Előfizetés

Újabb 128 Covid-beteg halt meg, 696 új fertőzöttet diagnosztizáltak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.12. 09:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kórházban 5 005 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 356-an vannak lélegeztetőgépen.
Újabb 696 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 344 352-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 128, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 853-ra emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu. A gyógyultak száma jelenleg 209 852, az aktív fertőzötteké pedig 123 647. Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (64 729) és Pest megyében (42 992) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (19 591), Hajdú-Bihar (19 596) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (19 294). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (7211). 
Kórházban 5 005 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 356-an vannak lélegeztetőgépen.    Közölték, hogy Magyarország eddig minden hazánkba érkezett vakcinát felhasznált, hétfő estig összesen már 78 579 fő kapott oltást, többségében egészségügyi dolgozók, valamint 6642 idősotthonban lakó és dolgozó. Kedden újabb vakcinaszállítmányok érkeznek, amelyek összesen közel 51 ezer ember oltását teszik lehetővé. Pfizer-vakcinából ma a negyedik szállítmány, összesen 81 tálca oltóanyag érkezése várható, amely újabb 47 385 személy oltását teszi lehetővé. Továbbá megérkezik az első Moderna-vakcina szállítmány is, ebből 7200 adag érkezik, amely 3600 ember oltását teszi lehetővé. A most érkező oltóanyagokkal folytatódik az egészségügyi dolgozók, valamint az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása. Emlékeztettek arra, hogy a járvány lassítása és a kórházak teljesítőképessége érdekében a védelmi intézkedések február 1-ig érvényben maradnak.  

Tavak és állami segítség nélkül maradt két falu

Vas András
Publikálás dátuma
2021.01.12. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
A tavaly júliusi felhőszakadás elmosta a miháldi és a galamboki víztározók gátját. A két tó árvízvédelmi feladatokat is ellátott. Kormányzati támogatást egyelőre nem kaptak a települések.
Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol, jut eszünkbe a csúfolódós gyerekdal a miháldi halastó láttán, ám a helyiekre tekintettel nem kezdjük el dúdolni. Érzékenységük érthető, ugyanis a dal egy része fél éve valósággá vált számukra: a tavaly július végi felhőszakadás ugyanis elmosta a miháldi és a galamboki – horgásztóként is működő – víztározók gátját és partfalát, a tavak pedig kiszáradtak. Helyreállításuk meghaladja a 600 millió forintot, a falvaknak természetesen nincs ennyi pénzük. Állami segítséget viszont egyelőre nem kaptak, pedig erre záros határidőn belül nagy szükség lenne, ugyanis megkezdődött a tómedrek benövényesedése, így belátható időn belül a többszörösére nőhet az árvízvédelmi feladatokat is ellátó tározók rendbehozatalának költsége. - Nyolcvan-száz mázsa hal úszott le a Balatonba, ami önmagában húszmilliós kár – mondja Mándó Tibor, a horgásztavat tavaly szeptemberig kezelő miháldi horgászegyesület vezetője –, de ennél is nagyobb baj, hogy a falu elveszítette a legfőbb turisztikai vonzerejét. A katasztrófát szerencsétlenségek sorozata okozta: a településtől délre az inkei víztározó sem bírta el a rengeteg csapadékot, az onnan lezúduló víz átszakította a Miháld és Pat közötti út töltését, s így az áradat akadály nélkül érkezett meg a hét hektáros miháldi záportározóba. A falut szerencsére elkerülte a nagy hullám, a településen belül csak a tavat tápláló vízfolyás áradt meg, mely így is veszélyeztette a házakat. - A belső helyreállítások nagyjából hatmillió forintba kerülnek, ehhez a vis maior alapból 5,31 milliót kaptunk – magyarázza Gerő Sándor polgármester. – A pályázatunkba betettük a horgásztavat is, de elutasították, ugyanis csak önkormányzati feladatokat ellátó dolgokra lehetett pénzt igényelni. Miután az egyik partfalát teljesen elmosta az ár, a héthektáros tóban jelenleg nincs víz, a mederben pedig sarjadni kezdtek a növények. Az újbóli feltöltés, a partfal visszaépítése és a gátak megerősítése előtt teljes mederkotrásra is szükség lenne, ugyanis a lezúduló víz rengeteg hordalékot rakott le. - A falu költségvetése szűk 90 millió forint, a tározó helyreállításának a költsége a szakemberek szerint 265 millió forint, amit a Belügyminisztériumtól remélünk, ugyanis természeti katasztrófának minősülnek a tavaly nyári események – jegyzi meg Gerő Sándor. – A környéken a hasonlóan járt települések közül Surd, Liszó és Zalamerenye kapott pénzt a tározójára, mi nem, aminek az okát nem tudjuk. Ráadásul a tó helyreállítása nemcsak gazdasági és vízügyi szempontból lenne fontos, hanem környezetvédelmi okokból is, hiszen ez az egyik szűrője a Kis-Balatonnak, itt tisztulnak meg a vízgyűjtő mezőgazdasági területeiről befolyó vizek, melyeknek igencsak magas a kemikáliatartalmuk. Decemberben fordultunk újabb kérelemmel a Belügyminisztériumhoz, ahol érdeklődésemre úgy tájékoztattak, hogy február közepéig várható érdemi döntés a záportározónk további sorsáról. Úgy cirka tíz kilométerrel északabbra Galambokon is többszázmilliós károkat okozott a tavaly júliusi felhőszakadás. A falu két, összesen 11 hektáros záportározóinak gátja nem bírta el a 16 óra alatt lezúdult cirka 200 milliméternyi esőt, a víztömeg megbontotta a partfalat, elsodorta az egyik zsilip fém- és betonszerkezetét, s betört a településre: négy utcában 60 házból 200 embert kellett kitelepíteni, ám megfeszített munkával sikerült a nagyobb katasztrófát elhárítani, s végül csak négy lakóépületbe tört be a víz. - A vis maior keretből 14 milliót kaptunk a kétmilliós önrészünkhöz, s a református egyház, valamint a biztosító segítségével sikerült rendbe hozni őket – meséli Szabó Tamás polgármester. – Sajnos, a vis maior nem terjed ki a tározókra, így a felső azóta is használhatatlan, az alsóban pedig a korábbinál kevesebb vizet tudunk felfogni. A teljes helyreállítási költség 340 millió forint, ami nagyjából megegyezik a falu költségvetésével. Állami segítséget viszont Galambok sem kapott egyelőre, a vis maior pályázatuk ezen részét a jogszabályokra hivatkozva utasították el, így most a Belügyminisztériumra várnak. A két tó ugyanis nemcsak turisztikai szempontból fontos, hanem komoly árvízvédelmi feladatokat is ellát, annak idején záportározónak hozták létre, s elvileg Galambok mellett még három szomszédos falut óvnak. - Úgy fél évtizede egyszer már majdnem átszakadt a gát a felső tavon, 100-120 milliméternyi eső esett a júliusinál hosszabb idő alatt – jegyzi meg Szabó Tamás –, akkor a vízügyesek azt mondták, ilyen százévente csak egyszer fordul elő. Erre tavaly nyáron megkaptuk csaknem a dupláját… Éppen ezért a helyreállításnál nem lesz elégséges a régi gát, annál magasabb és erősebb kell, ezért is kerül ennyibe. Illetve egyelőre ennyibe, de ha erőre kapnak a mederben a növények, még drágább lesz. De nemcsak emiatt kellene mihamarább hozzálátni a munkálatokhoz, hanem, mert jelen helyzetben egy a tavalyinál lényegesen kisebb eső is veszélyt 7elent ránk és a környező falvakra. 

