Előfizetés

Felpörgeti a gyártást a Pfizer/BioNTech

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.13. 18:42

Fotó: KAY NIETFELD / AFP / dpa Picture-Alliance
A tervezett 1,3 milliárd adag helyett 2 milliárdot fognak forgalomba hozni.
Hatásosnak bizonyulnak a Covid19 elleni védőoltások a koronavírus brit és dél-afrikai mutációival szemben – ezt a megnyugtató hírt közölték a CureVac és a Moderna gyógyszergyártó vállalatok vezetői az Európai Néppárt (EPP) által szerda délután szervezett videokonferencián. A Moderna vakcinája, amiből az Európai Unió országai összesen 160 millió adagot rendeltek, már a piacon van. A CureVac hasonló technológián alapuló oltóanyagából az EU27-ek 405 millió dózisra kötöttek előszerződést, de a készítményre még várni kell. Franz-Werner Haas vezérigazgató bejelentette, hogy jelenleg az utolsó klinikai vizsgálatokat végzik. Ha ezek tavaszig nem hoznak kedvező eredményt, akkor a cég a Pfizer/BioNTech oltóanyagát fogja gyártani, amelyet tavaly elsőként engedélyezték Európában. Tal Zaks, a Moderna cég vezető orvosszakértője szerint az eddig ismert vakcinák megfelelő védelmet nyújtanak a vírus újabb változataival szemben. A szakember azt mondta: ha olyan mutációk jelennének meg, amelyekre nem hatnak a készítmények, jelenlegi tudásuk alapján néhány hét vagy hónap alatt azokra is megtalálnák az ellenszert. Az úgynevezett mRNS-technológián alapuló oltóanyag nagyjából egy évig nyújt védelmet a Covid19-el szemben – közölte Zaks, hozzátéve, hogy további vizsgálatokra van szükség a védettség időtartamának a pontos megállapításhoz. Albert Bourla, az amerikai Pfizer vállalat vezérigazgatója arról számolt be, hogy a német BioNTech céggel kifejlesztett vakcina gyártását idén sikerül jelentősen felpörgetni, és a tervezett 1,3 milliárd adag helyett 2 milliárdot fognak forgalomba hozni. Az Európai Unióval kötött megállapodásuknak megfelelően a Pfizer/BioNTech 2021-ben 600 millió dózist biztosít a tagállamok számára, és ebből 125 millió már az év első felében megérkezik – közölte a cégvezető. Bourla szerint folynak a vakcina klinikai vizsgálatai a 12-14 év közötti korosztályban, minthogy az oltóanyagot egyelőre csak a 16 éven felüliek számára engedélyezték. A gyógyszergyártók képviselői elismeréssel szóltak az európai kutatási eredményekről és együttműködésről. Ugur Sahin professzor, a BioNTech alapítója és vezérigazgatója kiemelte, hogy munkájukat húsz éve támogatja az Európai Unió, kapacitásaik fejlesztését pedig többek között az Európai Befektetési Bank hitelei segítik.

Kis hadsereg gyűlt össze a Capitoliumnál

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.13. 18:12

Fotó: AFP / EyePress News
A vezérkari főnökök levelet intéztek a katonákhoz. „Ha Mitch igent mond, akkor Trumpnak annyi” – mondta egy republikánus szenátor.
Az amerikai képviselőház szerdán szavaz arról, hogy 2019 decembere után másodszor is alkotmányos vádat emeljen Donald Trump ellen. Az eredmény nem sok kétséget hagy maga után, mivel a többségben lévő demokrata párti képviselőkhöz néhány republikánus is csatlakozni tervez. A bukott elnököt az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtással vádolják, amiért múlt szerdán a törvényhozás elleni támadásra biztatta híveit. A Capitolium ostroma során öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr. A vitában a demokrata párti képviselők azt hangoztatták, hogy Trump hivatalban maradása még jövő szerdáig is veszélyt jelent az amerikai demokráciára. A republikánus felszólalók részben védték az elnök cselekedeteit, másrészt óvtak a sietségtől és a liberális oldaltól féltették az ország egységét. Trumpot a szenátus az első alkalommal felmentette. Ha másodszorra elmarasztalná, akkor örökre eltilthatják a tisztségviseléstől. Mike Pence alelnök elutasította, hogy az alkotmány 25. kiegészítése alapján saját kormánya mondja ki Trump alkalmatlanságát. A Fehér Házból kiszivárgó hírek szerint az elnök semmiképpen sem akar lemondani. Ezzel a képviselőházi vádemelés és a szenátusi elítélés maradt az egyetlen jogi lehetőség Trump leváltására. Sajtóértesülések szerint Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője indokoltnak tartja az impeachmentet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is szavazza az elnök leváltását, de egy republikánus szenátor név nélkül úgy vélekedett, hogy „ha Mitch igent mond, akkor Trumpnak annyi”. A szenátusban kétharmados többségre lenne szükség az elnök menesztéséhez, amire még nem volt példa az amerikai történelemben. Másrészt Trump már azzal is rekordot döntött, hogy ő az első, kétszer is közjogi vád alá helyezett elnök. A lehetséges jogi következmények elkerülésére Trump múlt szerda óta többször szóba hozta a családtagjainak és saját magának adandó elnöki kegyelem lehetőségét. Az „önkegyelem” azonban jogi értelemben járatlan terep és a végső szó feltehetően a legfelsőbb bíróságé lenne. A testületben 6:3 arányú konzervatív többség van, de Trump ennek ellenére sem mehet biztosra. A választási eredményeket kifogásoló beadványait például simán lesöpörték, arról nem beszélve, hogy New York államon kívül immár Georgiában és a fővárosban is indulhatnak ellene eljárások, amelyekre eleve nem érvényes az elnöki kegyelem. Szerdán reggel, nem sokkal az impeachment eljárás kezdete előtt éles fegyvereket kaptak a Nemzeti Gárdának a Capitoliumhoz vezényelt katonái. A 15 ezer fős kontingens az FBI, a Secret Service, a washingtoni és a capitoliumi rendőrség egységeivel, illetve más rendfenntartókkal közösen biztosítja a törvényhozás épületét, illetve Joe Biden jövő szerdai eskütételét. A rendkívüli készültséget a múlt szerdai eseményeken túl az internet mélyebb bugyraiban folytatódó szélsőjobboldali szervezkedés is indokolja. A vezérkari főnökök egyesített bizottsága kedden levélben figyelmeztette az 1,3 millió aktív, valamint a 811 ezer tartalékos és a Nemzeti Gárdában szolgáló katonát arra, hogy feladatuk az amerikai alkotmány védelme minden külső és belső ellenséggel szemben. A dokumentum a múlt szerdai események kapcsán a törvényes hatalom megdöntésére irányuló tevékenységre (angolul sedition, illetve insurrection) hivatkozik, vagyis szóhasználata egybecseng a Trump elnök ellen a kongresszusban felhozott váddal. Szerdán a YouTube videómegosztó is elvette Donald Trump jogát az új anyagok közzétételére. Az intézkedés egyelőre egy hétre szól – pont addig, ameddig még tart Trump mandátuma. A bukott elnökre újabb nehézségek várnak, mivel szülővárosa, New York megkezdte a Trump cégeivel kötött szerződések felülvizsgálatát. Nem csak körhinták, korcsolya- és jégkorong pályák üzemeltetéséről van szó, hanem több száz, az ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos megállapodásról.

