Előfizetés

Brutális hiányt hozott össze a járvány és a kormány

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.11. 12:19

Fotó: Benko Vivien Cher / MTI
Csak decemberben a kormányzati pénzszórások következtében több mint 2500 milliárddal nőtt a deficit, ez több éves hiánynak felel meg.
Minden rekordot megdöntött tavaly az államháztartás hiánya. A Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint 2020-ban a deficit 5548,6 milliárd forint lett, vagyis legalább ennyivel nőtt az államadósság is. A GDP arányos hiány így a bruttó hazai termék kilenc százaléka fölé emelkedett, ami szintén rekord. Az eddig csúcstartó a 2006-os költségvetési év volt, amikor a Gyurcsány kormánynak – konjunktúra idején – sikerült összehozni 2056 milliárd forintnyi hiányt. A Pénzügyminisztérium rövid közleménye a rekordhiányt értelemszerűen járvány gazdasági következményeivel magyarázza, mondván „kormány legfontosabb célja az életek védelme, és a magyar gazdaság működőképességének a megőrzése. A kormány felelős döntése értelmében nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon, vagy a munkahelyét megtarthassa. Ennek érdekében a költségvetés vállalta a legnagyobb kiadásokat” 2020-ban az államháztartás központi alrendszere 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4953,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 46,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 641,8 milliárd forintos hiányt értek el. 2020 decemberében a központi alrendszer 2250,5 milliárd forintos hiánnyal zártak – közölte a Pénzügyminisztérium. 2020 decemberében 664,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, így a 2020. évi uniós bevétel összesen 1684,2 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor a 2020. évi uniós kiadások meghaladták a 2025,4 milliárd forintot. 2020-ban 614,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. Az év végi forrásbiztosító intézkedések keretében pedig 2020 decemberében a kórházi adósságrendezésre 44,5 milliárd forintot fordított a kormány. A legutóbbi kórház-konszolidáció 2020 első hónapjaiban ment végbe - vagyis a magyar egészségügyi rendszer továbbra is alulfinanszírozott, erre utal, hogy decemberben újabb adósságrendezésre volt szükség. A parlament 2020-ra alig 367 milliárd forintos deficitet, azaz egy százalékos GDP-arányos hiányt engedélyezett a kormánynak. Bár tavaly a parlament folyamatosan ülésezett, sőt a költségvetést is módosította más ügyben, a hiányszámok elfutásának engedélyezése, magyarázata nem került a T. Ház elé.  Így az Orbán-kormány maga döntött a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténet legnagyobb hiánytúllövéséről. Az 5000 milliárd forintos deficit – a rendeleti kormányzás miatt – ugyan formailag jogszerű, de rámutat a magyar demokrácia és jogállam válságára, a közpénzügyek feletti alkotmányos garanciák hiányára. Ugyanis a kormány minden ellenkező vélekedéssel ellentétben nem bánhat szabadon az adófizetők ezer milliárdjaival, hanem csak a költségvetési törvényt hajthatná végre. Ennek ellenére a kormány a saját politikai megfontolásai szerint intézte a válságkezelést több ezer milliárd forintot költve olyan beruházásokra, a gazdaságvédelem jelszava alatt, amely nem feltétlenül szolgálják a magyar állam és az adófizetők érdekeit. Csak tavaly több száz milliárd forint jutott állami, egyházi presztízsberuházásokra, NER-cégek támogatásra, stadionépítésekre és vitaható megtérülésű fejlesztésekre, mint a Budapest-Belgrád vasút vagy épp Paks II. fejlesztése. Az év végén kormány alaposan megnyomta a pénzszóró gombot: november végén még „csak” 3298 milliárd forint volt a hiány, ami decemberben további 2250 milliárd forinttal hízott. Ez nagyobb összeg, mint ami az eddigi éves, 2006-os rekordhiány volt. A kormány úgy költötte el egyetlen hónap alatt ezt az irdatlan nagy összeget, hogy annak nem látszik nyoma a gazdaságban: közel száz milliárdot kapott a Tihanyi-alapítvány, amely iskolán kívüli tehetséggondozással foglalkozik. Több száz milliárd forintnyi pénzt kaptak decemberben az állami cégek, ugyanis Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Magyar Fejlesztési Bank 250 milliárdot kapott állami cégek feltőkésítésére, de tízmilliárdok jutottak stadionépítésre, sporttámogatásokra, mindez a gazdaságvédelem jegyében. A kormány közleménye szerint év végi „forrásbiztosító intézkedések” mintegy 1200 milliárd forint többletkiadással jártak, melyek a kórházak adósságrendezésén túl gazdaságvédelmi, oktatási-nevelési és egészségügyi célokat, kulturális tevékenységek finanszírozását szolgálták, de ez még nem magyarázza meg a decemberi 2500 milliárdos hiánynövekedést. A PM január második felében hozza nyilvánosságra a részletes decemberi költségvetési jelentést, ebből teljesebb képet kaphatunk az utolsó hónap költekezéseiről. 

Az államháztartás hiány (milliárd forint)

2001 -454,9 2002 -1616,2 2003 -1054,3 2004 -1284,1 2005 -984,4 2006 -2056,4 2007 -1291,4 2008 -910,6 2009 -924,85 2010 -869,84 2011 -1734,4 2012 -598,6 2013 -929,2 2014 -825,7 2015 -1218 2016 -848,3 2017 -1973,9 2018 -1451,6 2019 -1219 2020 -5548,6 

360,05 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.11. 08:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben hétfő reggelre péntek esti árfolyamához képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a péntek esti 359,27 forint után magasabban, 360,05 forinton jegyezték hétfő reggel fél nyolckor. A dollár jegyzése 293,65 forintról 295,46-ra, a svájci franké pedig 331,50 forintról 332,75 forintra emelkedett. A forint a múlt héten az euróval szemben 0,3 százalékkal, a svájci frankkal szemben 0,5 százalékkal, a dollárral szemben pedig 1,0 százalékkal erősödött. 

Emelik a liszt árát a malmok, drágulhat a kenyerünk

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.11. 07:32

Fotó: Népszava
Tíz százalékos is lehet a rés a búza ára és a liszt előállítási költségei között.
Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. 
A lap hétfői számában a szakember kifejtette: már 66 ezer forintnál is magasabb egy tonna jó minőségű búza ára, a jelenlegi lisztárak viszont csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek. Mivel hónapok óta ennél drágább a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek.

A szakember szerint a liszt előállítási költségeiből a búza beszerzési árára 75-80 százalék jut. Áremelés nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet.
A tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként 6-7 forintnál, persze a fogyasztói árakban ez ennél nagyobb teher lesz

– mondta Lakatos Zoltán.

A cégvezető szerint a malomipar alacsony nyereségességének részben az alacsony kapacitáskihasználtságból eredő árverseny az oka. Az iparágban az utóbbi években ugyan folytatódott a koncentráció, de a kapacitáskihasználtság most is körülbelül 50 százalékos.
A jelenlegi piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt.

Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet. Magyarországról évi mintegy 200 ezer tonna liszt megy exportra, ebből 150 ezer Romániába.