Előfizetés

Ráfizettek az idegenvezetők

Soproni H. Lajos írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.01.16. 08:45

Már nemcsak a kizárt fővárosi, hanem a támogatást nyert vidéki idegenvezetők is bosszankodnak egy rosszul kiírt pályázat miatt.
Rossz volt a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. nyáron közzétett pályázati felhívása, ezért jelentős többletköltségeik keletkeztek – keseregnek a vidéki idegenvezetők. A kiírás szerint turisztikai attrakciókról, városokról, természeti látnivalókról kellett leírást, túraútvonalat készíteni. Bérköltséget vagy működési költséget lehetett elszámolni, utóbbi esetében azonban az eredeti kiírás szerint csak a nettó értéket, az áfát nem. Vagyis a 100 százalékosra ígért támogatás helyett saját erőt is bele kellett tenni. Igaz, december 22-én módosultak a feltételek. Eszerint a támogatás számításának alapja az áfa-levonási joggal nem rendelkező pályázók esetében már a projekt költségeinek áfával növelt összege, vagyis a bruttó érték volt. Erről azonban csak december 28-án jelent meg a közlemény, a pályázatot pedig az év végén lezárták. A problémát az jelenti, hogy az idegenvezetők többnyire egyéni vállalkozóként működnek, vagyis alanyi adómenetes  pályázók voltak. Így még ha nyertek is, sok pénzt dobtak ki feleslegesen - egy olyan időszakban, amikor a koronavírusjárvány miatt munkát sem kaptak. Mivel turisták nem igazán jöttek az országba, a pénz felhasználásának egyetlen módja az eszközvásárlás maradt, így főként laptopot, mobiltelefont, nyomtatót vettek. Arra törekedtek, hogy minél többet elköltsenek a nettó összegből, mert a maradékot vissza kellett adni a kiírónak, az áfá-t pedig mindenki maga fizette.  A karácsony előtti módosításról nem értesültek időben, addigra már a pályázatukat, elszámolásukat lezárták, nem akarták azt az ünnepekre hagyni – panaszkodtak lapunknak az érintettek. Sokan bele sem vágtak az egészbe a kiírás miatt, hiszen nem volt annyi megtakarított pénzük, hogy kifizessék a legfeljebb egymillió forintos támogatás áfáját. Volt, aki azzal érvelt: lett volna ugyan fedezete az áfa visszafizetésére, mégsem pályázott, mert egy-egy turisztikai attrakció bemutatása rengeteg időt és munkát igényel. Végül mégis neki kellene pénzt kiadnia azért, hogy pályázata egy felhasználási szerződéssel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) értéktárába kerüljön. A lehetőségből a budapesti idegenvezetőket egyébként kapásból kizárták, ám a vidékiek is azt mondták lapunknak: nem éppen egy pályázat a legjobb megoldás a bajokra akkor, amikor hónapok óta nincs bevétele a szakmának a járvány miatt. Az jelentett volna könnyebbséget, ha a katás és alanyi adómentes vállalkozóknak a járvány ideje alatt elengedik az 50 ezer forintos havi adót. Amekkora öröm, akkora csalódás is volt a támogatás, mert a kiírásban 100 százalékos intenzitás szerepelt, aztán kiderült, saját erő nélkül nem pályázhatunk, az áfát ki kell fizetni - mondta Kundi Viktória, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIE) alelnöke. Rosszul jártak az alanyi adómentesek is, mert megfinanszírozták az eszközbeszerzést, és mivel nettó értéken kellett elszámolni, az áfát nem tudták visszaigényelni az államtól – tette hozzá. Mire a módosítás az áfa-törvénynek megfelelően megtörtént, addigra az idegenvezetők többsége elszámolt a pénzzel, és le is zárta a pályázatát. Így aki az egymilliós keretét teljesen kihasználta, annak 270 ezer forint többletköltsége keletkezett, ami nulla bevétel mellett komoly plusz terhet jelentett. A MIE ezért levélben kérte az MTÜ-től, hogy a december 22.-ig lezárt pályázatokra fizessék ki a bruttó és a nettó összeg különbségét az idegenvezetőknek. Erre egyébként meg is lenne a fedezet. Az engedéllyel rendelkező magyarországi idegenvezetők száma mintegy 15 ezer, de csak mintegy 4 ezren foglalkoznak ténylegesen hazai és külföldi turisták kalauzolásával. Közülük mintegy ezren lehetnek a pályázatra jogosult vidékiek, de ebből a körből mindössze 155-en pályáztak és 149-en nyertek. A támogatásra szánt keret 300 millió forint volt. Még ha mindenki a maximális 1 millióra is adta be az igényét, akkor is megmaradt 151 millió forint. Ebből kifizethető a pályázati felhívás elkésett módosításából adódott többletköltség.              

