Előfizetés

Közpénzből tanulhatott három magyar hallgató a világ legjobb katonai intézményében

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 06:40

Fotó: domhnall dods / Shutterstock
A költségek akár a 100 millió forintot is meghaladhatják.
A fiatalok a Honvédelmi Minisztérium (HM) ösztöndíjasaként utazhattak ki – tudta meg a Népszava. A tárca megerősítette az értesülésünket és kérdéseinkre válaszolva közölte: ugyan sok mindentől függ, hogy mekkora a pontos képzési költség fejenként, de ez az összeg – miként a minisztérium fogalmazott – „akár 34 millió forintig terjedhet”. Az, hogy konkrétan kik tanultak kint tavaly, nem nyilvános adat a HM szerint. A Sandhurst Királyi Katonai Akadémia részben az intézmény nevébe is foglalt kisvárosban, Sandhurstben működik. A település Berkshire megyében található Londontól délnyugatra. Igaz, a kampusz kiterjedése akkora, hogy egy része már Camberley-hez tartozik közigazgatásilag. Az akadémia mai formáját 1947-ben nyerte el két korábbi katonai felsőoktatási intézmény összevonásával. Azóta a világ egyik legjobb ilyen profilú intézményévé vált, egy szinten emlegetik az amerikai West Pointtal. A királyi akadémián tanult többek között Heather Stanning kétszeres olimpiai bajnok brit evezős; Vilmos és Harry hercegek, a néhai Husszein jordán király és az ország jelenlegi uralkodója, II. Andullah; I. Henrik Luxemburg nagyhercege, Winston Churchill egykori brit miniszterelnök. Szintén az intézmény hallgatója volt a ma már sztártörténésznek számító Antony Beevor, vagy éppen a téli olimpiákon bobversenyzőként világhírűvé és celebbé vált jamaicai páros, Devon Harris és Dudley Stokes. A hallgatók mintegy tizede külföldi. 
Az első magyar, aki az akadémián tanulhatott, Porkoláb Imre volt 1994-ben, ő egyből elnyerte a legjobb kadétnak járó címet. A katonatiszt azóta dolgozott már a Pentagonban is, illetve részt vett a honvédség különleges műveleti képességeinek fejlesztésében. Az akadémia egyébként többféle képzést kínál, de alapvetően vezetőképzőként működik: az innen kikerülők rendszerint fontos beosztást töltenek be hazatérésük után országuk hadseregében. A hallgatók a legmodernebb szemléletű viselkedés-pszichológiai, döntés-előkészítési elméletekkel ismerkedhetnek meg. Emellett azonban a katonai alapfeladatokat is gyakorolniuk kell: nagyon kemény fizikai kiképzésen vesznek részt. Lapunk megkeresésére a brit védelmi minisztérium a budapesti nagykövetségen keresztül azt válaszolta, hogy a 2019. szeptembertől 2020. május végéig tartó képzési programban három magyar állampolgár tanulhatott az akadémián a Honvédelmi Minisztérium delegálásában. A magyar honvédelmi tárca sajtóosztálya ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a „képzésre a magyar katonák közül bárki jelentkezhetett, akinek ilyen törekvései voltak, és alkalmasnak tartotta magát, hogy a képzésen részt vegyen. A jelentkezők közül az állományilletékes parancsnok az elvégzett szakmai munka, kiképzési eredmény, és a tiszti attitűd összesített értékelései alapján választotta ki a résztvevőket”. Arra a kérdésünkre, hogy mekkorák a sandhursti tanulás költségei, közölték: „az egy hallgatóra lebontott képzési költség attól függ, hogy a hallgató a tanfolyam mely moduljaiban vagy fázisaiban vesz részt, milyen gyakorlati képzésben részesül, továbbá a kiküldött személy állománykategóriájához és beosztásához rendszeresített rendfokozatától, illetve attól, hogy a hallgató még honvéd tisztjelöltként vesz-e részt a tanfolyamon”. A képzés feltétele egyébként a HM részéről még egy tanulmányi szerződés: ebben a hallgatók vállalják, hogy a végzésüket követően legalább öt évig szolgálatban maradnak. Információink szerint ugyanakkor a koronavírus-járvány tavaszi kitörése miatt a Sandhurst hallgatóinak, így a három magyarnak is meg kellett szakítania tanulmányait, majd hazautaztak.
Kapcsolódó
Mehr licht!

