Egy biztos, Angela Merkel nem így képzelte el utódlását. Az a terve ugyanis nem vált be, amely szerint fokozatosan építik fel annak a politikusnak az imázsát, aki őt követi a kancellári székben. Bebizonyosodott, Merkel túl erős, karakteres személyiség, az ő árnyékéban egy CDU elnöknek nincs igazán esélye arra, hogy reflektorfénybe kerüljön. Lényegében ebbe bukott bele Annegret Kramp-Karrenbauer. 2018 decemberében megválasztották ugyan a kereszténydemokraták elnökének, s már mindenki a következő kancellárként emlegette, már csak azért is, mert több szempontból Merkelhez hasonló politikusnak tartották, de valahogy nem találta meg a saját hangját, nem tudta egybefogni a CDU-t, ehhez a tekintélye sem volt meg. Hiába már nem Merkel volt a CDU első embere, továbbra is ő határozta meg a párt irányvonalát, gondolkodását.
Merkel még mentőövet is próbált dobni Kramp-Karrenbauernak azzal, hogy „megajándékozta” a hadügyi tárca irányításával, de azzal sem változott sokat a helyzet, hogy bekerült a szövetségi kormányba. Miután látta, hogy nem az ő szava a döntő a párton belül, bedobta a törülközőt, tavaly februárban bejelentette lemondását. A vártnál azonban tovább maradt a CDU élén, közbejött a járvány, s ami különösen érdekes, már akkor kezdett pártelnökként viselkedni, amikor nem volt rajta nyomás. Elvben már tavaly tavasszal meg akarták választani a párt új elnökét, de aztán decemberre, majd január közepére tolták ki a körülmények miatt digitális formában tartandó elnökválasztást. A halasztást különösen a konzervatívok, illetve a gazdasági szárny nagy reménysége, Friedrich Merz vette zokon, aki tavaly év végén meglepő hevességgel támadta a vezetést a halasztgatások miatt. Merzet német Trumpnak is nevezik, de azért ez az összehasonlítás felettébb túlzó. Mert az tény ugyan, hogy az elnökjelöltek közül ő a legmegosztóbb, s az ő vezetése alatt véget érhet a CDU centrista, s több elemében szociáldemokrata politikája, de Merz sosem kérdőjelezné meg a német demokrácia alapértékeit.
Felmérések szerint Merz a választás favoritjának tekinthető, hónapok óta ő a legnépszerűbb a CDU tagságának körében, nem mellékes azonban, hogy a CDU első emberéről nem a 420 ezres tagság egésze, hanem 1001 küldött dönthet. Olyan személyiségek, akik közelebb vannak a tűzhöz, a Merz által is sokszor bírált „elithez” és akik közül sokan inkább hajlanának arra, hogy a jelenlegi irányvonal folytatódjék. Ennek biztosítéka számukra Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lehet. Az őt támogatók többször hangoztatják, olyan személyiségnek kellene irányítania a CDU-t, akinek van vezetési tapasztalata. Ez egyértelmű utalás arra, hogy Merzet emiatt nem tartják alkalmasnak. Utóbbit ugyanis Merkel már több mint 18 éve váltotta le a frakcióvezetői tisztségből, s 2009-ig ugyan az alsóház, a Bundestag tagja maradt, de ezután szakított a politikával, s az üzleti élet felé fordult. Laschet ezzel szemben 2012 óta irányítja Németország egyik legbefolyásosabb tartományát.
A járvány alatt sokan azonban úgy látták, Armin Laschet nem bizonyította azt, hogy rátermett lenne kancellári tisztségre. A vírus tombolásának első hullámában a szigorú zárást követelő Markus Söder bajor miniszterelnök ellenlábasává vált, hiszen a gyors nyitás mellett érvelt, miközben a fertőzésekkel kapcsolatos adatok nem az ő igazát erősítették meg. A közvélemény sem támogatta ezt a politikát, őszre például úgy látszott, esélye sem lesz a CDU elnökválasztásán, olyan rossz volt a megítélése. A második hullámban viszont már jóval óvatosabban nyilatkozott, a finisben nagyon felzárkózott. Az Infratest Dimap ügynökség egy hete közzétett felmérése szerint Merz 29 százalékon állt a CDU szavazóinak körében, Laschet 25-ön és a harmadik jelölt, Norbert Röttgen, egykori környezetvédelmi miniszter (2009-2012 között töltötte be a pozíciót) ugyancsak 25-ön.
Pénteken aztán érdekes felmérést tett közzé a Forsa ügynökség, hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a teljes lakosság körében készült. Itt ugyanis Norbert Röttgen végzett az élen 29 százalékkal, Merzet 21, Laschetet 19 százalék nevezte meg. Az emberek nagy bizonytalanságát jelzi azonban, hogy a megkérdezettek 31 százaléka nem tudott vagy akart választ adni. Még a CDU szavazóinál is 22 százalék volt ez az arány, ami arra utal: bárki legyen is a befutó, nagyon nehéz dolga lesz Merkel után. Arra a kérdésre, a választók melyik jelöltet kedvelhetik legjobban, a válaszadók 29 százaléka Laschetet, 25 százaléka Merzet és csak 12 százaléka Röttgent jelölte meg. A felmérés szerint a túlnyomó többség, a megkérdezettek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy a CDU-nak nem lenne szabad letérnie a centrista útról, csak 31 százalék fogalmazott úgy, hogy a kereszténydemokratáknak a jövőben jobban kellene koncentrálniuk a tradicionális konzervatív értékekre.
Persze ez a felmérés semmit sem árul még el abból, hogy a küldöttek szombaton hogyan szavaznak. Lényegében biztosra vehető, hogy a szavazás első fordulója még nem hoz eredményt, hiszen a jelöltnek 50 százalék plusz egy voksot kell összeszednie. Laschet számára talán némi előnyt jelenthet az, hogy a szavazók majdnem egyharmada tartományát, Észak-Rajna-Vesztfáliát képviseli, emellett pedig az, hogy őt támogatja Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki a járvány alatt valóságos belpolitikai sztárrá lépett elő, s imázsát egyelőre az oltások vontatottan haladása sem tépázta meg De ez is csak feltételezés, a nyilatkozatok alapján látható, hogy a küldöttek is nagyon megosztottak. Bernd Althusmann, az alsó-szászországi CDU elnöke közölte, Laschetra szavazna, Susanne Eisenmann. aki tavaly a CDU baden-württemberi listavezetője volt, viszont kijelentette, Merzet támogatja.
Korai lenne azonban kijelenteni, hogy a CDU elnöke automatikusan kancellárjelölt lesz. Ehhez a CSU elnöknek, Markus Söder bajor miniszterelnöknek is lesz néhány szava, aki mindhármuknál sokkal népszerűbb, különösen a 60 év feletti lakosság körében. Söder főként Merz kancellárjelöltségét akarja elkerülni. Feltűnő volt, hogy a bajor miniszterelnök a napokban dicsérő szavakkal illette Armin Laschetet.
