Előfizetés

Sok hatéves kerülhet éretlenül iskolába

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.12. 06:40

Fotó: Bielik Istvan / Bielik Istvan
Súlyos hiányosságok vannak az iskolaérettséggel és a hatéves kortól kötelező tankötelezettség elhalasztásával kapcsolatos eljárásban. Nagyon sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást az iskolahalasztási kérelmek megindításához – állítja a Szülői Hang Közösség.
Súlyos hiányosságok vannak az iskolaérettséggel és a hatéves kortól kötelező tankötelezettség elhalasztásával kapcsolatos eljárásban. Nagyon sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást az iskolahalasztási kérelmek megindításához – állítja a Szülői Hang Közösség. Az érintettek körében végzett felmérésük eredményei szerint a szülők csupán 44 százaléka kapott információt a döntés pedagógiai szempontjairól, és 70 százalékuk tapasztalta azt, hogy a szakértők vagy óvodák indokolatlanul elutasítják a kérvényezés támogatását. A kormány még 2019 nyarán változtatott az iskolaérettség szabályain: 2020-tól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves kisgyermek iskolaérett-e. Ha a szülők azt szeretnék, hogy gyermekük egy évig még óvodában maradjon, az Oktatási Hivatalnak (OH) nyújthatnak be kérvényt. Tavaly januárban mintegy 10 ezer kérelem érkezett az OH-hoz, illetve még 2019 végéig – amíg nem léptek életbe a törvénymódosítások – 12 ezren a szakszolgálatoknál is szereztek igazolást. Vagyis tavaly összesen 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami több mint tízezerrel kevesebb kisgyermeket jelent, mint a korábbi években. A szülőknek most már nem volt lehetőségük a szakszolgálatokhoz fordulni, csak az OH dönthet a gyerekek sorsáról. A hivatal lapunk megkeresésére közölte: január 1-je és 11-e között 6339 kérelem érkezett hozzájuk, 2616 esetben már ki is küldték a határozatot, ebből 2596 a kérelemnek helyt adó. – A szülők legnagyobb része eddig szakmailag megalapozott, hiánytalan kérelmet nyújtott be – írták, hozzátéve: arról nincs tudomásuk, hogy a szakértők vagy az óvodák indokolatlanul elutasították volna a kérelmek támogatását. – Nem meglepő, hogy a hivatalnak nincs tudomása az ilyen esetekről. Ha az óvoda, a logopédus vagy a fejlesztőpedagógus nem ad igazolást a gyereknek, arról a hivatal nem fog értesülni. De nem is tettek semmit annak érdekében, hogy ez működjön: nem tettek közzé semmiféle mintát, iránymutatást, nem írtak az óvodáknak és más intézményeknek, hogy adjanak ki ilyen támogató papírokat – nyilatkozta lapunknak a Szülői Hang képviselője, Miklós György. Hangsúlyozta: bár január 15-éig még van idő a kérelmek benyújtására, félő, hogy az iskolahalasztást a tavalyi 22 ezernél is kevesebben fogják kérelmezni. A szülői szervezet szerint idén tízezernél is több olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthetnek iskolába, akiknek indokolt lenne a halasztás, de a szüleik nem kaptak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvények beadásához. Vagyis sokan el sem jutnak addig, hogy kérelmet küldjenek az OH-nak – sokakban nem tudatosul, hogy gyermekük érdekében január közepéig van idejük ezt megtenni. Mint írták, az OH tájékoztatója csak a bürokratikus teendőkre szorítkozik, és egyetlen szót sem pazarol az érdemi pedagógiai döntés szempontjaira, még arról is megfeledkezik, hogy hova fordulhatnak tanácsért a szülők. 