Egyre csak fogy a falvak népe

Doros Judit Ungár Tamás Vas András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 06:20

Fotó: RÖHRIG DÁNIEL
A kormány indította Magyar Falu Program érdemben nem segít, hiába költenek rá a falusi csok-kal együtt 350 milliárd forintot.
– Komoly fejlődésnek indultak az ötezres lélekszám alatti települések a Magyar Falu Program két évvel ezelőtti indulása óta, a falvakban megállt az elvándorlás és a népességfogyás – tudatta nemrég közleményben Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Csakhogy a statisztikák mást mutatnak. A Népszava által a Központi Statisztikai Hivataltól kikért adatok szerint az érintett közel 2800 ötezer fő alatti település lakossága 2012 és 2019 között 74,3 ezer fővel apadt. Pedig a kormány a Magyar Falu Programon (MFP) keresztül rengeteg pénzt áldoz arra, hogy a demográfiai trendeken érdemben változtasson és a kistelepüléseken tartsa az ott élőket (az állami támogatásokról lásd keretes írásunkat). Az is igaz, hogy az MFP két éve indult, a falusi csok-ot szintén 2018-ban vezették be, a 2020-as adatokat pedig még nem ismerjük, így nem zárható ki, hogy az utóbbi egy évben a folyamat iránya megváltozott. Ennek azonban ellentmondanak az általunk megkérdezett polgármesterek tapasztalatai. – Minden évben harminc-negyven emberrel kevesebben leszünk: a felük meghal, a másik felük elmegy külföldre dolgozni – mondja Vécsi István az ukrán és szlovák határhoz közeli Ricse polgármestere. Állítja, a Magyar Falu Program érdemben nem segít rajtuk: a három beadott pályázatukból csak az az egy nyert, amelyikben a legkevesebb pénzt kérték: így kaptak tavaly hárommillió forintot az egészségügyi központra. Hasonlóan vélekedik az ország másik felében, a Dráva mentén lévő Heresznye polgármestere, Rengel László: ők csak út- és járdafelújításra nyertek pénzt, a többi pályázatuk elbukott. A falu vezetője szerint nem az MFP-n múlik egy-egy település jövője, hiszen attól még senki sem akar egy kis faluba költözni, hogy járható a járda vagy új a játszótér. – Amíg nem lesznek munkahelyek a kistelepüléseken, vagy a hozzájuk közeli városokban, addig a népességfogyást, az elvándolást nem lehet megállítani – mondta Rengel. Somogyfajsz polgármestere, Sall István szerint már annak is komoly súlya van, ha a falvak meg tudják tartani az ott lévő intézményeket. Náluk például nem csökkent a közsség lélekszáma, ami a polgármester szerint elsősorban annak köszönhető, hogy van óvodájuk, iskolájuk, közösségi házuk, ami nemcsak szolgáltatást, hanem sokaknak munkahelyet is biztosít. A Kaposvártól 14 kilométerre fekvő Várdán a lakosságszám az elmúlt három évben öt százalékkal csökkent. – Bár segítséget jelent a Magyar Falu Program, az érdemi dolgokon nem tud változtatni – magyarázta Varga András polgármester. A belterületi utakat például felújították, ám a faluba vezető út állapota katasztrofális. A lakosság megtartásához egy egész nap nyitva tartó bolt is kellene, ráadásul a háziorvos is csak hetente egyszer rendel két órát.
Baranya 302 településének több mint kétharmada félezer lelkesnél kisebb aprófalu. E települések lélekszáma a második világháború után kezdett csökkenni, s ez a folyamat nem állt meg az elmúlt tíz évben sem. Csak néhány példa: Drávacsehiben 2010 óta 220-ról 160-ra, Cúnban 250-ről 200-ra, Csányoszróban 700-ról 600-ra, Ibafán 250-ről 220-ra, Teklafalun 350-ről 250-re csökkent a helybéliek száma. Ám valójában ennél kevesebben lakják életvitelszerűen ezeket a falvakat, mivel egyre többen Nyugat-Európában dolgoznak. S a kint dolgozók, ha megtalálják számításaikat, akkor előbb-utóbb kiviszik magukkal a családjukat, azaz tíz éven belül megduplázódhat a falvakból – gazdasági okok miatt – nyugatra „migráló” baranyaiak száma. Ez a jelenség nemcsak az állástalanságtól sújtott, szegénysorú dél-baranyai falvakra igaz, hanem a jómódúnak számító sváb gyökerekkel bíró községekre is. E falvak lakói több mint 30 éve ingáznak német nyelvterületre dolgozni, ám a kint boldogulók – ha úgy érezték, hogy most már anyagilag „utolérték” magukat (megépítették a házukat, elindították a gyermekeiket, elég pénzük lett egy itthoni vállalkozáshoz) –, korábban többnyire visszatértek. Uniós csatlakozásunk óta viszont egyre többen kezdenek kint új életet. Ezzel is magyarázható, hogy Palotabozsokon az elmúlt hét évben 940-ről 850-re Sombereken meg 1600-ról 1450-re csökkent a helybéliek száma.

