Előfizetés

Csak a magyar lakosság egy százaléka választaná a kínai vakcinát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 08:55

Fotó: Zhang Yuwei / AFP
Ugyanakkor a válaszadók 22 százaléka bármelyik engedélyezett vakcinával beoltatná magát.
A felnőtt magyarok csaknem fele (46 százaléka) a Pfizer/BioNTech készítményét adatná be magának legszívesebben a Pulzus Kutató felmérése szerint, amelyet a Napi.hu megbízásából készítettek. A portál megjegyzi: a kutatásból nem derül ki, hogy ebben a kiugró népszerűségben mekkora szerepe lehet annak, hogy a Pfizer-vakcina kapta eddig a legnagyobb publicitást, így vélhetőleg ez a legismertebb a lakosság körében. A felmérés eredményei alapján a Moderna vakcináját az ezerfős, reprezentatív mintából mindössze 5 százaléknyian választanák, s ennél is kevesebben, 4 százaléknyian szavaztak bizalmat az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem oltóanyagának. A kínai és az orosz vakcinát a válaszadók 1 és 2 százaléka adatná be magának legszívesebben. Minden ötödik megkérdezett azt felelte, hogy egyik vakcinát sem adatná be szívesen, ugyanakkor 22 százalék volt azok aránya, akik a virológusok tanácsának megfelelően – jó az a vakcina, amelyik elérhető – bármelyik engedélyezett vakcinával beoltatnák magukat. A válaszokat korcsoportos bontásban vizsgálva kiderül: a fiatalabbak, a 40 alatti korosztály kevésbé ragaszkodik egy-egy gyártó készítményéhez és nagyobb arányban fogadna el bármilyen engedélyezett oltás, mint az idősebbek. Ugyanakkor a fiatalabbak között az összes lehetőséget elutasítók aránya is nagyobb, mint az idősebb korosztályban. A hvg.hu megjegyzi: az nem derült ki a közvélemény-kutatásból, hogy melyik kínai vakcinára kérdeztek rá, mert kettő is van: az egyik a Sinovac, a másik pedig az Sinopharm. Az előbbiről nemrég derült ki, hogy 50 százalékos hatékonyságú, míg az utóbbi a hivatalos kínai közlemény szerint 79 százalékban hatékony. A kormány a Sinopharm készítményéből tervez vásárolni. 

A fekvőbeteg ellátásban dolgozók csaknem fele elhagyná az állami egészségügyet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.15. 07:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ez derült ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből.
Az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen keresetével – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből, amelyre 4600 munkavállaló, a magyar egészségügyi szakdolgozók mintegy 5 százaléka válaszolt. Az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke elmondta:
a szakképzettek száma a területen kétszer annyi, mint ahányan valójában gyakorolják a szakmát. Jelentős a pályaelhagyás, többnyire a fiatalok részéről.

A fekvőbeteg ellátásban dolgozók közel fele hagyná el az állami egészségügyet.
A válaszadók mindössze egyharmada szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni, amit a szakszervezet rendkívül riasztónak tart.

Ennek oka, hogy a szolgálati jogviszonyról szóló törvény ellehetetleníti, hogy a dolgozók egynél több egészségügyi intézményben vállaljanak munkát. Ráadásul az új rendszer nem rendezte az intenzív osztályokon dolgozó ápolók műszakpótlékait sem. Soós Adrianna szerint a szolgálati jogviszony bevezetése az egészségügyi szakdolgozók körében rosszabb anyagi helyzetet teremt, mert jövedelemcsökkenéssel fog járni a kollektív szerződések kivezetése, a hálapénz eltörlése és a mellékállások korlátozása. Az alapbérek pedig rendkívül alacsonyak, amit a szakdolgozók többsége megalázóan kevésnek tart az elvégzett munkájához és megélhetéséhez képest. Ráadásul az orvosok megemelt bére is elszakadt az ápolók keresetnövekedésétől, ami ugyancsak bérfeszültséget teremt az egészségügyben. A válaszadók 37 százalékát az alacsony bérek mellett a kiegészítő jövedelmek, és egyéb juttatások korlátozása készteti munkahelyváltásra. Okként a mellékfoglalkozások visszafogását minden negyedik szakdolgozó jelölte meg. Minden ötödik szakdolgozó pedig a jelentős egészségügyi kockázatok miatt hagyná el a pályát. Többen tapasztalták a járvány időszakban a foglalkoztatási biztonság csökkenését.

