Sok magyar film, nézők nélkül: idén fokozódhat a helyzet a mozikban

Igazából az átlagosánál sokkal kevesebb produkció élte meg az igazi mozis jelenlétet.

A covid-19 pandémia miatt leállt a teljes kultúra és a mozik az év jelentős részében zárva tartottak. Ezért is döbbenetes szám, hogy tulajdonképpen tavaly több produkció kapott „nagyvásznas” perimert, mint 2019-ben. A számok csalókák, hiszen éppen a forgalmazói hiátusnak köszönhetően számos olyan mű kapott mozis bemutatót, mely normál körülmények között soha nem kapott volna ilyen lehetőséget. És még ennek ellenére is tudunk mondani ellentmondásos helyzeteket, például az Oscar-díjas Deák Kristóf Foglyok című drámája bőven megérdemelte volna a nagyvásznat, de hazánkban csak egy fesztivál premier jutott neki a miskolci CineFesten. Ezeken felül számos tévére készült produkció és dokumentumfilm kapott mozis jelenlétet, mint a Bogyó és Babóca 4 vagy Vad erdők, vad bércek – utóbbi egyébként vizuális szempontból meg is érdemelte a mozis pillanatokat.

Azt azonban nem lehet nem hangsúlyozni, hogy igazából az átlagosánál sokkal kevesebb produkció élte meg az igazi mozis jelenlétet. Azt például biztosan ki lehet jelenteni, hogy 2020 legsikeresebb magyar mozifilmje a Lóth Balázs rendezte Pesti balhé volt, mely több mint 72 ezer fizető nézőt szedett össze. Erre lehet mondani, hogy kevés, mert egy efféle komédia több százezres sikerre orientált, de mégiscsak a pendémia közepén mutatták be, korlátozott teremkihasználtsággal, így ez egy kimagasló eredmény annak ellenére, hogy rekord ideig sugározták multiplex teremben. Fogalmazzunk úgy, hogy aki eljutott rá, az részese volt az év magyar filmikerének – a vegyes kritikai reakciók ellenére, de ahogy a rendező lapunknak fogalmazott, a könnyű műfajokat a legnehezebb elkészíteni. Már, persze úgy, hogy mindenki elégedett legyen vele.

Az év másik nagy sikere, már ha a művészfilmes vonalat tekintjük, a Velencei filmfesztiválon debütált, Horvát Lili rendezte Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című dráma, mely kis híján húszezer nézőt szedett össze az artmozikban, és ha nem jön a második hullám, akkor a szakemberek becslése szerint bőven elérte volna a harmincezer nézőt, mely még tovább növekedhetett volna a sikeres Oscar-kampány esetében, hiszen ez a mű hazánk nevezettje a versenyben – igaz, ez is mozgóképes verseny is halasztásos állapotban, van.

Még két további műnek van mérhető eredménye, az egyik a Lakos Nóra rendezte Hab. mely egy komoly vígjáték céljával készült és a mozik bezárása előtt huszonötezer néző váltott rá jegyet, illetve Szabó István legújabb filmje, a Zárójelentés, mely kritikai szempontból egyértelműen az év legnagyobb csalódása volt, de a pandémia előtt így is összeszedett bő harminckettőezer nézőt.

Ahogy lapunk összegyűjtötte, voltak, akik inkább a halasztás mellett döntöttetek, például a Herendi Gábor rendezte Toxikóma esetén, mely a mozik nagy várományosa volt 2020-ban. Persze voltak művek, melyeket kifejezetten a nagyon vártak közé soroltak, mint például az első magyar horrorként hirdetett Bergendy Péter jegyezte Post mortem, melyen a tudósítások szerint fanyalogtak az egyik A-kategóriás fesztiválon, ám számos zsánerre szakosodott mustrán nagy örömmel fogadták.

Ám tulajdonképpen az nagy kérdés, hogy mit hoz 2021. Az Indexnek adott interjújában Káel Csaba filmügyi kormánybiztos arról beszélt, hogy harmincnyolc befejezett magyar film várja a premierjét, kiemelve Enyedi Ildikó, Füst Milán A feleségem története című regényéből adaptált művét, mely még a Vajna korszak nagy produkciója és nem is lesz magyar nyelvű. Persze a hírportál hosszú interjújában arról sem volt szó, hogy miért utasították vissza Mundruczó Kornél Csárdáskirálynő filmtevét (aki a The Pieces of a Woman kapcsán igazi Oscar-esélyes), illetve, hogy miét kell majd Bayer Zsolt vagy Koltay Gábor filmjeit élveznünk majd a jövőben.