Csak a vb-káosz vethet véget Musztafa uralkodásának

Még a sportág hatalmasságai sem tudták megingatni a nemzetközi szövetség elnökét, akinek csak a zűrzavarosan indult egyiptomi világbajnokságtól kell tartania.

Öt választás is túlélt a huszonegyedik éve a sportágon uralkodó Hasszan Musztafa, akinek sportvezetői pályafutását végigkísérték a korrupciós vádak: az egyiptomi 2000-ben nyerte el a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) elnöki posztját, és neve azóta már egy korszakot is jelent. Igaz, vegyes megítélésűt. Minimum tíz éve cikkezik a világsajtó arról, hogy az IHF belső életét a korrupció, az átláthatatlan történések és az elszámoltathatóság teljes hiánya jellemzi. A hatalom egy kicsi, nem reprezentatív kisebbség kezében összpontosul, amelyik nem ismeri a demokráciát és a nyílt vitát kerülve tartja fent hatalmát. Főként a német és skandináv országok prüszkölnek egyre hangosabban Hasszan Musztafa ellen, amit a héten káosszal kezdődött egyiptomi férfi világbajnokság csak felerősített. A rendezők szinte semmit nem tartottak be a garantált Covid-prokollból, holott az egy hónappal ezelőtt Dániában sikeresen megrendezett női Európa-bajnokság bebizonyította: még ilyen vészterhes időkben is lehet világversenyt rendezni, ha a szabályok betartását komolyan veszik.

De Egyiptomban ez a fajta szabálykövetés ismeretlen, az elvileg buborékban élő válogatottak szálláshelyén és közösségi tereiben gyakorlatilag egymást érik a csapatok, és annak ellenére volt legalább ezer szurkoló az egyiptomiak nyitómeccsén, hogy a csarnokot elvileg hermetikusan elzárták a külvilágtól.

A válogatottak közül már az indulás előtt kettő is visszalépett a fertőzés miatt, és a sportág hangadó és legerősebb országai már együttesen tiltakoztak rendet és fegyelmet követelvén.

A régi ellenszenv kiújulása a sportolók egészségének védelmén túl természetesen a pénzről is szól. A sportág az elmúlt másfél évtizedben döbbenetes bevételnövekedést produkált, népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedett, és minimum megötszörözte bevételeit. Ebben a németek mellett a skandináv országok játszották a főszerepet, miután új szintre emelték a kézilabdát. Ehhez képest a húszcsapatos, öldöklő Bundesligát felvonultató Németországnak ugyanannyi szavazata van, mint mondjuk a nyolc szigetből álló, 500 ezer lakosából legfeljebb ezer férfi kézilabdázót felvonultató Zöld-foki Köztársaságnak (amelyikkel tegnap este lapzárta után játszott a magyar válogatott). Musztafa húsz éve alatt valahogy mindig elnyerte az ilyen kis országok szimpátiáját a szavazásokon. Karrierje alatt öt választást élt túl, fölénye lenyűgöző volt mindannyiszor: egyszer visszaléptek ellene, kétszer már ellenjelölt sem indult, miután az egyik korábbi voksoláson 17 százalékot kapott kihívója. Egyedül 2004-ben kellett izgulnia, amikor akkor svéd riválisa 134-46-ra megszorította…

Hatalma megingathatatlan, egyáltalán nem délibáb, hogy jövőre is indul. „Örök dilemma, hogy a zöld-fok-szigeteki szavazat annyit ér-e, mint a német, dán vagy magyar” – árnyalta a képet dr. Borsos Attila, 182-szeres válogatott kézilabdázó, a Sport Tv szakkommentátora, aki a 2013-as érdi és budaörsi U19-es világbajnokság szervezőbizottságának vezetőjeként személyes munkakapcsolatba került Musztafával. Borsos szerint a klubok száma, a bevétel és a szponzorok jelenléte miatt valóban kritizálható az egyenlősdi, de Musztafa érdemei a kézilabda afrikai, ázsiai, dél-amerikai népszerűsítésében vitathatatlanok. Ha mindig minden a németek és a dánok érdeke szerint történne, akkor Európán kívül nem lenne kézilabda, vélte Borsos, aki elmondta: az sem lenne mindenki számára elfogadható, ha csak a meghatározó országok érdekei érvényesülnének, hiszen „ők is csak a saját érdekeiket nézik”. Musztafa érdeme, hogy a kézilabda világszerte fejlődésnek indult, így fel sem vetődik, hogy esetleg megkérdőjelezzék olimpiai létjogosultságát. Módszerei vitathatók, és korrupcióval vádolják, de ez nem egyedi, hasonló más sportágakban is előfordul, mondjuk a labdarúgásban, ahol a svájci vezetőt hasonló vádak nyomán tiltottak el a futballtól. „A skandináv kritikát én azért értékén kezelem” – fogalmazott Borsos Attila, akit az Egyiptomból érkező hírek nem leptek meg: „Sokszor jártam ott, másképp látják a világot, a szabályok nem feltétlenül ugyanazt jelentik, mint más országokban. Ráadásul ezen a vb-n indul először 32 csapat, ami óriási logisztikai teher. A vb a fertőzések terjedésétől vagy megállításától függ: a tét nagy, ha a tömeges fertőzés miatt le kellene fújni menet közben a vb-t, akkor az még Musztafa elnökségét is megingathatja. De ha sikerül normálisan végigvinni, akkor az világszerte óriási pozitívum lenne a sportágnak.”