Lenullázódtak a szálláshelyek

Lenullázódtak a szálláshelyekA kereskedelemi szálláshelyekre egész novemberben alig érkezett vendég. A külföldi vendégek száma erőteljesebben, 96 százalékkal zuhant be éves alapon: mindössze 20 ezren töltöttek el összesen 75 ezer éjszakát Magyarországon. A belföldi vendégek száma 80 százalékkal csökkent, így 94 ezer vendég 238 ezer éjszakát töltött el a szálláshelyeken – közölte a KSH. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 85 százalékkal csökkent. A 2020-as év első 11 hónapját vizsgálva a kereskedelmi szálláshelyek 55 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek háromnegyedével, a belföldiek bő harmadával kevesebb vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.  V. A. D.

Mesterterv a vidékért - választások előtt

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.16. 08:15

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Minden eddiginél több uniós és nemzeti forrás jut vidékfejlesztési programokra a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban. Nő a nemzeti társfinanszírozás, de reformra szorul a jelenlegi pályázati rendszer.
Az eddigi 17,5 százalékról 80 százalékra emelheti a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap nemzeti társfinanszírozására szánt támogatás összegét. A Magyar Közlönyben közzétett határozat mondhatni sokkolta a piac szereplőit, mert ez a területnek szánt pénz megnégyszerezését jelenti. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára azzal hűtötte le a túlzott várakozásokat, hogy egyrészt  a most véget érő ciklusban sem volt kötelező az unió legalacsonyabb társfinanszírozási arányát bevezetni, emellett pedig a kormányhatározatban is  bőven akadnak bizonytalanságok. A legfontosabb pontokkal ugyanis a kormány csak „egyetért”, de nem kötelezte el magát határozottan. És azzal is számolni kell, hogy a kormányzati „nagylelkűség” időzítése az országgyűlési választások előtt történik, s talán ez sem véletlen. Azzal mindenki egyetért, hogy a korábbi többszörösére emelkedő támogatási források ráférnek a vidékre, az agráriumra. Az állattenyésztés technológiája az ágazatban 30-40 éves, a kapacitások nagy része korszerűtlen. Óriási szükség van a megújulásra. Ugyanez elmondható az élelmiszeripari és más agrárágazatokról is.  Magyarországon mintegy 2800 községet tartanak nyilván. Sok az alig száz vagy annál is kisebb lélekszámú település. Főleg ezeket, különösen az úgynevezett zsákfalvakat fenyegeti az elnéptelenedés. Az elvándorlás különösen az északi, észak-keleti, illetve a dél-dunántúli régiókat sújtja, de a kisebb közép-alföldi települések is fogyatkozó lakossággal várják a mentőövet. A gyarapodó települések pedig a nagyobb falvak, a városok. A tapasztalatok szerint sem a vidék-, sem az agrárfejlesztési támogatások nem tudták érdemben megváltoztatni az 1990. után felgyorsult folyamatokat. Érdemes megjegyezni, hogy a vidéki munkaerőnek alig 10-15 százalékát köti le a mezőgazdaság. Ezt is figyelembe kell venni a vidék- és agrárfejlesztési programok, pályázatok összeállításánál. Szakemberek szerint a helyi lakosságot az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben be kellene vonni a forráselosztás előkészítésébe. Talán ennek is betudható, hogy a projektek nem elég hatékonyak, a pénzek gyakran vitatható beruházásokra mennek el. Becslések szerint a túlközpontosítás miatt a pályázati pénzek alig 40-50 százaléka jut el az érintettekhez, a többit a bürokrácia emészti föl. A MOSZ főtitkára elmondta, a kormányhatározatból nem derülnek ki az elosztás főbb elemei, mekkora rész jut a multik magyarországi élelmiszeripari cégeinek, mire számíthatnak a