Duplázódik a hazai vakcinaválaszték

D. A.
Publikálás dátuma
2021.01.12. 07:00

Fotó: Rob Engelaar / Rob Engelaar
Az oltást kérők szempontjából nem nagy változás, de a szervezők munkáját megkönnyítheti, hogy keddtől már két covid-elleni vakcinát is használhatnak Magyarországon.
Az oltást kérők szempontjából nem nagy változás, de a szervezők munkáját megkönnyítheti, hogy keddtől már két covid-elleni vakcinát is használhatnak Magyarországon. Ma érkezik ugyanis - az újabb 39 ezer ember beoltására alkalmas Pfizer vakcina mellé - a Moderna által gyártott 3600 adag oltóanyag is.
December elején a koronavírus sajtóközpont azt közölte, hogy ha lesz többféle vakcina, akkor az emberek választhatnak majd az oltások közül. Szakemberek szerint a Pfizer és a Moderna esetében ennek a lehetőségnek nincs nagy jelentősége, gyakorlatilag mindkét oltás hasonló technológiára épül.
Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője az operatív törzs hétfői tájékoztatóján azt mondta: folytatódik az egészségügyiek, valamint az idősotthonok lakóinak, illetve dolgozóinak beoltása, és készülnek a védekezésben közvetlenül résztvevő rendvédelmi dolgozók oltására. Beszélt arról is, hogy a korábban érkezett, 79 ezer ember beoltására elegendő oltóanyag-szállítmányt majdnem teljesen felhasználták, december 26. óta 71 ezer oltást adtak be. A védettség megszerzéséhez a Pfizer és a Moderna vakcinájából is kettőt kell beadni három hét különbséggel. Az első oltás után a 28. napra alakul ki a védettség. Mindkettőhöz jár igazolvány és az oltást kizáró ellenjavallatok is lényegében ugyanazok. Azaz nem kaphatják meg például a 18 évnél fiatalabbak, a két hónapon belül terhességet tervezők, a lázas betegek. Szakemberek beszéltek arról is, hogy ha valaki kapott a Pfizer vakcinájából, annak a második oltásként is ugyanazt kell kapnia és megfordítva is így van ez. Lehet, hogy ezek kombinálásából nem lenne probléma, de nincs rá tudományos bizonyíték, mert ilyen jellegű klinikai próbákat nem végeztek. Kemenesi Gábor virológus korábban Facebookon a Moderna készítményéről azt írta, hogy abból 2021-ben egy milliárd adag gyártását tervezik. Ez ugyanúgy egy harmadik generációs mRNS alapú vakcina, mint a Pfizerré, ám annál valamivel jobb tárolási tulajdonságai vannak. A Pfizer készítményét ugyanis mínusz 70 fokon lehet csak tárolni, míg a Moderna mínusz 20 fokon is eltartható hat hónapig. A Pfizer vakcinájából - a gyártó ígérete szerint - hetente, a Modernáéból kéthetente érkezik szállítmány Magyarországra.