Újabb bizonyíték: hiányos a gazdaságvédelem

A vállalkozások visszajelzései alapján jól látszik, hogy a válsághelyzetben nem a beruházások fokozására törekedtek a cégek, túlélni akartak – olvasható ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetnek (GVI) legújabb felméréséből.

A kisebb vállalkozások 60 százaléka számít éves árbevételének csökkenésre 2020-ban, de az 50 és 249 fő közöti létszámú vállalatok fele, és a 250 fő felettiek 40 százaléka is ezt jelezte előre az októberben készült GVI felmérés során. Idén már helyzete javulására számít a többség. A cégek túlnyomó része a múlt évben pénzügyi gondokkal küszködött, hogy fenntartsa napi működését, amelyeket vagy tartalékokból, vagy gyors, azonnali megoldást jelentő, likviditást segítő hitelekből próbálták áthidalni – közölte a kutatóintézet. Főként a 10 fő alatti cégek vélték úgy, hogy nehezebben jutnak hitelhez.

Ezzel szemben, mint ismeretes, a kormány több ezer milliárd forintot ölt halasztható beruházásokba, amelyekkel leginkább a NER-cégeket látják el megrendelésekkel. A gazdaságvédelmi intézkedések másik jelentősnek gondolt eszköze a hitelmoratórium sem hatotta meg nagyon a cégeket. Ez a lehetősége a megkérdezett vállalatok 30 százalékát érintette, és 14 százalék vette igénybe.

Az MKIK GVI felmérése még 2020 októberében készült több mint 3000 hazai cég megkérdezésével. A legtöbb vállalkozásnak a 2020. október előtti hónapokban az adók és járulékok befizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi nehézséget (a vállalkozások 25 százalékának érdemi, míg 35 százalékának kisebb nehézséget okozott). A második leggyakrabban említett pénzügyi teher a munkabérek fizetése és a vállalkozások egyéb állandó költségeinek (például az irodabérlet) kiegyenlítése volt. Ebből a szempontból érhető, hogy a Parragh László, az MKIK elnöke miért lobbizott a kormánynál a cégek által fizetendő iparűzési adó megfelezése mellett. Mint ismert a kormány elfogadta Parragh ötletét, amelynek „járulékos haszna” a kormány számára, hogy az ellenzéki önkormányzatokat kivéreztethetik az adóbevételek csökkentésével.

A felmérés szerint azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi tartalékai a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedések esetén - pótlólagos külső források bevonása nélkül - 1 hónapra lenne elegendő, 9 százalék volt, míg 1-2 hónapnyi tartalékkal a cégek 15 százaléka rendelkezett. Többen vannak azok a cégek, amelyek 3 hónapra (22 százalék) vagy fél év és 1 év közé (37 százalék) teszik tartalékaik szintjét, s ennek ideje a vállalatméret növekedésével párhuzamosan tolódott egyre feljebb. Egy újabb, a 2020 tavaszihoz hasonló járványügyi korlátozások esetén a cégek 31 százaléka 6 hónap és 1 év közötti időtartamban tudná alkalmazotti létszámát fenntartani, míg 38 százalékuk azonnal, vagy két hónapon belül elbocsátásra kényszerülne - derül ki a GVI felméréséből.