hazai tulajdonú nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, a gazdák, illetve a települések. Az sem világos, hogy a beharangozott hatalmas többletből valójában mennyi a friss pénz és mennyi belőle az élelmiszeriparnak eddig is nyújtott százmilliárdos támogatási rész, mekkora a kiírt pályázatok föl nem használt, illetve a visszaadott pályázatokból maradt összeg. Így azt sem tudni, hogy az alapesetben 1000-1100 milliárdos és a nemzeti társfinanszírozással együtt 3 800-4 000 milliárdra duzzadó vidékfejlesztési programhoz a költségvetésből hogyan teremtik elő a 2023-tól induló és 2027-ig tartó időszakban az évi nagyjából 700-800 milliárd forintos nemzeti forrást. Egyelőre talány, mikorra készülnek el az új programok, a részletszabályozás, a pályázatok, azokat mikor hirdetik meg, mikorra bírálják el. De még ha valami csoda folytán a kormányzat és az apparátus időben el is készül mindezzel, még mindig ott a kockázat, hogy Brüsszelben elfogadják-e a magyar kormány jogszabályi és pályázati anyagait. Az uniós bürokráciának erről 2022. december 31-ig kell végleges döntést hoznia, ami nagy bizonytalanságot jelent a pályázóknak - tette hozzá Horváth Gábor. A kormányhatározatban felvázolt forrásbővüléssel lehetőség nyílna a falu rehabilitációs program beindítására - értékelte a váratlan bejelentést Raskó György agrárközgazdász A szakember évek alatt dolgozta ki azt a rendszert, amely segítségével lenne esély a vidék népességének megtartására, sőt, a kihaló települések újraélesztésére is. A programot egyébként még fideszes politikusok, köztük Lázár János, volt kancellária miniszter, jelenlegi kormánybiztos is támogathatónak tartja. A saját erővel, hitelekkel együtt akár 5000-6000 milliárd forintból létre lehetne hozni a halódó kistelepüléseken megfelelő infrastruktúrával ellátott, bankfiókok, szolgáltató vállalkozások kialakításával „városközpontokat”. Az elhagyott, romos házak, gazdasági épületek lebontásával, telkek összevonásával fél, egy hektáros kis gazdaságokat lehetne létrehozni és azokon vállalkozó kedvű fiatal családok - támogatással - intenzív gazdálkodásba kezdhetnének. A szakember számításai szerint legalább 75 ezer hektárt lehetne így művelésbe, elsősorban a korszerű zöldségtermesztésbe bevonni. A fóliás, üvegházas technológiákkal hektáronként 10 millió forintos, de fajtától függően ennél is nagyobb összegű termelési érték lenne előállítható, ami a többszöröse a magyar mezőgazdaság átlagos teljesítményének. Olyan intenzív gyümölcstermesztést és állattenyésztést lehetne ösztönözni, ami jelentős mértékben csökkenti a vegyszerhasználatot és inkább innovatív, organikus módszerekkel termelne. A beinduló vállalkozások munkahelyeket is teremtenének helyben és megfelelő jövedelemhez juttatná az ott élőket. Visszaszorítható lenne a közmunka is. Még van két év a fölkészülésre, az új vidékfejlesztési program beindulásáig - hívta fel a figyelmet Raskó György. A nagyszabású terv megvalósításához a  pénz mellett politikai akarat mellett képzett gazdákra is szükség van, akiket a jelenlegi agrárképzés szemléletváltás nélkül nehezen lenne képes "előállítani". Ha a falurehabilitációs program késne, akkor is elsősorban az intenzív, környezetkímélőbb zöldség-gyümölcs termesztésre kellene az eddigieknél jóval nagyobb támogatási összegeket fordítani - véli a közgazdász. Az agrártámogatások hazai részének előteremtését nehezebbé teszi, hogy tavaly rekord magas volt az államadósság valamint a költségvetési hiány is, és ezek az idén sem mérséklődnek érdemben. Bárki kerül is jövőre kormányra, üres kasszát és hatalmas adósságot örököl, amit csak hosszú idő alatt lehet ledolgozni.

Rendszerváltásra van szükség a pályázatoknál

Vidékfejlesztésre eddig is jelentős összegek jutottak, de a legfontosabb célt, a kistelepülések elnéptelenedését nem sikerült megállítani és a kis családi gazdaságok száma és aránya is folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy a települések fejlesztésére költött összegekből megvalósult beruházások többnyire nem termelték, hanem vitték, viszik a pénzt, de a gazdák fejlesztési pályázatainak elbírálása is gyakran másfél-két évig is elhúzódott. - Pincefelújításra 2018-ban nyújtottam be az 50 százalékos önrészt tartalmazó pályázatomat, amit tavaly októberben fogadtak be - hozza fel saját példáját Benedek Szilveszter a Nivegy-völgyi Borgazdaság Kft. vezetője. Csakhogy két év alatt az építőanyag és a munkadíjak olyan mértékben drágultak, hogy az önrész már 70 százaléknál is magasabb lenne. Ezért azt fontolgatom, hogy visszaadom a pályázatot, inkább elhalasztom a beruházást és több ütemben hajtom végre - mondta a Népszavának Benedek Szilveszter. Saját tapasztalata is azt bizonyítja, hogy némely kivitelezők hajlamosak a pályázati beruházások túlárazására, hiszen beleszámítják a pályázati elbírálás akár több éves csúszását és az eltelt idő alatt várható anyag és a munkadíj emelkedést is. Sok érintett  - nem véletlenül - úgy számol, hogy önerőből gyorsabban és olcsóbban is kijöhet, mint pályázati támogatással.  A szakember úgy vélte, a 2010. előtti regionális elbírálási rendszer azért működött jobban, mint a mostani központosított struktúra, mert sokkal kisebb volt a bürokrácia. A 2010. után megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) regionális kirendeltségei jobban ismerték a hozzájuk tartozó gazdaságokat, településeket, mint most a Miniszterelnökségen tömörülő szervezet. Ez jelentősen lassítja a pályázati rendszer működését és növeli a bürokráciát. Természetesen azt jó hírnek tartja a borász, hogy az uniós vidékfejlesztési programhoz nyújtható társfinanszírozás összegét a kormány jelentős mértékben megemeli. Ha a terveket el is fogadják Brüsszelben, kérdés, mennyi jut a digitalizációra, a környezetvédelemre, a kistelepülési infrastruktúrára, az élelmiszerfeldolgozásra, az agrárfejlesztések támogatására. A hatékony felhasználás attól is függ, hogy sikerül-e megszüntetni az eddigi anomáliákat, csökken-e a bürokrácia, az elbírálás ideje, tartható-e a támogatás és az önrészfinanszírozás aránya, megváltozik-e a jelenlegi pályázati rendszer – jegyezte meg Benedek Szilveszter. 

Több mint kétszázmilliárdot tolt az állam az MVM-be

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.01.15. 18:30
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány szilveszter napján minden látható előzmény nélkül több mint kétszázmilliárd forinttal megemelte az állami MVM tőkéjét. A Magyar Villamos Művek neve mostantól MVM Energetika.
Több mint kétszázmilliárd forinttal közel hatszázmilliárd forintra emelte az állami tulajdonos az MVM jegyzett tőkéjét - derül ki a friss cégbírósági adatokból. Eszerint tavaly szilveszter napján az állam 356,2 milliárd forintról 566,7 milliárd forintra, 210,5 milliárd forinttal emelte meg az energiacsoport alaptőkéjét. (A tulajdonosi jogokat egyébként az MVM-ben Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja.) Bár további részletek a nyilvános módosításból nem derülnek ki, lapunk információi szerint a befizetés készpénzes és a központi költségvetés fedezi. És ha ez nem lenne elég, Újév napján az állami energiakonszern még nevet is változtatott, mégpedig MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-ről MVM Energetika Zrt.-re. A módosításoknak nem leltük nyomát sem határozatokban, sem közleményekben. Forrásaink úgy fogalmaztak, hogy a készpénzjuttatást az MVM piaci tejeszkedésre kapta. Az összeg valószínűleg nem kapcsolódik a Mátrai Erőmű tavaly márciusi megvásárlásához, aminél egy nagyságrenddel magasabb. (Igaz, a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc cégeinek vételár címén kifizetett 17,44 milliárdon felül az MVM további mintegy ötmilliárdot hitelkiváltásra, több tízmilliárdot pedig a bezárásra ítélt szénblokkok további működtetésére is elkülönített.) Ráadásul a cégadatok szerint tavaly szeptemberben az állami tulajdonos már 18,5 milliárddal megemelte az MVM jegyzett tőkéjét. A kormány a tőkejuttatást akár határozattal is nyomatékosíthatta volna, amiként azt tette például 2019-ben vagy tavaly áprilisban. Igaz, ezekhez a kabinet meghatározott célt is rendelt. A tőkeemelés azt is jelzi, hogy az MVM felvásárlásai egy részét immáron nem tudja vagy kívánja saját forrásaiból fedezni. Szakértők szerint ez azért aggályos, mert az Unió - az igazságtalan versenyelőny miatt - alapesetben tiltja az állami cégek költségvetési támogatását. A tőkeemelés fényében az MVM által évente az államkasszába, piaci és alkuhelyzetüktől függően fizetett néhány milliárdos osztalék is értelmét veszteni látszik. Az MVM átnevezésével az állami csoport azt kívánja érzékeltetni, hogy már rég nem csak villamos energiával, hanem gázzal és más közművekkel is foglalkoznak. (A társaságcsoport jogelődje még 1963-ban alakult az MVM-nek rövidített Magyar Villamos Művek Trösztként.) Az - addig a központi áramhálózat és -nagykereskedelem, valamint a Paksi Atomerőmű tulajdonosaként főképp villamos energiával foglalkozó MVM 2013-ban vette meg az E.ON-tól a hazai központi gáznagykereskedőt, illetve a tárolók többségét. Az ezért fizetett 281 milliárd forintot nem állami tőkeemelésből teremtették elő. Bár az Orbán-kormány a többi, külföldi tulajdonú hazai energiaeszköz felvásárlását is meghirdette, az MVM ettől kezdetben ódzkodott. Így az eladói szándékoktól is függő vételeket a Lázár János-féle Miniszterelnökség hajtotta végre. (Az ágazat messze legértékesebb, egyenként százmilliárdos értékű elemei a hálózatok. Az ezektől cégszinten különválasztott, jobban szem előtt lévő szolgáltatások sokkal kevesebbet - vagy akár semmit sem - érnek.) Az állam által így megszerzett energiaeszközök - a teljes lakossági gázszolgáltatás, az északnyugat- és közép-magyarországi gázhálózat, a dél-magyarországi gáz- és áramhálózat, illetve az ottani áramszolgáltatás - belső átrendeződések nyomán mára mégis az MVM-nél kötöttek ki. Ezt az MVM megvásárolt cégei átnevezésével is érzékeltette. Így állami energiaszolgáltatást végző leányvállalatuk az MVM Next nevet kapta, amit be is jelentettek. (A kelet-magyarországi gázhálózat egyszersmind az állam-közelinek tartott MET-hez, illetve a Mészáros Lőrinc-féle Opushoz került.) Az egyetlen talpon maradt külföldi energiabefektető, a német E.ON egy anyaországi csereügylete nyomán, 2019 végén egy, az MVM-mel és az Opus-szal kötött keretmegállapodást tett közzé. Eszerint az MVM megvenné az E.ON-tól a csere folytán rászállt, ÉMÁSZ nevű észak-magyarországi áramhálózatot, majd az MVM megvásárolná a - dunántúli áram- és gázhálózatait megőrző, illetve a fővárosi áramrendszert megszerző - E.ON Hungária negyedét. A Titász nevű, eddig E.ON-os kelet-magyarországi áramrendszer pedig az Opushoz kerülne. A Mészáros-cég tavaly év végén be is jelentette kötelező ajánlattételi szándékát a Titászra. Az MVM részéről hasonló közlés egyelőre nem látott napvilágot. Lapunk értesülései szerint ugyanakkor haladnak, sőt az állami energiacsoport tárgyal az Elmű-ÉMÁSZ lakossági áramszolgáltatásának átvételéről is. (Igaz, ez a hazai szabályok szerint alapesetben csak egy értéktelen jog. Az E.ON, ha úgy látja, visszaadhatja a hatóságnak, amely azt pályázaton hirdeti meg.) Eme, nyilvánvalóan százmilliárdokról szóló tárgyalások idén zárulhatnak le. Az általunk megkérdezett szakértők többsége szerint a mostani állami giga-tőkeemelés is ehhez kapcsolódhat. Lapunk pénteki megkeresésére sem az MVM, sem Mager Andrea hivatala, sem az összeget biztosító pénzügyi tárca nem válaszolt.