Nem sajnálják a pénzt

Az MFP két éves költségvetése és a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében eddig kiutalt pénzösszeg együtt meghaladja a 350 milliárd forintot. Az állami támogatások kedvezményezettjei magánszemélyek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházközségek, iskolafenntartó tankerületi központok, civil szervezetek, valamint a hazai, alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztéséért és karbantartásáért felelős állami cégek. Gyopáros közleménye szerint a falusi csok keretében vissza nem térítendő támogatást csaknem 16 ezer család igényelt, több mint 83 milliárd forint értékben. A falusi útalap keretében eddig mintegy 122 milliárd forintot költöttek 1300 kilométernyi út felújítására, burkolatjavításra, míg a helyi életminőség javítását célzó, kisléptékű falusi fejlesztésekre, valamint a civil szervezetek támogatására 130 milliárd forint jutott. (D. J.)

Bevándorlási többlet

Hiába indult el tízmilliárdokból a Magyar Falu Program 2018-ban, a rá következő évben a KSH számai szerint még nem hozott érdemi változást. 2018-hoz képest 2019-ben 3784 fővel csökkent a programban érintett falvak lakossága. Érdekes, hogy 2012 és 2016 között emelkedett a gyermekvállalási kedv a falvakban, ám amikor a kormány a korábbinál is többet áldozott a családtámogatási rendszerre, megjelentek az újabb támogatások, a trend megváltozott: míg 2016-ban 27,1 ezer, 2019-ben csak 26,78 ezer gyerek született. Megkérdeztük Gyopáros Alpárt, mi támasztja alá a közleményét átható optimizmust. A kormánybiztos válaszában hangsúlyozta, érdemes hosszabb idősorokat figyelembe venni. Hazánk lakossága 2003 és 2018 között négy százalékkal csökkent. Ebben a 15 éves periódusban a kistelepüléseken ez a csökkenés a 10 százalékot is elérte, ezért volt szükség külön, a falvakat célzó programra, illetve a falusi csok-ra – érvelt Gyopáros. Ezzel arra utalt, hogy már az is érdemi eredmény, ha a lakosságcsökkenést fékezni tudják, vagy megközelítik az országos átlagot. Azt állította, a Magyar Falu Programban érintett 2887 település közül 1181 településen már nőtt a lakosságszám. Illetve a falusi csok-nak köszönhetően 889 községben megindult a lakosságszám növekedése (ez a két halmaz részben fedi egymást, vagyis a két szám nem adódik össze – a szerk.). Gyopáros Alpár hozzátette: idén még nagyobb támogatást kap a magyar vidék: 270 milliárd forint a MFP 2021-es évi költségvetése.
Tény az is, hogy e falvakban a be- és az elvándorlás aránya 2019-ben az utóbbi javára billentette a mérleget: 3714 fő a többlet. Ez részben annak is köszönhető, hogy a prosperáló városokban annyira megugrottak az ingatlanárak, hogy sokan csak a közeli településeken tudnak házat venni. Eger közelsége például Felsőtárkányban és Ostoroson is több százzal megnövelte a beköltözők számát az utóbbi tíz-tizenöt évben. Az elmúlt két évben negyvennel nőtt a hevesi megyeszékhelytől 11 kilométere lévő Novaj lélekszáma is – tudtuk meg Demkó Gábor fideszes polgármestertől –, jellemzően családos fiatalok érkeznek. Amíg ugyanis az említett két faluban 15-20 millió forintért tudnak egy használt kertes házat venni – s a felújításra is ráköltenek majdnem ugyanennyit –, addig ugyanezt Novajon a feléből megússzák. Baranyában is találni néhány falut, ahol többen laknak, mint az ezredfordulón. Így a Pécs központjából autóval tíz perc alatt elérhető Romonyán 2013-ban 470-en laktak, jelenleg már 560-an. A legnagyobb növekményt Kozármisleny produkálta. 1990-ben a Péccsel szomszédos faluban 2900-an éltek, ma – a 2007-ben várossá avatott – Mislenynek 6200 lakosa van.
Tovább árnyalja a képet, hogy a 2019-es önkormányzati választás évében az ország keleti felében tömegével jelentkeztek be elhagyatott házakba ukrán-magyar kettős állampolgárok – volt, olyan ingatlan, ahol papíron több százan laktak, ez ügyben rendőrségi eljárás is indult. Az északi, zömmel romák lakta aprófalvakban pedig még a szavazás előtti napokban is változott a létszám, attól függően, melyik polgármesterjelölt tudta több rokonát és ismerősét átjelentkeztetni erre az időszakra a közeli városból, községből.  – Doros Judit, Ungár Tamás