Halálos rekord

A politikai események árnyékában kedden minden eddiginél több, 4400 amerikai életét követelte a Covid-19. Az összesített veszteség már 380 ezer ember – több, mint a II. világháborúban elesett amerikai katonák száma. A kormányzat igyekszik felgyorsítani az oltási kampányt, immár minden 65 év fölötti jelentkezhet a vakcináért. Hetek belül új védőoltás is érkezhet, a Johnson & Johnson vakcinájából ráadásul egy adag is elég lesz, bár az is igaz, hogy egyelőre gondok vannak a gyártókapacitásokkal. A Science című tudományos folyóiratban kedden megjelent tudományos cikk szerint a felnőttek beoltása után a Covid-19 csak könnyű lefolyású gyermekbetegségként marad meg a világban. 

Egy iskola és egy templom felújításában segít a horvát földrengés után Magyarország

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.01.13. 17:14

Fotó: DAMIR SENCAR / AFP
Soltész Miklós emellett felajánlotta, hogy a földrengés sújtotta területről kétszáz gyermeknek a nyaraltatását is biztosítják Magyarországon.
Petrinjában egy iskola, Zazinában pedig egy katolikus templom felújításában vállal részt Magyarország – mondta Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a földrengés sújtotta közép-horvátországi Petrinjában szerdán, ahol Zdenko Lucic horvát külügyi államtitkárral meg is tekintette az épületeket. Az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte:
az iskola, ahová körülbelül 450 gyerek jár, súlyosan megsérült a földrengésben. A zazinai templom pedig, amelynek felújításában részt vesz Magyarország, Szent Miklós és Szent Vid temploma.

Szavai szerint abban bíznak, hogy a magyarországi segítség az itt élő több tízezer ember helyben maradását szolgálja. Egyrészt azért, mert ezek az emberek Horvátország legnehezebb sorsú, legszegényebb vidékén élnek, másrészt pedig azért, mert ragaszkodnak ahhoz a környezethez, ahol laknak, ahova a munkájuk köti őket – mondta. Az államtitkár felajánlotta továbbá, hogy
a földrengés sújtotta területről kétszáz horvátországi gyermeknek a nyaraltatását is biztosítják Magyarországon, amit a magyarországi Országos Horvát Önkormányzattal közösen bonyolítanak le.

„Itt, Közép-Európában a nemzetek igenis összetartoznak, és számíthatnak egymásra, pláne, ha valahol tragédia történik, akkor muszáj segítenünk, így a horvát barátainknak is” – húzta alá. A magyar kormány segítségén túl január 20-ig a Mol Nyrt. felajánlásában 56 lakó- és szaniterkonténer is érkezik Petrinjára, ezekkel azokon a családokon segítenek, akik a földrengésben elvesztették otthonaikat - magyarázta az államtitkár. Kiemelte továbbá a magyarországi egyházak, illetve karitatív szervezetek és civilek felajánlásait, valamint a magyarországi horvátok országos önkormányzatának támogatás és gyűjtését. Szép kezdeményezésnek nevezte a Magyarországon „idegenlégiósként” tartózkodó horvát élvonalbeli sportolók összefogását is, akik besegítettek a gyűjtésbe.
Az államtitkárt Darinko Dumbovic, Petrinja polgármestere is fogadta, aki megköszönte a magyar támogatást, amely szavai szerint kiemelkedőnek számít mind gyorsaságban, mind mértékében. Soltész Miklós szerint nagyon nagy a baj,
több mint 120 ezer ember életterét érintette a súlyos földrengés. Eddig 40 ezer épületről érkezett kárbejelentés, amelyek 20 százaléka életveszélyes

– számolt be róla az államtitkár, aki Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszterrel is találkozik Zágrábban.

December 28-án és 29-én két erősebb – 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű – földrengés rázta meg Közép-Horvátországot. A Petrinja és Sziszek közelében történt földmozgásoknak hét halálos áldozata és 28 sérültje van, és folyamatosak az utórengések. A károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre. A horvát kormány január 4-én katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit.