átlagosnak mondható 2-4 százalékos profitráta felett keresnek a beruházásokon. Szíjj László Duna Aszfaltja például 2019-ben 157 milliárd forintot kasszírozott, amiből 25 milliárd forint adózás előtti nyeresége lett, azaz közel 16 százalékos volt a haszonrátája. Magyar sajátosság, hogy a közpénzekből élő cégek mindegyike valamilyen futballcsapatot is szponzorál. A legtöbben természetesen a Felcsúti Puskás FC mecénásai: a labdarúgó akadémia támogatói listáján 16 építőipari cég található. Ez a kör gyakorlatilag a 6 ezer milliárdosra becsült építőipari piac negyedét-harmadát, a közpénzes nagyberuházások zömét lefedi. A Garancsi érdekkörébe tartozó Market Zrt. az Orbán Viktor egyik kedvenc csapatának számító Fehérvár FC nagy támogatója.
Hasonló viszonyok vannak a közétkeztetésben, amely az önkormányzatok számára kulcskérdés. A 200 milliárdosra becsült piacot néhány nagyobb szereplő uralja. Immáron kimagaslóan a legnagyobb a HunGast, amelyet – bár a cég tagadja a kapcsolatot – Bánki Erik fideszes képviselő érdekkörébe szokás sorolni. Ebben a szektorban is igaz az, ami az építőiparra is érvényes: ha valaki a piacon akar maradni, annak jóban kell lenni a Fidesszel, a párt gazdasági holdudvarával. A közétkeztetés alacsony nyereségrátája miatt ugyanis a vállalkozásoknak komoly piacméretet kell elérniük, azaz több önkormányzattal, közülettel is ajánlatos szerződést kötniük. A hazai közbeszerzések sajátossága az is, hogy a gyakran egy-egy cégre kiírt állami, önkormányzati tenderek furcsaságait jobbára még a vesztesek sem vitatják. A jogorvoslatért vagy hatósághoz forduló cégek ugyanis hamar körön kívül találhatják magukat.
A távközlésben is a NER körül sűrűsödő mezőnyt találni. Bár az egyik fő lakossági internetszolgáltató, a T-Systems-et végül nem kebelezte be az Orbán-közeli informatikai cég, a 4iG, ettől még a távközlési cégek is függnek a Fidesz-állam jóindulatától. A régióból kivonuló norvég társaságtól némi kitérővel került a magyar államhoz a Telenor résztulajdona (a cég 25%-át szerezte meg az Antenna Hungária), és a Fidesz-közeli befektetőnek a legnagyobb hazai hírportált, az Origót eladó német Telekom is szoros kapcsolatot ápol az állammal.