Szociálpolitika Fidesz-módra

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.12. 06:00

Hetven embert tennének át a régi szociális „főintézetből” az újba, ám fizetésükre 20 százalékkal kevesebb jut.
Tavaly december 18-án jelent meg a szociális igazgatásról szóló törvény módosítása, amelynek egy eldugott paragrafusa azt rögzíti: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SZGYF) az idén január elsejével létrehozott Nemzeti Szociálpolitikai Intézetbe (NSZI) kerülő munkatársak eddigi kormányzati szolgálati jogviszonya sima munkaviszonnyá alakul, méghozzá úgy, hogy a december végén érvényes bérüknek csak a 80 százalékára lesznek jogosultak. Azóta az is kiderült, hogy a 20 százalékos csökkenés a bértömegre vonatkozik, nagy egyéni eltérésekkel. A jogviszonyuk átalakításáról múlt pénteken nagyjából 70 embert értesített az új intézmény egyik vezetője – olvasható az egyik érintett névtelen levelében, amit a hétvégén a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) küldött el. A történtekről beszámoló munkatárs a csoportos tájékoztató hangnemét megalázónak és cinikusnak nevezi, s ezt tegnap több érintett is megerősítette lapunknak. Az új intézet teljes létszámát egyébként 130 főben határozták meg – tudtuk meg a humántárcától. A bércsökkentést a hasonló átsorolásokkal ellentétben azért kellett törvényben rögzíteni, mert enélkül a kormányzati igazgatásról szóló 2018-ban elfogadott törvény eredeti szövege lenne érvényben, ami alapján a határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyá alakulna. Ennek értelmében a bérek csak a vezetői jogviszony visszavonásával csökkenhetnének és ha valaki nem fogadja el az új munkáról szóló munkáltatói ajánlatot, akkor a tavalyi jogviszonya alapján járna neki a végkielégítés. - Amikor köztisztviselőből kormányzati tisztviselővé sorolták át a központi hivatalokban dolgozókat, működött a rendszer, de ami most történik az SZGYF alkalmazottaival, azt mutatja, a kulturális szféra után már a szociális terület munkavállalóit is megfosztja a kormány a közalkalmazottakat megillető - kevéssel a sima munkavállalóknál nagyobb - védelemtől – értékelte a helyzetet a Népszavának az ágazat szakértője, Meleg Sándor. A döntést, hogy aláírják-e a korábbinál rosszabb feltételeket tartalmazó új munkaszerződésüket, január 25-ig kell meghozniuk az intézményváltásra kényszerülő dolgozóknak, s kérdésünkre a humántárca megnyugtatta a távozást fontolgatókat: jár nekik a végkielégítés.
A szociális szakma úgy látja, a kormányzat háttérintézményi kígyója visszaért a farkához és beleharapott. Lázár János akkori kancelláriaminiszter 2016-ban először 73 intézményt akart felszámolni, végül megelégedett két lépcsőben 49 megszüntetésével. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) például 2016 nyarán beolvadt az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalba (NRSZH), majd amikor ugyanannak az évnek a végével ezt a hivatalt is megszüntették, a nyilvántartások kezelése, a szociális portál működtetése a fenntartói feladatok és az ágazat módszertani fejlesztései átkerültek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF). Ezt ugyan még nem szántotta be teljesen a kormány, de idén január 1-jével az intézményfenntartói feladatok kivételével gyakorlatilag minden munkája átkerült a tavaly év végén szép csendben létrehozott Nemzeti Szociálpolitikai Intézetbe (NSZI), ami az ágazatban dolgozók szerint a sorban legelső intézet, az NCSSZI megfelelője. A feladatmegosztásra vonatkozó kérdésünkre az Emmi azt válaszolta: a régi szervezet marad az intézményfenntartó, az új pedig szakmai tudásközpont lesz sok új feladattal - bármit is takarjon ez. Már csak az a kérdés, meddig maradnak még állami kézben szociális intézmények. Több névtelenséget kérő szakember is úgy fogalmazott a Népszavának, a kormány sürgetné ezek átadását az egyházaknak, így nem kizárt, hogy még a következő választás előtt feladat nélkül marad az SZGYF és megszüntetik. A szakmán belül többen úgy fogalmaztak, a főigazgatóságnak soha nem volt jó híre, mert a költségvetése nem nyilvános és beszámolással csak a minisztériumnak tartozik. A parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos megszokott kormányzati módszernek tartja, hogy átszervezés címén sóval hintik be a megszűnő intézmények nyomát, így érik el, hogy nem látni pontosan, milyen iratok tűnhettek el egy-egy hivatalból.    

Régi új vezető

A 2021. január elsejével létrejött Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) élére Kásler Miklós miniszter Tóth Tibort nevezte ki. A főigazgató korábban az átszervezési lánc első szereplője, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, majd a Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ (NFSZK) vezetője volt, ám ennek ellenére feltűnően kevesen ismerik a szakmában. Ami biztos, neki nem változik a munkahelyi címe, az új intézet is az NFSZK Váci úti irodaházában rendezkedik be. A történész-szociálpolitikus doktori disszertációját a „A hungarista mozgalom emigrációtörténetéről” írta, nagydoktorija pedig a múlt század 30-as éveinek szociálpolitikájával foglalkozik.  

Szijjártó: Magyarországon nem a lottón nyerik el a miniszterelnöki posztot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.11. 21:45

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV / Népszava
A külügyminiszter reagált a korábbi amerikai elnök kritikájára.
A magyar emberek döntésének minősítgetésének tartja Szijjártó Péter Barack Obama  nyilatkozatát. A korábbi amerikai elnök minap azt mondta, vannak olyan vezetők, akik az állampolgárokat alattvalói attitűddel kezelik. Ilyennek nevezte például Magyarországot is. A tárcavezető kifejtette, nálunk 
a miniszterelnöki pozíciót nem lottón nyeri valaki, hanem egy nyertes választás után. Az ilyen típusú kritikája az ország vezetőinek az a magyar emberek döntésének a minősítgetése.

Szerinte a megjegyzésből az tűnik ki, hogy aki a kijelentést tette, nem nézi ki a magyarokból, hogy érett döntést képesek hozni a jövőjükről. Úgy véli, a világpolitikában akkor beszélhetnénk jobb körülményekről, ha minden országra rábíznák a saját jövőjükről szóló döntést. Azt pedig nem kommentáljuk. 
"Mi sem tettük ezt az elmúlt hetek, vagy napok amerikai belpolitikai eseményei során"

- fogalmazott Szijjártó Péter az RTL Klub híradójának.