Karácsony Gergely: Ha marad a mostani kormányzati politika, akkor Magyarország egy történelmi esélyt fog elbaltázni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.10. 21:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester szerint az önkormányzatok kivéreztetésével a kormány nem vele húz ujjat, hanem két és félmillió magyar emberrel, akik erre nagyon erősen emlékezni fognak 2022-ben.
Karácsony Gergely Szegeden egyeztetett Botka László polgármesterrel. Látogatása egyik oka az volt, hogy a főváros távhő-szolgáltató cége két, a szegedihez hasonló geotermikus kút fúrását tervezi évek óta. A másik pedig az, hogy megbeszéljék, hogyan reagáljanak a városok a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kormányzati döntésekre – nyilatkozta a főpolgármester a Szeged.hu-nak. Közölte, hogy csütörtökön lesz egy egyeztetés az önkormányzati szövetségekkel a Belügyminisztériumban. Karácsony Gergely azt ígérte, hogy azt az álláspontot fogja ott képviselni, hogy az iparűzési adó elvétele miatti kompenzáció legyen teljes és automatikus.
– Amit láttunk, hogy karácsonyi ajándékként a fideszes települések kaptak kompenzációt, az, hogy a számítások szerint az ellenzéki önkormányzatokat hétszer nagyobb mértékben érintik az elvonások, mint a kormánypártiakat, ezzel nem tudunk, és nem is akarunk együtt élni

– utalt ezzel az év végi kormánydöntésre a főpolgármester.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a települések iparűzési adóbevételeinek a megfelezését, a december 24-i Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, amelynek értelmében milliárdos összeget utalnak ki a Fidesz vezette városoknak működésre. Az ellenzéki vezetésű települések ebből nem részesülnek.
Karácsony Gergely ezt most úgy kommentálta, hogy az iparűzési adó elvétele nem segít a vállalkozásoknak, az önkormányzatokat viszont nagyon nehéz helyzetbe hozza. Ezért azt várja, hogy településnagyságtól, polgármesteri pártállástól függetlenül kompenzáljon a kormány.  Ezt azzal indokolta, hogy az önkormányzatiságnak az a lényege, hogy vannak az önkormányzatnak saját bevételei is, amelyek nem a politikai pártállástól függnek. 
– Azt gondolom, most a kormány nem velem, vagy Botka Lászlóval húz ujjat, hanem két és félmillió magyar emberrel, akik erre nagyon erősen emlékezni fognak, amikor elmennek majd szavazni 2022-ben. A kormány helyében nagyon félnék ettől a két és félmillió embertől

– jegyezte meg Karácsony Gergely.

Úgy véli, hogy az a pénz, ami nem folyik be az önkormányzatokhoz az iparűzési adó, vagy a parkolási bevételek híján, az azokból a közszolgáltatásokból hiányzik, amit például a szegediek joggal várnak el napi szinten. A főpolgármester beszélt a hatpárti ellenzéki összefogásról is. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy az ellenzéknek ne csak az legyen az üzenete, hogy nem akarjuk a Fideszt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkezendő években soha nem látott mennyiségű uniós forrás áll majd az ország rendelkezésére. Úgy véli, 2022-ben arról is kell majd döntenünk, hogy „ezt a pénzt a kevesek további gazdagodására használjuk majd, vagy a többség boldogulására”. Leszögezte, hogy ha marad a mostani kormányzati politika és a gazdagok lesznek még gazdagabbak, akkor Magyarország egy történelmi esélyt fog elbaltázni.