Előfizetés

Fegyveresek gyilkolták meg az afgán legfelsőbb bíróság két női bíráját

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.17. 08:32
Illusztráció
Fotó: Anadolu Agency / AFP
A támadás Kabul belvárosában történt.
Lőfegyveres merényletben meggyilkolták vasárnap reggel az afgán legfelsőbb bíróság két női bíráját, miközben munkahelyükre tartottak – közölték tisztségviselők.
„Fegyveresek megtámadták a legfelsőbb bíróság alkalmazottait szállító járművet”

– mondta a bíróság szóvivője az AFP hírügynökségnek nyilatkozva.

Hozzátette, hogy a legfelsőbb bíróságon több mint kétszáz női bíró dolgozik. A kabuli rendőrség szóvivője pedig azt közölte a merénylettel kapcsolatban, hogy Kabul belvárosában történt, és hogy a jármű vezetője megsebesült.
Egy meg nem nevezett biztonsági forrás arról számolt be, hogy a támadók ketten voltak egy motorkerékpáron, és hogy két ember is megsebesült a bírósági gépjárműben a reggeli csúcsforgalomban elkövetett merényletben.

Afganisztánban a vasárnap munkanap. Egyelőre semmilyen szervezet nem jelentkezett elkövetőként. Az utóbbi hónapokban különösen sok célzott támadás történt az afgán fővárosban, de vidéken is, főleg újságírók, politikusok, jogvédők ellen. Balkh tartományban kedden meggyilkoltak két női katonatisztet, további kettőt pedig megsebesítettek. A hatóságok a tálib lázadók számlájára írják ezeket a célzott támadásokat, noha többnek az elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet jelentkezett. Az amerikai védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy azzal a nappal – a tervnek megfelelően – 2500 főre csökkentették az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák számát. Ez az afganisztáni háború 2001-es kezdete óta a legkisebb létszám. Az ügyvivő védelmi miniszter hozzátette, hogy ez elégséges az amerikai érdekek megvédéséhez az ázsiai országban, és hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel közösen Afganisztánban is folytatja a terrorizmus elleni harcot.

Már több mint négymillió oltást adtak be az Egyesült Királyságban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.17. 08:16

Fotó: LEON NEAL / AFP
Immár jóval többen részesültek a vakcinában, mint ahányan a járvány kezdete óta szűrővizsgálatokkal igazolt módon megfertőződtek a koronavírussal.
Meghaladta a négymilliót a koronavírus ellen beadott oltások száma az Egyesült Királyságban. A brit egészségügyi minisztérium vasárnap közzétett összesítése szerint
az előző 24 órában 324 233 embert oltottak be a koronavírus elleni vakcinával, így 3 559 179-re emelkedett azoknak a száma, akik az első dózist megkapták. A második adagot eddig 447 261 embernek adták be, így a beadott első és második adagok száma átlépte a négymilliót.

A brit kormány nemrégiben arra helyezte át a hangsúlyt, hogy különösen a veszélyeztetett lakossági csoportokban minél többen a lehető leghamarabb hozzájussanak az első adag vakcinához, így a második adag beadása az első dózis után 12 héttel következhet a korábbi három hét helyett.      Így is azonban
immár jóval többen részesültek a vakcinában, mint ahányan a járvány kezdete óta szűrővizsgálatokkal igazolt módon megfertőződtek a koronavírussal.

