Kazahsztánban vasárnap a független ellenzék, a Szociáldemokrata Párt bojkottja mellett rendezték meg a parlamenti választásokat. Öt párt 312 jelöltje vetekedett a 11,9 millió választó kegyeiért, de kétség sem fér ahhoz, hogy a nagy győztes ezúttal is a kormányzó Nur Otan, a „Haza Fénysugara” elnevezésű párt lesz, amely jelenleg is a parlamenti helyek mintegy 80 százalékát birtokolja. A kampányban ezúttal is ellenzéki aktivisták sorát tartóztatták le, de a jelenlegi megtorlás messze elmaradt a 2019. júniusi elnökválasztás során alkalmazott erőszaktól, amikor is 500 tüntetőt vettek őrizetbe. A jelenlegi ellenzéki bojkott is annak köszönhető, hogy az autoriter rezsim számára csupán a demokratikus látszat fenntartását szolgálják a választások.
A 30 év uralkodás után 2019-ben lemondott Nurszultán Nazerbajev elnök lánya, Dariga is indult a Nur Otan színeiben. A jelenlegi elnök, a Nazarbajev által kijelölt és a 2019-es elnökválasztáson az államfői székbe beültetett Kaszim-Zsomart Tokajev lehetőségei igen korlátozottak, mindamellett, hogy ő maga sem a demokratikus vezető mintaképe. Tokajev reformjának köszönhetően ugyan ezen a választáson már alkalmazták az új választási törvényt, amely 30 százalékos kvótát határozott meg a nők és a fiatalok számára, de az elnök ezt sem tudta volna elérni, ha a mindmáig Nazarbajev által irányított kormánypárt képviselői nem szavazzák azt meg. A háttérbe vonult ex-elnök, akiről már a fővárost, Asztanát is Nur-Szultánra keresztelték át, nemcsak a kormánypártot vezérli kézzel, de ő vezeti a nemzetbiztonsági tanácsot is, s „mértékadó” véleménye elsőbbséget élvez a stratégiai döntések meghozatalakor, mert ő „a nép vezetője”, a Jelbasi.
Ezért is valószínű, hogy a korábban utódjának kiszemelt lánya, Dariga indoklás nélküli menesztése sem történhetett volna meg a felsőház éléről a Jelbasi engedélye nélkül. Most viszont újra indult a választáson Dariga. Tokajev inkább báb, mint tényleges vezető, Nurszultán viszont 80 éves, ami azt sejteti, hogy ez a választás mégiscsak fontos lehet Kazahsztán jövője tekintetében.
Mint ahogy az ugyancsak vasárnap megrendezett kirgiz elnökválasztás is az volt. Kirgizisztánban azért rendeztek előrehozott elnökválasztást, mert a tavaly októberben elcsalt parlamenti választásokat követő tüntetéshullám miatt lemondott Szooronbaj Zseenbekov államfő. A tüntető tömeg által ősszel a börtönből kiszabadított Szadir Zsaparov a legesélyesebb a győzelemre. Legerősebb kihívója a hzzá hasonlóan oroszbarát Adahan Madumarov, de az előrejelzések szerint egyik jelölt sem szerzi meg az első fordulóban a győzelemhez szükséges szavazatokat.