A választások után nyílhat meg a Sorsok Háza

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.15. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Még folynak az előkészítő munkálatok, 2022-nél előbb nem lesz látogatható az emlékközpont, amelyet eredetileg 2014-ben akartak megnyitni.
A kiállítás részletes forgatókönyve elkészült, nemzetközi akadémiai tanácsadó testületünk tagjai ezt áttekintik, hogy kritikai javaslataikat megtehessék. Ezzel egyidőben dolgozunk már a belsőépítészeti kiviteli terveken és a multimédiás tartalmakon is. Mindez körülbelül még egy-másfél évet fog igénybe venni – nyilatkozta lapunknak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Sorsok Házáról. A fideszes kormány 2013 szeptemberében jelentette be, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén új központot hoznak létre a vészkorszak áldozatainak emlékére. A megnyitó időpontját eredetileg 2014. április 16-ára, a holokauszt magyarországi emléknapjára tervezték. Azon senki nem csodálkozott, hogy az irreálisan rövid határidőt nem sikerült tartani. A projektben akkor résztvevő Gerő András történész úgy vélte, hogy a kormány „idióta határidőt” szabott. Azonban az emlékezetpolitikai nézetkülönbségek és a témafelelős Schmidt Mária személye körüli konfliktusok miatt a zűrzavar egyre csak nőtt. A kormány elvileg ragaszkodott ahhoz, hogy a Sorsok Házát csak akkor szabad megnyitni, ha a zsidó szervezetekkel konszenzusra jutnak, de az évekig húzódó terméketlen vitát látva Lázár János, az akkori kancelláriaminiszter már azt is felvetette, hogy – amennyiben nincs megegyezés – egyéb funkciót keresnek az épületkomplexumnak. A kormány végül más megoldást választott. Lázár utódja, Gulyás Gergely 2018 szeptemberében bejelentette, hogy a kormány az EMIH tulajdonába és fenntartásába adja az elkészült, de évek óta üresen álló intézményt. (A Sorsok Házáról szóló akkori kormányhatározat egyik mondata szerint az EMIH csak a kiállítás elkészülte után veheti tulajdonba az ingatlant.) Gulyás azt is közölte, hogy a kormány szándéka szerint 2019-ben átadják a Sorsok Házát. Csakhogy 2019 márciusában Köves Slomó már arról beszélt a Népszavának, „nehezen tudja elképzelni”, hogy abban az évben megnyílik az emlékközpont. Nem is nyílt meg: sem 2019-ben, sem 2020-ban. Az EMIH vezető rabbija tavaly ősszel a HVG-nek elmondta, hogy a választásra (tehát 2022 tavaszára) meglesz a Sorsok Háza. Ha a lapunknak most adott nyilatkozatában említett „egy-másfél évből” a másfél év válik valóra, akkor viszont a választásra sem lesz meg. „Az elmúlt 30 évben egyre több szó esik a vészkorszakról a nyilvánosságban, ugyanakkor a téma társadalmi elutasítottsága növekedést mutat, a magyarok közel 20 százaléka a holokausztot tagadó nézeteket vall. Ezen változtatni kell, és úgy látom, ebben konszenzus van” – hangsúlyozta a külföldön tartózkodó Köves Slomó, aki írásban válaszolt kérdéseinkre. Meggyőződése, hogy hiteles történelmi kontextusba ágyazva a korszak emberi dilemmáit, a létezés nagy kérdéseit feszegető témákat személyes történeteken keresztül bemutatva lehet a társadalom szélesebb rétegeit megszólítani. A kiállítás – idézzük a rabbit – a legmodernebb múzeumtechnológiai megoldásokkal és friss nyelvezettel igyekszik majd felkelteni a látogatók érdeklődését, gondolatébresztő élménnyé, maradandó emlékké tenni a látogatást. „2019 elején kezdtünk el az állandó kiállítás koncepcióján dolgozni. Elismert hazai és külföldi történészeket, holokauszt-muzeológusokat vontunk be, és a világ egyik legismertebb múzeumfejlesztő társaságát sikerült megnyerni az ügynek” – folytatta Köves Slomó, hozzátéve: a washingtoni székhelyű Gallagher and Associates referenciái kiválóak és korábban számos más holokausztmúzeum tervezésében is részt vett. Mindeközben – jegyezte meg – „közel 150 magyar túlélővel és embermentővel készítettünk interjút Magyarországon, Izraelben, Franciaországban és az USA-ban”. A Sorsok Háza létrehozására eddig mintegy 7,5 milliárd forintot fordított a kormány. Kérdésünkre, hogy mennyibe kerül az üresen álló épületegyüttes fenntartása, Köves Slomó nem tért ki válaszában. A Hír Tv 2017 végén arról számolt be, hogy évi 82 millió forintot költenek állagmegóvásra. Feltételezhetjük, hogy ez az összeg az elmúlt évek során nem lett kevesebb.