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a szombat este zárult 24 órában 41 364 koronavírus-szűrés eredménye lett pozitív, így az elmúlt egy évben eddig 3 357 361 ember szervezetében mutatták ki tesztekkel az új típusú koronavírus jelenlétét. Tavaly január óta több mint 60 millió koronavírus-szűrést végeztek az Egyesült Királyságban. Az újonnan kiszűrt fertőzések napi száma jelentős ütemben lefelé tart. A szaktárca friss kimutatása szerint a szombaton zárult hét napban 339 956 új koronavírus-fertőződést mutattak ki országszerte, 77 664-gyel, 18,6 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban. Az Egyesült Királyságban december 8-án kezdődött az országos oltási kampány, és a meghirdetett cél az, hogy őszre a teljes felnőtt lakosság részesüljön a koronavírus elleni vakcinában.
  • A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) először – a világon is elsőként – december elején a Pfizer és a BioNTech vállalatok közös fejlesztésű vakcinájának forgalmazását engedélyezte, és a brit oltási kampány december 8-án ezzel az oltóanyaggal kezdődött.
  • Az MHRA a múlt hónap végén az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közösen kifejlesztett vakcinájának alkalmazását is jóváhagyta, és múlt hétfőn ennek az oltóanyagnak a tömeges beadása is megkezdődött az Egyesült Királyságban.
  • A felügyelet múlt pénteken az amerikai Moderna gyógyszergyár által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett vakcina forgalmazását is jóváhagyta, de ez az oltóanyag várhatóan csak tavasszal érkezik meg az Egyesült Királyságba.
A brit kormány eddig több mint 350 millió adag vakcinát rendelt, és hivatalos célkitűzése az, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Ez azt jelenti, hogy a 68 millió lakosú Egyesült Királyságban 16 millióan megkapják a vakcinát a jövő hónap közepéig.

Elnöksége utolsó hetére soha nem látott mélypontra süllyedt Trump népszerűsége

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.17. 07:55

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Donald Trump 40 százalék alatti népszerűségi mutatóval hagyhatja el a Fehér Házat.
Elnökségének utolsó hetére soha nem látott mélypontra süllyedt Donald Trump amerikai elnök népszerűsége – derül ki a FiveThirtyEight választási elemző portál szombati összesítéséből. A tucatnyi közvélemény-kutatás adatait összegző adatsorból az derül ki, hogy a felmérések átlagában
a megkérdezettek 58 százaléka nem ért egyet Donald Trump elnöki tevékenységével, míg az egyetértők aránya 38 százalék.

Január 5-én, a Capitolium ostromát megelőző napon ez az arány még 53,2, illetve 42,6 százalék volt. A felnőtt lakosság körében végzett kutatások 59,5 százalékos elutasítást és 36,5 százalékos támogatottságot mutattak szombaton. A regisztrált vagy valószínűleg szavazó amerikaiak körében valamivel kisebb a különbség: 56,5 százalékos az elnök elutasítottsága és 39,7 százalékos a támogatottsága. Az egyes felmérések is azt mutatják, hogy az elnök népszerűsége jelentősen csökkent a Capitolium ostroma után:
  • az Ipsos közvélemény-kutató a január 4-5-én készített felmérésében az elnök támogatóinak táborát 38 százalékra, a tevékenységét nem helyeslőkét pedig 57 százalékra mérte, pár nappal később a támogatók aránya 34 százalékon állt 61 százalék ellenében.
  • a Yougov 39, illetve 55 százalékot mért a hét közepén, míg január elején 42, illetve 52 százalékot.
  • a Morning Consult január első hetében végzett felmérésében a támogatók aránya 41 százalék volt, az ellenzőké pedig 53 százalék, a január 12-14-i felmérésben a megkérdezetteknek már csak a 34 százalékos helyeselte, 60 százaléka pedig nem támogatta az elnök tevékenységét.
Az adatokból az is kiderül, hogy Trump tevékenységét 2017-es beiktatásakor a relatív többség még támogatta, de már 2017 februárjára azok kerültek többségbe, akik helytelenítik az elnök politikáját, és ez a ciklus utolsó napjáig így is maradt. Az adatok arra is rámutatnak, hogy az elnök tevékenységét támogatók és helytelenítők száma tavaly április elején került a legközelebb egymáshoz, amikor csak a relatív többség, 49,7 százalék mondta azt, hogy nem ért egyet Trump tevékenységével és 45,8 százalék mondta azt, hogy támogatja, amit az elnök tesz. Bár elnökségéből még pár nap hátra van, a trend alapján Donald Trump 40 százalék alatti népszerűségi mutatóval hagyja el a Fehér Házat.
A második világháború óta, a modern közvélemény-kutatások történetében még soha nem fordult elő, hogy egy elnök támogatottsága 40 százalék alatt, elutasítottsága pedig 50 százalék felett legyen első ciklusának végén. A távozó elnökök közül Donald Trump mellett Jimmy Carter volt az egyetlen, akinek a népszerűsége nem érte el az 50 százalékot mandátumának végén.